Kedves Katolikusok! Válaszolnátok néhány kérdésemre?

Szia. Én katolikus vagyok.

1. "miért imádkoztok Szűz Máriához és Szentekhez?"

Csak Istent imádjuk. A szentekhez nem azért imádkozunk, mert őket is imádjuk, hanem a közbenjárásukat kérjük. Képzeld el, hogy van egy beteg rokonod. Te aggódsz érte, ezért imádkozol Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Amikor egy szent közbenjárását kérjük, akkor az olyan, mintha te lennél a beteg rokon, akiért a szent imádkozik.

2. "Miért avattok egyes embereket szentté?"

Rengeteg szent életű ember van, akár nézhetjük a jelen kor vértanúit is. Akiket szentekké avatnak, igazából nem többek, mint azok a "szentek", akikről még senki sem hallott. A lényeg itt az, hogy bizonyos népszerűbb embereket kiemelünk, akik valami nagyobb dolgot is tettek (pl. bizonyos vértanúkat, királyokat), és példaként állítjuk az emberek elé. Nem azért, mert csak a szentté avatott emberek szentek, hanem, hogy legyenek példaképeink, akikhez hasonlítani akarunk valamiben.

3. "Miért papoknak gyóntok?"

Mert ők sokat tudnak segíteni különböző lelki tanácsokkal.

4. " És magam azt tapasztalom, hogy nem magyaráznak soha Igét a miséken. Miért ilyen rövid a prédikáció a katolikus szertartásokon?"

Nem tudom, mikor voltál misén, hogy vasárnapi volt-e, vagy hétköznapi, és, hogy milyen papnál voltál. A hétköznapi misék mindig rövidebbek, mert nincsenek benne énekek, az "Uram, irgalmazz" és az "Isten Báránya" sem énekelve, hanem csak szóban imádkozva szokott elhangozni. Ilyenkor a prédikáció is valamivel rövidebb szokott lenni, vagy egyáltalán nincs. De a vasárnapi miséken a mi plébániánkon a pap általában kb. fél órát szokott beszélni, megmagyarázza az evangéliumi szakaszt. De voltam már más templomban is misén, ahol a pap kb. mindenről beszélt, csak az evangéliumról nem, inkább könyveket "reklámozott", és nem is mindig értettem, hogy kapcsolódik egyik mondata a másikhoz.

5. "Hogyan álltok a pápához?"

Na, ez az, amit - gáz, de így van -, hogy nem igazán tudok, pedig nem túl rég olvastam róla valamit. Annyit tudok, hogy Péter hatalmával bír az apostoli jogfolytonosság miatt, azaz Péter utódja. Csak bizonyos esetekben lehet tévedhetetlennek nevezni a pápát, amikor ünnepélyesen nyilatkozik hit és erkölcs dolgában, de a tanárunk szerint ilyen a történelem során 2x fordult csak elő, hogy élt ezzel a "jogával". A püspökökkel együtt beszél meg dolgokat, de a zsinat nem írhatja felül a pápa szavát.

6. "Hogy zajlik a megtérés nálatok?"

Ha valaki felnőttként kezd megtérni, akkor jelentkeznie kell hitoktatásra. Ott elvileg elmondják neki a legfontosabb hittel kapcsolatos dolgokat. Ha már valamilyen keresztény felekezetnél korábban megkeresztelték, akkor nem kell újra megkeresztelni, mert a keresztsége érvényes, hiszen "Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében" keresztelték meg, azaz a Szentháromságos hitre. Ha még nem volt megkeresztelve, akkor meg kell keresztelkednie. Meg jó, ha meg is bérmálkozik (kb. ugyanaz, mint a konfirmálás, idegen nyelvekben úgy is hívják, csak a magyar vette át a bérmálás szót a szláv nyelvekből. A lényeg itt is az, hogy leszáll a Szentlélek az emberre.)

# 5

Aranyszájúnak valóban voltak a húsvétinál lényegesen hosszabb prédikációi.

De egyszer direkt mértük ezeket, és a leghosszabb ókori homília amit találtunk, az is bőven tíz percen belül volt :)

# Roland

"szentek kultusza stb.Ezek nem levezethetőek a Bibliából,csak a hagyományokból"

Ha hiszünk abban, hogy a földi halállal nem ér véget a létezés, akkor a szentek kultusza a "tiszteld apádat és anyádat" parancsolat alapján kötelező.

Hogyan tiszteljem apámként-anyámként az elhunyt szenteket?

Nem értem,hogy ez a parancs hogy vonatkozik a szentekre.A földi szüleinkre vonatkozik vagy tévedek?Hol van a Bibliában olyan amikor elhunyt szentekhez beszélnek vagy tisztelnek?

