A Te Jézus-képedbe bele fér Jézus azon kijelentése, szerencsétlen hasonlata, amit tett más nemzetekre, a pogányokra, hogy "Ebek, kutyák"?

Jézus tanítása két lépcsőből állt.

Először a zsidóknak hirdetett, mert ők voltak a választott nép.

Csak azután kezdett hirdetni a pogányoknak. Az ő feladata inkább az eltévedt fiak megtalálása volt, a pogányok térítését a tanítványokra bízta.

Ha jól emlékszem, a h.n. adventista magyarázat szerint itt Jézus szándékosan viselkedik így, hogy megmutassa a tanítványoknak az ő keményszívűségüket. Erre azonban a szöveg semmiféle utalást nem tartalmaz.

Nem, nekem nem fér bele.

Viszont érthető a szerző szándéka, ha úgy akarta elfogadtatni a kereszténységet a zsidósággal, hogy Jézustól egy olyan mondatot származtat, amely a zsidósággal szemben a pogányságot ennyire lenézi. Különösen érdekes ez, ha figyelembe vesszük, hogy a Máté neve alatt írt evangéliumot speciálisan a zsidóknak írták.

Az eredeti fordítás szerint, nem ebek vannak írva.

Jézus,az elsőrendű feladatára utal, hogy Izraelnek, Isten népének szolgáljon. Ugyanakkor, nyilván azért, hogy próbára tegye az asszony hitét, a zsidóknak a más nemzetiségbeliek iránt érzett előítéletére hivatkozva így érvel: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét és odavetni a kiskutyáknak.”

Hangjának együttérző tónusával és arckifejezésével Jézus minden bizonnyal kifejezésre juttatja gyengéd érzéseit a nem-zsidók iránt. Azzal is igyekszik tompítani a pogányokkal való összehasonlítást, hogy a kutyákra úgy utal mint „kiskutyákra” vagy kutyuskákra.

Egyáltalán nem volt szándéka sértegetni senkit, ez akkori szófordulatnak is használták, mint ahogy az Édesanyjának Máriának is egyszer azt mondta:

(János 2:3, 4) 3 Amikor elfogyott a bor, ezt mondta Jézusnak az anyja: „Nincs boruk.” 4 Jézus azonban így szólt hozzá: „Asszony, mi közöm hozzád? Nem jött még el az én órám.”

A szavai nem tiszteletlenséget tükröznek, ahogyan némelyek gondolják. Inkább egy szelíd feddés ez, amellyel arra emlékezteti az édesanyját, hogy nem az ő dolga megmondani, hogyan lássa el a szolgálatát, mivel ez csakis az Atyjára, Jehovára tartozik.

Lehet itt beszélni arról, hogy az asszony "belehelyezte magát abba a pozícióba" [nyilván, mivel az anyai szeretet vezérelte a gyermeke iránt (Mt 15,22), így más választása nem volt] ettől függetlenül kutyáknak nevezni egy másik nemzet tagját, egyértelműen pejoratív hangzással bír.

Az ókori zsidó gondolkodásban is azt látjuk, hogy kutyának nevezni valakit, nyilvánvalóan negatív, sértő tartalmú volt. (lásd: Deut. 23,18; 2Sám 3,8; Izaiás 56,10). Valószínűleg ez a keresztény gondolkodásba is átszivárgott a jelentés, ezt látjuk Szent Pálnál és Szent Jánosnál is (Fil 3,2; Jel 22,15).

Szóval ha Jézus ezt komolyan gondolta, akkor eléggé problematikus a dolog. Inkább azt gondolom, hogy vagy egy lelkes zsidókeresztény kiegészítése lehet a történet, vagy pedig a h.n. adventista magyarázat a korrekt, miszerint ez az egész színjáték volt, a tanítványok nevelése céljából. Ez utóbbit jobban el tudom képzelni, mint azt, hogy Jézus szánt szándékkal kutyának nevez egy kétségbe esett anyát.

Igen, és nem volt szerencsétlen a hasonlat, Jézus pontosan fogalmazott, az asszony azonnal meg is értette, nem is háborodott fel rajta. Ha azt tette volna, akkor sértődötten elrohan, a lánya pedig nem gyógyult volna meg. Ma sok ember nem követné a példáját, inkább ottmaradna tovább a problémájával. Vajon melyik eljárás tanúskodik nagyobb bölcsességről?

Amúgy Galilea a peremvidék volt, de ez nem jelenti azt, hogy a zsidók kisebbségben voltak, hanem azt, hogy más nemzetek is előfordultak, akikkel a zsidók nem keveredtek.

Ez most nem egy karizmatikus vagy hitgyulis tanitas lesz, hanem a szemelyes meggyozodesem. Jezus nem tamasztotta ala ervekkel, bizonyitasokkal, peldakkal meg leletekkel az asszonynak ezt az allitasat. Hanem mondott valamit, amit az asszony bizalommal elfogadott, akkor is, ha az negativ volt ora nezoen. Nem volt az asszonyban bizalmatlansag Isten fele. Ez a hit. A satan mindig is az Isten es az ember kozotti bizalmat probalja alaasni. Jezus megprobalta ennek az asszonynak a hitet. Ha kicsit degradalo is volt, de nem mondott valotlansagot. Az eb jelzo a pogany nemzetekben Isten nelkul elok termeszetere utal, akik a maguk utjan jarnak. Olyan termeszetre ami gonosz, rossz, artalmas es tevelygo. Mint ahogy minden ember termeszeteben benne van ez az ateredo bun miatt. Egyedul Isten Igejenek a kinyilatkoztatasa kepes az embereket megtisztitani abbol az osi romlott iranyultsagbol amit orokoltunk. Ugy, hogy nem csak egy kulso jonak tuno maz lesz az emberen, hanem belulrol a gyoker termeszete Isten fianak a hasonlosagara valtozik el. A szivet tisztitja meg Isten hit altal es igy lesz tanitvannya. Ebben az asszonyban mar korabban elindult egy valtozas ebbe az iranyba, ezert jol mukodott az onismerete, mai szoval a lelkiismerete, igy meg tudta alazni magat Isten elott, ahelyett, hogy dulni-fulni kezdett volna, hogy hogy mondhattak ilyen csunyat ora.

Amugy meg nem ertem, hogy a nyugati kulturaban, ahol tobbsegeben az evolucioban hisznek, es az allatoktol szarmaztatjak magukat, miert olyan serto ez. :-D

Az eb termeszetet erositik az evolucios elmelettel is. Mert ki akarjak olni a zsido-kereszteny kinyilatkoztatassal osszhangban mukodo lelkiismeretet az emberekbol azaltal, hogy mindent a fajfenntartasra, letfentartasra, meg tarsadalmi normakra vezetnek vissza az emberek szivebe irt isteni torvenyek helyett.