Kinek mi a véleménye erről a kérdésemről? Csak keresztények válaszát várom, ateisták és jehova tanúi inkább ne.
Ha egy kicsi meghal, akkor mennybe kerül. Nekik miért nem kell küzdeni mindennap, miért kapják meg ezt a kegyelmet bármi nélkül? Nekem miért kell végigszenvedni és rettegni az életemet, hogy bármikor elveszíthetem az üdvösséget?
Ti hogy látjátok ezt a dolgot? Megosztanátok velem?
Hasznald a korulmenyeidet arra, hogy fejleszd magad a hitben! Ha pl. kepes vagy azokert imadkozni vagy jot tenni azokkal akik bantanak, akkor fog tolteni Isten a szivedbe szeretetet. Az meg tobbet er barmilyen emberi vigasztalasnal.
Az jo, hogy szem elott tartod, hogy felelemmel kell munkalni az udvosseget, de azt is tartsd szem elott, hogy mindent zugolodas nelkul kell cselekedni. Ha mar szenvedsz, akkor jot cselekdve szenvedj es ne zugolodva. Inkabb legyel halas azert amid van. Boldogok a turni tudok! Jobban fel fogja hivni Isten figyelmet Rad ha kuzdessz. Nyomorgatasok kozben is harcold a hit harcait nezve Jezusra aki az elotte levo orom helyett keresztett szenvedett.
Erről beszélek, hogy aki nem ismeri Istent, az azt hiszi, hogy ő csak egy fogalom.
Jehova tanúja pedig miért válaszolt? Megint csak egy értelmetlen, ide nem illő szöveget nyomott le és van képe azt állítani, hogy ő tudja a válasz, mikor én csak beszélgetni akartam erről. Tartsd meg a hazugságod magadnak és ha nem akarom látni és még ki is írom, akkor vedd tudomásul és menj tovább.
Ha egy kicsi bűntelen tisztaságban, ártatlanságban meghal, akkor semmi sem választja el Istentől, mert minket a bűn választ el.
Minden lélek különböző egyedi isteni alkotás. Isten nem foglalkozik sorozatgyártással, hanem inkább művészre emlékeztetve teremt.
A földi élet egy lehetőség a fejlődésre, csiszolódásra, olyan mint egy tanfolyam. Van aki rövidebb idő alatt járja ki az iskolát, valaki viszont többször megbukik, mert több idő kell neki.
A meghalt csecsemő olyan tökéleteshez közeli lélek volt, akinek kevés is elég volt a világ megtapasztalásából.
A hindu, muszlim vagy más törzsi vallás híve szintén ismerheti istent, csak esetleg más oldaláról.
Az igaz keresztény sem ismeri minden oldalról tökéletesen Istent, csupán tud róla, hogy létezik.
"csak esetleg más oldaláról"
Ilyen oldala tuti biztos nincsen a keresztények istenének.
Azt aláírom én is, hogy lehet más oldala is... de nem ez.
Jézus nem azért jött hogy kárhoztasson hanem hogy életed legyen. Isten kegyelmes de neked is törekedned kell arra hogy napról napra szentebb legyél. Nem szabad pornográfiát nézni meg démonikus filmeket mint a Harry Potter. Ha újjá születtél vetted a Szent Lelket szabad vagy a bűntől.
1Jn 4,4
Ti az Istentől vagytok fiacskáim, és legyőztétek azokat; mert nagyobb az, a ki bennetek van, mint az, a ki e világban van.
Lk 10,19
Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek MINDEN erején; és semmi nem árthat néktek.
76. Rm 8,1
Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.
Júd 1,20
Ti pedig szeretteim, épülvén a ti szentséges hitetekben, imádkozván Szent Lélek által,(nyelveken)
Kedves Kérdező!
Itt a földön mindenkinek nehéz. Még azoknak is, akik ennek az ellenkezőjét állítják!
Az persze érthető, hogy mindenki a saját maga keresztjét tartja a legnehezebbnek, és a másokéra nézve azt érzi, hogy az övé könnyebb. De ez csak a látszat, valójában a saját kereszt, az ami nehéz.
Csak gondolj bele, ha nem egyedül lennél, ha volna olyan férjed, aki állandóan bántana, és az lenne legszebb napod, ha nem lenne otthon, az talán jobb lenne?
Szerintem aki a földi életet nehéznek, sőt pokolnak éli meg, az jó úton van.
Persze van öröm és boldogság is, már itt a földön is, de ez az a szívbéke, amit Jézus ígért az övéniek.
"Békességet adok néktek, nem úgy ahogyan a világ adja", ez a béke a szívedben van, ha szereted Jézust. És ezt senki nem tudja elvenni tőled, mivel belül van, a szívedben. Ez a mi örömünk és boldogságunk, ez a szívbéke, amit bármilyen nehéz körülmények között is, de meg tudunk élni, és be tudjuk fogadni, a hitünk révén.
"Csak gondolj bele, ha nem egyedül lennél, ha volna olyan férjed, aki állandóan bántana, és az lenne legszebb napod, ha nem lenne otthon, az talán jobb lenne?"
Sehol sem írtam, hogy nem élek társas magányban, viszont nem rólam kellene hogy szó legyen, hanem arról a témáról, hogy a kicsik,akik alig jöttek, máris mennek, nekik egyáltalán nem nehéz és ez nekem személyválogatásnak tűnik, hogy egyik megkapja az öröklétet Isten mellett, a másik meg egy életen át retteg attól, hogy mikor bukik el és lesz elege az egészből. Honnan lehet tudni, hogy vegyük például Hitlert, ő nem hiszem, hogy üdvözül, viszont ha meghal születés után, akkor igen, és nem érzem fer dolognak. Bármelyik apróságból lehetne tömeggyilkos, ha megérné a felnőtt kort és bármelyik tömeggyilkosnak lehetne üdvössége, ha meghal babakorban.
Engem még mindig ez foglalkoztat, nem pedig a silány életem.
"nem érzem fer dolognak"
Azt mondod, ismered Istent, mégis igazságtalannak érzed a döntéseit. Nincs itt ellentmondás?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!