Roland G.: Mária, mivel Istenanya (Theotocos, azaz az Istenembernek, Jézus Krisztusnak adott életet), kiemelt tiszteletben részesül. Vannak, akik különböző Mária-kegyhelyekre elzarándokolnak, de nekem ez valamiért idegen.

A leginkább olyan dolgokban szokott a tisztelet megnyilvánulni, mint:

- kegyhelyek, szentek szülőhelye, stb. látogatása

- a szent ünnepének megtartása (misén)

- meg szoktak az emberek a közbenjárásukért imádkozni.

Nálam nem igazán van ez a szentek iránti tisztelet, kegyhelyekre nem igazán mennék el, de azért tisztelem őket úgy, mint nagy embereket. Elismerem, hogy ők tényleg példaképként szolgálhatnak.

Nagyon ritkán szoktam csak szentekhez imádkozni, közülük is leginkább csak Máriához, de néha másokhoz is, hogy imádkozzanak valamiért.

Sajnálatos módon az "imádkozik" és az "imád" szavak a magyar nyelvben egyetlen szócsaládból származnak, ezért úgy tűnhet, hogy aki a szentekhez "imád-kozik" az valójában őket "imádja". Igazából a "szentekhez imádkozni" kifejezés csak annyit és semmi többet nem jelent, mint őket is megkérni, hogy imádkozzanak velünk és értünk az Istenhez.

Az Ószövetségben valóban tilos volt az Istenen kívül bárkihez is imádkozni. A holtak ugyanis nem hallották és nem is hallhatták az élők imáit, hanem az Alvilágban, a Pokolban (héberül Seolban, görögül Hádészban) tengették az árnyékszerű, életnek nem nevezhető többnyire alváshoz hasonlítható létüket.

Jézus Krisztus feltámadásával azonban a holtak helyzetében is több-kevesebb változás állt be attól függően, hogy mennyire volt hívő az illető. Az igazán hű keresztények vagyis a szentek rögtön a haláluk után Krisztushoz kerülnek, ők igenis élnek és imádkoznak értünk. Márpedig ha élnek, akkor vajon miért ne hallanák a kéréseinket és miért ne imádkoznának értünk? Ez teljesen logikus.

Az igaz, hogy erre valóban nincs példa a Bibliában. Ennek az lehet az oka, hogy abban az időben még nem volt letisztázva, hogy tényleg élnek-e, így megszólíthatók-e. Mivel a Biblia egyértelművé teszi, hogy élnek, így a bibliaírás utáni időkben ez a része is letisztázódott és a gyakorlatban is meghonosodott.

Aki elfogadják a Szentháromságot és a Szentlélek Isten és személy voltát azok ne nagyon óbégassanak, hogy a szentekhez való imádság nincs benne a Bibliában, mert a Szentlélekhez való imádság sincs. A szentek megszólítása épp annyira logikus, mint a Szentléleké.

A Mária ügy egy kicsit bonyolultabb probléma. A katolikus hit szerint Mária egész életében bűntelen volt és testestül ment a mennybe.

Ez utóbbira van példa az Ószövetségben, úgy nem igazán értem, hogy miért ne történhetett volna meg az Újszövetségben is. Ha a hagyomány így tudja, miért ne? A hagyomány ha valakiét, hát Mária sírját biztosan megőrizte volna, ha lett volna.

Mária bűntelensége már valóban jóval nehezebben elfogadható, mert ellenkezni látszik az egész emberiség megváltásra szoruló tanával. A katolikus tanítás szerint azonban Mária épp úgy megváltásra szorult, mint mindenki más, Krisztus őérte is ugyanúgy meghalt. A különbség csak annyi, hogy Isten neki előre odaadta a tökéletes tisztaságot, míg nekünk csak utólag fogja.

A Mária dogmák értelme, hogy Mária és az Egyház között egy mélységes párhuzam van. Mária az Egyház kezdete és előképe. Az Egyház ugyanis Krisztus titokzatos teste, ahogy Mária a szó biológiai értelmében is az. Ő adott Krisztusnak testet, Krisztus általa vált jelenvalóvá a világban. A katolikus tanítás szerint Isten Márián keresztül mutatta meg az Egyház hivatását és jövőjét. Ahogy az Egyház szeplőtelen és megdicsőült szűzi menyasszonya lesz Krisztusnak, úgy Mária az Egyház előképe már most is szeplőtelen megdicsőült szűz.

Az ortodoxok pedig nem tudom miért lármáznak a szeplőtelen fogantatás ellen, ha egyébként tartják Mária bűntelenségét. Logikus, hogy Mária csak úgy kerülhette el a bűnt, ha már kezdetektől nem volt benne a bűnre való hajlam.