Az ateista professzor esete az ifjú Einsteinnel. Mi a véleményetek erről a beszélgetésről?
“Az ateista filozófia-professzor arról beszél a tanítványainak, mi a problémája a tudománynak Istennel, a Mindenhatóval. Megkéri az egyik új diákját, hogy álljon fel és a következő párbeszéd alakul ki:
Prof: – Hiszel Istenben?
Diák: – Teljes mértékben, uram.
Prof: – Jó-e Isten?
Diák: – Természetesen.
Prof: – Mindenható-e Isten?
Diák: – Igen.
Prof: – A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm?
A diák hallgat.
Prof: – Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?
Diák: – Igen.
Prof: – Jó-e Sátán?
Diák: – Nem.
Prof: – Honnan származik Sátán?
Diák: – Istentől?
Prof: – Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?
Diák: – Igen.
Prof: – A bűn mindenhol jelen van, nemde?
Diák: – Igen.
Prof: – És Isten teremtett mindent. Így van?
Diák: – Igen.
Prof: – Tehát ki teremtette a bűnt? – A diák nem válaszol.
Prof: – Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?
Diák: – Igen, uram.
Prof: – Tehát, ki teremtette mindezeket?
A diák nem felel.
Prof: – A tudomány állítása szerint öt érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?
Diák: – Nem, uram.
Prof: – Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?
Diák: – Nem, uram.
Prof: – Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?
Diák: – Nem uram, attól tartok nem.
Prof: – És mégis hiszel benne?
Diák: – Igen.
Prof: – A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam?
Diák: – Semmit. Nekem „csak” HITEM van.
Prof: – Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.
A professzor ezzel befejezettnek tekintette volna a szemléltetést, de a diák nem mozdul.
Diák: – Professzor úr, kérdezhetek valamit?
Prof: – Persze, kérdezz csak.
Diák: – Professzor úr, létezik-e a hő?
Prof: – Igen.
Diák: – És létezik-e a hideg?
Prof: – Igen.
Diák: – Nem, uram, téved! Nem létezik!
Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.
Diák: – Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. -273 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ELLENTÉTE a hőnek uram, hanem a HIÁNYA.
Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.
Diák: – És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség?
Prof: – Igen. Hogyan beszélhetnénk AZ éjszakáról, ha nem lenne sötétség?
Diák: – Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?
Prof: – Tehát, mire akarsz utalni mindezzel, fiatalember?
Diák: – Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.
Prof: – Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?
Diák: – Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni.
Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket is megértette volna. Ha a HALÁLT az ÉLET ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte, hanem annak hiánya! És most mondja meg nekem, professzor: Ön azt tanítja a diákjainak, hogy a majmoktól származnak, így van?
Prof: – Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.
Diák: – Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram?
A professzor megrázza a fejét.
Diák: – Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy Ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?
Nagy zajongás támad az osztályban.
Diák: – És csak egy utolsó kérdést engedjen meg, professzor úr. Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha az Ön agyát?
Az osztály nevetésben tör ki.
Diák: – Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát? – Mivel nem érkezik válasz, a diák folytatja: – Úgy tűnik, senki sem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak?
A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.
Prof: – Azt hiszem, a hit alapján kell elfogadnod, fiam.
Diák: – Erről van szó, uram! Ember és Isten között is a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője!
A diák neve Albert Einstein volt.”
Kedves 18-as!
Én is ateistából lettem Református, 17 évesen.
Az azóta eltelt több mint 20 év alatt Egyházunk több helyi Gyülekezetét, több mozgalmát ismerhettem meg. Ismerem jól Egyházunk tanítását, történetét, belső vitáit is.
Ugyanakkor az Ortodoxia tanításáról is sokat tudok, valamennyit szertartásairól, belső vitáiról is.
Az, hogy Neked szubjektíve mi tetszik, azt természetesen csak Te tudhatod.
Amiket viszont tényként leírtál, abból sajnos sok minden legjobb esetben is súlyos tévedés. Például a Református Egyház tanítása (talán az eskü kérdését kivéve) Biblikus; éppen az Ortodoxia az ami a biblia mellett hitforrásnak tekinti a hagyományt is, így esélye sincs a Biblikusságra.
A Református Istentisztelet nem csak előadás. Van ott is Imádság, ének, időnként Úrvacsora, stb... De a prédikáció sem pusztán előadás (ha valóban hiteles Lelkész szájából hangzik), Isten személyes megszólító üzenetét közvetiti feléd - bár lehet, hogy Te ezt nem hallottad meg.
Az sajnos valóban igaz, a sok személyében meg nem tért ember is van a Lelkészek között; akik ennek következtében nem Élő Igét hírdetnek, sokszor eltérnek Egyházunk eredeti tanításától, személyes életük sem hiteles.
De ugyanakkor van sok tisztán prédikáló + hiteles életű, tehát valószínűleg megtért Lelkész is; kiváló ismeretbeni felkészültséggel.
elször is kérdezek, ki volt az a paraszt aki még azt a srácot is leszavazta, aki csak azért írt, hogy későb könnyebben megtalálja a kérdést?
