Hogy ajánlhatta a Sátán Krisztusnak a világot?

Ha ezt megvalaszolod, talan eböl tudni fogod: Ha mindent az Isten teremtett, ki teremtette a Satant?

(En nem vagyok jehova vagy mas vallashoz szorosan kötödö, inkabb spiritualisra nyitott. A keleti tanok szerint az ellentetekre szükseg van, mert ugy tudod/erzed meg, milyen a jo, ha van rossz is. Ugy ertekeled, milyen a fenyes, ha van matt is...stb.)

Jn 8,44

Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.

Így!

Szia

Jól írod, hogy "feltűnt ez a látszólagos ellentét.."

Mert ha alaposan utánajársz, rájössz, hogy a Biblia elég sokat ír arról, hogy Isten egy ideig megengedte a Sátán uralkodását, ami jelenleg is tart még. Egy ideig...

Krisztus nem mondta azt Sátánnak, hogy mit kinálgat olyasmit, amivel nem rendelkezik. Mert Ő pontosan tudta, hogy Sátán kezében volt az egész világ. Jézus inkább arra hívta fel Sátán figyelmét, hogy nincsen fölötte hatalma, mivel Ő csak Istennek engedelmeskedett, és nekünk példát hagyott abban, hogyan tudjuk távol tartani magunktól Sátánt, és a kisértéseiből hogyan menekülhetünk. Jó lenne minden fontos döntésünk előtt megvizsgálni azt, hogy mi van megírva...

Bűn uralma – Kusán-Risathaim

Kinél van hatalom uralkodásra? Isten, Sátán, Nabukodonozor, Babilon királya, Czírus (Kürosz), perzsa király, stb.

„Így szól Czírus, a persa király: Az Úr, a mennynek Istene e föld minden országait nékem adta, és Ő parancsolta meg nékem, hogy építsek néki házat Jeruzsálemben, mely Júdában van…”

„Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden országait egy szempillantásban,

És monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét; mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom;

Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz.

Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.”

„Még a szó a király szájában volt, a mikor szózat szálla le az égből: Néked szól, oh Nabukodonozor király, a birodalom elvétetett tőled.

És kivetnek téged az emberek közül, és a mezei barmokkal lesz a lakozásod, és füvet adnak enned, mint az ökröknek, és hét idő múlik el feletted, a míg megesméred, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek birodalmán, és annak adja azt, a kinek akarja.”

„És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.”

