Hogy lehet ezek után a Bibliára hivatkozva tagadni a Szentháromságot?

Kedves ma 18:29-kor hozzászóló!

Ezt azért te sem gondolod komolyan!?

Ha figyelmesen elolvasod János evangéliumának első 18 versét a szövegösszefüggésben, ÉS NEM KIRAGADVA BELŐLE EGY-EGY VERSET, akkor magad is szembesülhetsz vele, mekkora nagy bődültség amit a kommentedben írtál. A 18 vers végig az Úr Jézus Krisztusról szól. Ezt Logosz-himnusznak is nevezik. Azért az érdekes tény, hogy az Ige kifejezés a keresztény szóhasználatban először jelentette az Úr Jézus Krisztust, és csak később a Szentírást!

Akkor álljon itt a teljes szöveg:

"Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be. Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János. Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, és hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, de a világosságról kellett bizonyságot tennie. Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek;

mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. Az Ige testté lett, közöttünk lakott,

és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal. János bizonyságot tett róla, és azt hirdette: „Ő volt az, akiről megmondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.” Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre. Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg. Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt."

Üdv. Péter

Az újfodítású Biblia egy magyarázó, és nagyon hibás fordítás. Csak mondok egy példát az általad idézett részből:

"Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. "

Így egyértelmű lenne az Ige=Jézus, de ilyen nem szerepel az írásba. Ebben a részben már nem az igéről, hanem a világosságról beszél, aki eljött a világba. És ez már Jézus, de ez nemcsak a szövegkörnyezetből, hanem az írásokból is kiderül, mivel maga Jézus azonosította be így magát.

Akkor nézzük nem kiragadva ha nem haragszol, én maradok a Károlinál, és nem választok ki magamnak egy olyan fordítást, ami leginkább fekszik az elgondolásomnak. Mivel a Bibliában az Ige nem egy személy, hisz a görög λόγος, nem egy személy, hanem a jelentése ige, szó.

1. Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.

Kezdetben Isten szava volt. "Legyen" és minden előállott egyetlen szavára. Isten az, aki teremt a semmiből. A szava teremt. Tehát a szava Isten.

2. Ez kezdetben az Istennél vala.

3. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.

Szólt, és lett.

4. Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;

Istenben és a szavában van az élet. Ha ő szól, életre kelnek az élettelenek.

5. És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.

Innen kezd beszélni Jézusról. Itt már nem Igének nevezi, hanem világosságnak. A világosságot Isten teremtette a szavával. Legyen világosság...

6. Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János.

7. Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa.

8. Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.

9. Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.

10. A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.

11. Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.

12. Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;

13. A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.

Egyértelmű, hogy Jézus, nem kell szerintem sokat magyarázni.

14. És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.

Isten A világosságot a szavával teremtette, és a szava testté lett. A szava az, hogy évezredeken át megprófétálta a néppel, hogy a megváltó megszületik, és elveszi a világ bűneit. Ez az ígéret, a szava testet öltött.

Nem tudlak. Vannak egyszerű és nyilvánvaló dolgok, mint például fehér és a fekete különbsége, de egy vaknak hiába magyaráznám.

A János 1,1-18 végig az isteni Fiúról szól vagyis Jézusról, nem pedig Isten szaváról, mint hangjáról. Az Ige, a Szó egy külön személy, aki egyben Isten. Isten hangja nem Isten ennek belátására nem kell sok ész.

A Szetháromság tagadók főleg ezt szokták idézni:

"Ezt mondja Izrael Királya s Megváltója, a Seregek Ura: Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs más isten. Ki hasonlít hozzám? Álljon fel és szóljon: jelentse be és igazolja magát előttem! Ki adta hírül a jövőt már kezdettől fogva? Mondja el hát nekünk, ami ezután történik! Ne féljetek, ne rettegjetek: Nemde régtől fogva megmondtam és kijelentettem nektek, ti vagytok a tanúim: Van-e más isten rajtam kívül? És van-e más Szikla? Nem tudok róla." (Iz 44,6-8)

Nos az Újszövetség alapján nyilvánvaló, hogy a Fiú valóban felállhatna, ha a kérdés neki szólna:

A Fiú ugyanis valóban Izrael királya és megváltója, az angyali seregek Ura, az első és az utolsó, az Egyszülött Isten, aki meglehetősen hasonlít az Atyára, hiszen az Ő képmása és visszatükröződése, s ezért aki őt látja az Atyát is látja, s bizony Krisztus Lelke hirdette a jövendőt a próféták által, aki maga a Szegletkő a biztos szikla.

