Keresztényekhez szól a kérdés. Lehet-e bűn a következő, Avagy kísértés?

Ha gondolatban lejátszódik az emberben egy gonosz gondolatsor, amelyben az ember árt valaki másnak (tettleg, vagy bármely módon; akár meg is öli), majd a gondolatsor közepette eszmél rá az illető, hogy milyen gondolatai is vannak éppen és hogy milyen katasztrófális őrültségeken és ártó dolgokat tesz éppen képzeletben, amikről az eszmélést követően egyértelműen megállapítja hogy a gondolat tartalmilag teljességgel meg nem egyező az akaratával, vagyis valójában nem akar ilyesmit tenni sem a gondolataiban felkerült emberrel, sem senki mással és úgy érzi, hogy tudatosan teljesen szembehelyezkedik az előző gondolatai tartalmával, ez lehet ettől még bűn, amit gondolatban elkövetett az illető, csak már megbánta a bűnös szándékú gondolatait, vagy inkbb kísértés?

Most abba ne menjünk bele, hogy mennyiben normális, vagy mennyiben "skizoid" jellegű viselkedés az e leírásban szereplő.