Isten Sátánnak is, és általa emberi uralkodóinak is hatalmat adott az emberek feletti uralkodásra. Sátán gonoszul és kegyetlenül uralkodik az ember felett az ő emberi uralkodói által. De mindezt az ember tartja életben, ő táplálja. Ha az ember az ő gonosz kívánságainak él, elnyomó hatalom alá adatik. Az ember maga szereti a bűnt és az elnyomást, amik mellett kiáll, védelmezvén azokat, hogy hódoljon azoknak, s így szolgája is az ember az elnyomó hatalomnak. A bűn eleve kizsákmányoló uralom, ami elnyomás alatt tartja a lelket, és kizsákmányolja azt. Ennek a hatalomnak pedig az ember szívesen enged, szolgálván azt a testi kívánságai által. Ellene pedig nem szól, nem tesz, hanem eltűri önmaga és mások felett ezt a hatalmat. Az emberek felett nem maradhatna meg a gonosz elnyomói hatalma, ha az emberek egy akarattal kivetnék maguk közül a gonoszt, s így nem adnának neki teret az uralomra. De az emberi lélek nem akarja, és nem keresi a bűn nélküli tiszta életet, melyben nincs elnyomás, hanem igazság lakozik. Az emberen ezért kétféleképpen uralkodik hatalom: belülről és kívülről. A bűn uralkodik lelkén, az ő szívében, aminek következményeképpen kap maga fölé emberi uralkodókat, akik elnyomják őt. Az elnyomó emberi uralkodók csak földi uralkodói egy náluk magasabb uralomnak, mely lelki uralom. Elsősorban a gonosz lelkek uralkodnak az emberek lelke felett, melyek a lélek területén alakítják ki az uralmat. Ezek a lelkek egyesektől elvesznek, hogy azok kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek, másoknak pedig ezáltal biztosítanak uralmat a kiszolgáltatottak felett. Ez a bűn uralma, hogy a gonosz uralkodhasson úgy, hogy létrehozza a bűn által az elnyomókat és elnyomottakat. Amit az ember szolgálni igyekszik, annak szolgálata alá adatik. Izrael népe egyiptomi szabadulása után tovább szolgálta a bűnt, szolgálva a pogányok isteneinek, és ezek az istenek valójában ördögök, azaz tisztátalan lelkek. Ezekkel a lelkekkel egyesülve igyekezték kielégíteni testi kívánságaikat a zsidók a pogány népekhez hasonlóan, akik e világ istenétől kapták meg javaikat. A pogányok nem keresik Istent és a Lelket, mert testiek és testben bíznak, a gonosznak hatalmában. A gonosz pedig a bűn által uralkodik az emberi szívekben. Túlnyomó többségben a legtöbb testi haszon mindig olyan nyereségből származik, ami megkárosítások árán keletkezik. Ez a bűn lényege, mely lopások, fosztogatások, és az igazságosság elleni cselekvések által gyarapszik és jut hatalomra. A pogány népek a gonoszságnak hódolnak az ő romlott lelkük kívánságában. Isten, Lélek és igazság nélkül emelkednek fel, tesznek szert gazdagságra, jólétre és hatalomra. A bűnt, azaz az elnyomást dicsőítik, a halál hatalmának hódolnak; lelkük a romlás és a halál szolgája. Mivel Izrael szolgált a bálványoknak és idegen isteneknek, azaz az ő testiségüknek, lelkük romlottságának, ezért Isten odaadta a népet Kusán-Risathaimnak, Mezopotámia királyának kezébe, aki elnyomói uralkodással uralkodott rajta. Az ember mindig elnyomás alá és kemény uralom alá kerülhet, ha szolgálja a bűnt, és Isten megfenyíti. Ez maga Egyiptom szolgasága, Egyiptom nehéz munkái, elnyomó uralkodással, a szolgálat háza, a hiábavaló fáradozás. És ez maga Babilon is, ami a végidők lelki uralkodása a földön, a pogány népek számára. A bűn révén sokan felemelkednek romlásukban, és sokan nyomorba, nyomorúságba taszíttatnak, kemény emberi uralom alá. Az ember szinte bűnre születik, hogy csaknem kívánja a károkozást, mások kárát. A bűn nem más, mint a testben jelentkező kívánság, ami kielégítését várja. A gonosz mindig is az embereket az ő testük kívánsága által vette rá arra, hogy másoknak károkat okozzanak. A gonosz osztogatja a testi jutalmakat, ha az ember kárt okoz; és a gonosz emel fel sokakat, hogy ezáltal kárt okozzanak, és az igazságosságot ne szolgálják. A parancsolatok a test kívánságai ellen lettek megalkotva, és a testi ember számára ezek a parancsolatok a fegyelmező fenyíték, vezérlő törvényi szigor, melyek rámutatnak a bűnös állapotra, a törvénytaposó lelkületre. Ha viszont valaki az Istenben és a szeretetben van, az ellen nincsen törvény, mert ha valaki szeret valakit, akkor maga zabolázza meg testét, hogy az ne vétkezzen az ellen, akit szeret. Az igazságnak Lelke nélkül az ember bűnben van, mert testi, és a lelki romlottság uralkodik rajta, aminek szolgálnia kell. Isten adja az embereket emberi uralkodók hatalma alá, hogy azok hatalmaskodjanak rajtuk, és ő is képes megszabadítani azoktól. Ő adja az emberek lelkeit is gonosz lelkek uralma alá, hogy azok gyötörjék őket, és ebből szintén ő szabadíthat meg.

„a Biblia elég sokat ír arról, hogy Isten egy ideig megengedte a Sátán uralkodását”

Sehol nem szerepel ilyen a Bibliában!

„Krisztus nem mondta azt Sátánnak, hogy mit kinálgat olyasmit, amivel nem rendelkezik.”

Igen, mert olvassuk csak el!

„Ismét vivé őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét,

És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.

Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.”