Isten azonban itt olyan istenek jelentkezését várja, akik tőle függetlenül birtokolják az istenségüket. A saját Fia és Örököse persze, hogy birtokolja azt, ami az Övé, s csakis egyedül az Övé.

Jézus fel is áll, nem mondtál butaságot.

IKor 15

24. Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt.

25. Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti.

26. Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.

27. Mert mindent az ő lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, a ki neki mindent alávetett.

28. Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben.

Kedves tegnap 16:43-kor hozzászóló!

Teljesen egyet értek veled abban, hogy valóban gond, ha valaki bálványt és üdvösség kérdést csinál bármiből. Jézus pontosan meghatározta, hogy mi az ítélet alapja, és az egyértelműen nem dogmatikai kérdés.

Ettől függetlenül érdemes alaposabban tanulmányozni a Szentírást, mert sok mindent tanulhatunk belőle Istenről!

A jánosi prológussal kapcsolatosan hadd idézzem Dr. Lenkeyné dr. Semsey Klára professzor asszony kommentárját:

"Az igazi világosság (9-11. versek)

A 8. és 9. vers antitetikus kapcsolódása nyilvánvaló. A 9. vers mondatának alanya a logosz. A 6–8. versek után, amelyekben az evangélista mintegy széljegyzetként közölte a Keresztelő Jánosra vonatkozó álláspontját, megszakítva a prológus logoszra vonatkozó egységes gondolatmenetét, úgy folytatja az 5. versben felvetett gondolatot, hogy a világosság fogalmának felvetésével ugyanakkor kapcsolatot teremt a 8. és 9. vers között is. Keresztelő János jelentőségét hangsúlyozza az evangélium. Alakja természetesen messze látszó fényt, világosságot jelentett prófétai küldetése által Izráel elesett helyzetében, azonban nem ő volt az igazi világosság. Ez a meghatározás egyedül a logoszra érvényes. Ő az egyetlen igazi világosság, akinek jelentősége nem korlátozódik csak Izráelre, hanem minden embernek szól. A logosz küldetésének univerzális jelentőségét hangsúlyozza a szöveg. Az ő küldetése térben, időben nem korlátozott. Ez azt jelenti, hogy a logosz mint igazi világosság nemcsak Izráelé, hanem minden népé, nemcsak egy generációé, hanem valamennyié, világossága minden kor minden népének. Az aléthinos „az igazi”, „valódi” a tulajdonképpeni, aki maga a fény forrása, és nem csupán kisugárzója. Az igazi világosság az Isten világossága, amely megjelent a logosz által, az ő kijelentése világító fény, megvilágosító energia. Ő az élet világossága (8:12). A Krisztusban adott kijelentés kizárólagos, egyedüli. A benne adott kijelentés exkluzivitását hangsúlyozza a vonatkozó mellékmondat. Minden ember számára ő, és egyedül ő a kijelentő. A phótizei jelentése: fénnyel, világossággal betölteni. Benne, és csakis benne adatik meg az emberek számára az a lehetőség, hogy vakságuk megszűnjék és érzékeljék azt a világot, amelynek érzékeléséhez kevés az ember természeti adottsága. A látás ott lehetséges, ahol világosság van. Minden ember az Igének köszönheti létét és léte mellett a világosságot, vagyis megromlott, a sötétség állapotába került életének megváltoztatását. Az Ige világosít meg isteni fényével minden embert. Ez az Ige rejtetten, már testté létele előtt is ott volt abban a világban, amely neki köszönheti létét.”

Ez tehát a magyarázata annak, hogy miért úgy fordították a kifogásolt verset, ahogy idéztem. Egy fordítás akkor jó ha a szövegkörnyezetet is figyelembe véve a teljes szövegösszefüggésben és gondolatmenetben egységesen történik meg, nem pedig kiragadva.

Üdv. Péter

Szerintem Péter neked nem állt össze, amire gondoltam. János evangéliumának elejénél lévő világosságól ezt írtam:

"Innen kezd beszélni Jézusról. ...Legyen világosság...

...

Egyértelmű, hogy Jézus, nem kell szerintem sokat magyarázni. "

Felesleges bizonygatnod, hogy a világosság=Jézus. János evangéliumának elején lévő "Ige" nem egyenlő Jézussal. Isten beszédének testet öltése = Jézussal, és nem Isten beszéde = Jézussal.