Jehova Tanúi nem rémiszt meg benneteket egy kicsit sem az alábbi hasonlat?

„Az iszlám alapítójáról szóló klasszikus életrajzok szerint Mohamed kilenc – illetve egyes források alapján tizenkét – évesen találkozott egy arab származású keresztény remeté­vel, akinek a jövendölése és nézetei meghatározó befolyást gyakoroltak a Korán később feljegyzett üzenetére” – állítja Filiu az Apokalipszis az iszlámban (Apocalypse in Islam) című, 2008-ban megjelent könyvében.

Ez a találkozás a mai Szíria délnyugati szegletében – az ókori Dekapolisz térségében – fekvő Boszra városában történt. A fiatal Mohamed Mekkából utazott nagybátyjának karavánjával, amikor egy Bahira nevű szerzetes-remete megállította őket, és kérte, hogy térjenek be hozzá. A karaván vezetői elfogadták a meghívást, és közben a gyermekre bízták a tevék őrizetét. A szerzetes azonban ragaszkodott hozzá, hogy mindenki telepedjen le az étkezéshez. Az egyik legkorábbi iszlám történetíró, Ibn Hisám beszámolója szerint Bahira felismerte, hogy az ifjú Mohamed prófétaságra hivatott. Szüleit arra figyelmeztette, hogy óvják a gyerme­ket „a zsidók gonoszságától és a keresztény bizánciak erőszakosságától”.

A szerzetes arra hivatkozott, hogy a Mohamed eljöveteléről szóló jövendöléseket az „eredeti, hamisítatlan evangéliumokban találta meg, amelyek másolatát barlangjában őrzi”. Bahira azt állította, hogy A KERESZTÉNYEK ezeket a hivatkozásokat KITÖRÖLTÉK A SZENT IRATOKBÓL. Mohamed és rokonai elfogadták a szerzetes jöven­dö­lését. Jean-Pierre Filiu szerint ennek köszönhető, hogy később a Koránnak a zsidókkal és keresztényekkel kapcsolatos véleménye nagyban emlékeztet a Bahira apokalipszise címet viselő, szír és arám nyelvű apo­krif irat tanítására.

Bahira remetét a keresztény tradícióban gnosztikus eretneknek tartják, aki a nesztoriánus (más vélemények szerint ARIÁNUS) tanokat követte. A keleti egyház egyik legnagyobb szentjé­nek tartott Damaszkuszi Szent János – aki néhány évtizeddel Mohamed halála után született – azt írta: „Mohamed korán rábukkant az Ó- és az Újszövetségre, amelyekből – miután egy ARIÁNUS szerzetessel találkozott –, (egyes részeket kiragadva) MEGALKODTA A SAJÁT eretnek TANÍTÁSÁT.”

János véleménye alapján a korai kereszténységben a Koránt úgy tekintették, mint a Bibliából „plagizált” zavaros iratot, mondván, Mohamed úgy torzította el a Szentírást, hogy az alátámassza a Bahira által megjövendölt prófétai küldetését. Úgy vélték, Mohamed számos bibliai szereplőt és történetet eltorzított, hogy az új értelmezésekről kijelenthesse, ezek a Teremtő „hamisítatlan üzenetei” az emberiség számára, amelyek átadását rá mint prófétára bízta.

A Biblia és a Korán közötti párhuzamokat a mai iszlámkutatók is elismerik. Az apokalipszis értelmezését alapvetően a keresztény felfogás határozza meg: a fogalom az elrejtett valóság feltárulkozására utal, ami eszkatológiai kereteken belül történik meg. Jean-Pierre Filiu szerint az iszlám apokaliptikus érdeklődést a múltban és ma is az utolsó ítéletről szóló keresztény és zsidó látomásokkal szembeni „riadt pánikreakciók” motiválták. Különösen a keresztény cionizmus megjelenése volt az, amivel szemben védekezésképpen megerősödött az apokaliptikus dzsihád tanítása. „Bár a muzulmánok nagy többsége ma is bizonytalan a végítélet időzítésének a kérdésében, egyre többen vannak olyanok, AKIK SZERÍNT KÜSZÖBÖN ÁLL AZ APOKALIPSZIS, ÉS AZT VALLJÁK, a muzulmánok feladata az, HOGY TEGYENEK IS ENNEK MIELÖBBI BEKÖVETKEZÉSÉÉRT” – állítja Filiu.

Nos Tanúk mi a véleményetek?

Ki emeltem néhány szót nagybetüvel, hogy lássátok a hasonlóságot, ha netán nem vennétek észre.

Mint pl. az arianizmusra való utalás, vagy a Biblia átírása arra hívatkozva, hogy azt a kereszténység "meglopta" vagy a végidőkre készülödés, és az igyekezetetek arra, hogy az mihamarabb bekövetkezzen.

Nem tudom, de nekem nagyon úgy tűnik, hogy "egy kéz" irányitja ezeket, csak azzal a különbséggel, hogy az egyiket fegyverrel, a másikat meg tollal és papírral, de a cél bizony ugyan az...A KERESZTÉNYÉG TÁMADÁSA minden eszközzel.