Mit is kellett volna Jézusnak mondania? Hazudsz sátán! Biztos, hogy ezt? Mit mondott volna ezzel Jézus? Azt, hogy ha tiéd lenne minden hatalom, akkor leborulva imádnálak. De az egész lényege az, hogy semmilyen körülmények között nem borul le sátán előtt. Amúgy ha elolvassuk Jób könyvének elejét, simán adhatta volna sátán az Atya által az egész föld feletti hatalmat függetlenül attól, hogy per pillanat nem volt az övé, és csak kamuzott. Amit persze a Tanúk simán, ennyi idő után is bekajálják!

Nem csak ez a vers utal erre,

(János 12:31) 31 Ítélet van most e világ felett; most fogják kivetni e világ uralkodóját.

(János 14:30) 30 Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ uralkodója, és nincs felettem hatalma.

(János 16:11) 11 azután az ítélet felől, mert e világ uralkodója megítéltetett.

(2Korintusz 4:3, 4) . . ., 4 akik között ennek a világrendszernek az istene megvakította a nem hívők elméjét, hogy ne ragyogjon át a Krisztusról, az Isten képmásáról szóló dicsőséges jó hír megvilágosító fénye.

(1János 5:19) 19 Tudjuk, hogy az Istentől származunk, de az egész világ a gonosz hatalmában van.

Tehát Jehova Tanúiként nem kajáltunk be mindent.

Ezek a versek abszolúte figyelmeztetnek, hogy kinek a hatalma alatt van a világ.

Mert ha nem engedné meg akkor nem igy nézne ki az emberiség társadalma.

Sátánnak nincs a kezébe olyan hatalom, amit átadhatna önkényesen. A világ Isten kezében van, nem a sátán kezében.

A föld Isten zsámolya. (Mt 5,35)

Csel 17,24

AZ ISTEN, a ki teremtette a világot és mindazt, a mi abban van, mivelhogy Ő MENNYNEK ÉS FÖLDNEK URA, kézzel csinált templomokban nem lakik.

„(János 14:30) 30 Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ uralkodója, és nincs felettem hatalma.”

A sátán jött? Nem! A világ uralkodója a gonoszság. Nem egy személy. Bírom, hogy a szent szellem személyét tagadjátok, és azt mondjátok, hogy az egy erő, de ha hallotok egy gonosz szót, azt megszemélyesítitek rögtön. A szöveg amúgy természetesen hibás, ahogy az újvilág fordításban általában. Ugyanis itt nem szerepel hatalom szó! Az udeisz szó jelentése semmi. Tehát nincs bennem semmije!!!

„(János 12:31) 31 Ítélet van most e világ felett; most fogják kivetni e világ uralkodóját.”

Jézus ki lett vetve, megítéltetett, megfeszíttetett. Nem sátánról van itt szó, pont hogy nem!

„(János 16:11) 11 azután az ítélet felől, mert e világ uralkodója megítéltetett.”

Detto

„(2Korintusz 4:3, 4) . . ., 4 akik között ennek a világrendszernek az istene megvakította a nem hívők elméjét, hogy ne ragyogjon át a Krisztusról, az Isten képmásáról szóló dicsőséges jó hír megvilágosító fénye.”

Ajánlok egy párhuzamot, hogy értsd! Egyiptom, fáraó. Ki keményítette meg a fáraó szívét?

2Móz 7,3

Én pedig megkeményítem a Faraó szívét és megsokasítom az én jeleimet és csudáimat Égyiptom földén…

Ha megfigyeled a hitetlenek lettem megvakítva, de miért is? „hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát”

Jelenések 22

11. A ki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és a ki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és a ki igaz, legyen igaz ezután is; és a ki szent, szenteltessék meg ezután is.

„(1János 5:19) 19 Tudjuk, hogy az Istentől származunk, de az egész világ a gonosz hatalmában van.”

Nem a sátán, hanem a gonosz. Az itt szereplő ponérosz szó jelentése rossz állapot, silány. Ebben vesztegel. A ti fordításotok ebben sajnos nagyon rossz, mert a keimai szó elsődleges jelentése nyugszik. Tehát a vesztegel a helyesebb, ahogy a Károliban van, és nem a van. Tehát ugyan az Istentől származunk, de a világ ennek ellenére egy silány állapotban rostokol. Egy fikarcnyi szó sincs sátánról.

Maradjunk abban, hogy „a Tanúk simán, ennyi idő után is bekajálják” mind a sátán hablatyolását, mind a megvezetett testület silány hazugságait.