Én nem értek egyet önökkel, az hogy elelkész álltal Isten szólmár eleve sérti a sola scriptura elvet, e józan eszet, és az egyetemes papság elvét is, persze a református lelkész kaszt mára Magyarországon olyan arroganciát és felsőbbrendűséget alakított ki magának amivel még a középkori katolicizmus papjait is megelőzik, bár könnyen lehet, hogy csak kálvintól örökölték a despotizmust, aki meg volt győződve, hogy aki vele nem ért egyet az Istennel és a Bibliával nem ért egyet (Ismerős ez valahonnan? Nekem Jehova Tanúitól), és a vele túl sokat vitatkozókat bátran elkergette a gyülekezetekből, és ezzel kizárta za üdvösségből, persze ő arra hivatkozott, hogy csak Isten segítségével felismerte, hogy az ilető nincs üdvösségre rendelve
persze elismerme, hogy LEHET ESETENKÉNT egy lelkész Isten szócsöve, sőt meggyőződésem ,hogy a mi lelkészünk az is.
Tudom ,hogy a ref. Istentisztelet mit tartalmaz, fejből tudom a rendszerét, nekem nem ad többet mint egy előadás, a "közös imádság" meg nem közös, hanem 1 ember imádkozik és a többi hallgatja, valójában nem is imádság hanem egy kis-prédikáció, aztán kényelmetlenül fészkelődik ha valami olyan hangzik el amivel nem ért egyet, én pl egyszer látványosan kivonultam többedmagammal, mikor egy lelkész elkezdett imádságban kampányolni a kormánynak (ez nem otthon történt hála Istennek)
A református egyház az egész 20 századot azzal töltötte, hogy za aktuális kiktátort kiszolgálja, és nyalogassa a kezéről a vért, nem csak tett néhány gesztust, és csendbenmaradt, mert félt, hanem pl széleskörű besúgóhálózatot működtetett, 45-ben szálasinak jelentett 56-ban rákosinak, és ma is igyekszik egyre feljeb és feljeb jutni orbán végbelébe
ha még elismerné a bűneit és bocsánatot kérne, mint a katolikusok, és a többi protestáns egyház... de nem...
a református egyház tanításának egy igen jelentős részét nem tartom biblikusnak, olvasta ön pl az Institucio-t?
ami biblikus abban meg nagyjából az összes történelmi felekezet egyet ért
én pedig minél inkáb megismerem az ortodox véleményt és annak az alapját egyre inkáb felismerem ,hogy mennyire egyzik az én véleményemmel, még a sola scriptura elv (amihez -meg fog leőpdni- van valami hasonló az ortodoxiában is) betartása mellett is a Biblia az ortodoxiára mutat
ha pedig a sola scriptura mellé előveszi a történelemtudományt, az apostolok utáni 1-2 generáció forrásait hogy megismerje, az első keresztényeknek mi volt a véleménye az olyan dolgokkal kapcsolatban amikről ma is folyik vita, akár protestáns egyházak között is, megint csak az ortodoxia jön szembe
sokszor a protestantizmussal kapcsolatban úgy látom, olyan mint egy inga, aminek középen kéne lennie, de a középkorban a katolicizmus kihúzta az egyik irányba, majd mikor Luther rávert a kezére, hogy ne csesztesse az ingát, az az inga törvényszerűségei szerint nem visszaállt középre hanem átlendült a másik oldalra
1.
" valójában nem is imádság hanem egy kis-prédikáció, aztán kényelmetlenül fészkelődik ha valami olyan hangzik el amivel nem ért egyet, én pl egyszer látványosan kivonultam többedmagammal, mikor egy lelkész elkezdett imádságban kampányolni a kormánynak (ez nem otthon történt hála Istennek)"
Lehet, hogy Önnek volt ilyen tapasztalata. De egy esetből, kérem, ne általánosítsunk.
2. Nem az Institutio; hanem a Heidelbergi káté és a Második helvét hitvallás a Mo.-i Református Egyház hitvallása (azaz hivatalos tanítása).
3. Amit egyháztörténeti kérdésekben (Kálvin viselkedéséről, 2 századról, stb...) összeírt, az egyszerűen nem fedi a történelmi valóságot.
2: de az Institutio, és a káték és a hitvallás is tartalmazzák ugyan azokat a tévedéseket pl az eleve elrendelést, úgy gondolom Isten nem zárt minket egy globális bábszínházba
3: de igazak, Kálvinnal kapcsolatban még református forrásból is ezeket az információkat kaptam, igyekezték mentegetni, de elismerték
a 20. századi kollaborációt pedig sok lelkész is elismeri, a történészek mellett, önnen ellentétben nem rejtegetni akaják a csontvázat a padláson hanem végre letenni az egyház bűneit, és elhatárolódni tőle, ahogy az helyes, a katolikusokat már nem lehet az inkvizició miatt vádolni, minket még lehet a magunk bűneiért (amiket csak egyre halmozunk, egyszer nagy szégyen lesz hogy csendben megtűrtük hegedűs lórántot (idősebbet és ifjabbat is) és nem szólaltunk fel a narancsos-lelkészek ellen)
Arról, hogy mi tévtanítás, és mi nem, vitatkozhatnánk napestig; de nem hiszem, hogy lenne értelme.
Az EGYHÁZNAK nincsenek bűnei (sem általában az Egyháznak, sem egy felekezetnek).
Bűnöket KONKRÉT SZEMÉLYEK követik el. Még akkor is, ha magukat keresztyénnek valló emberek (esetleg akár épp egyházi tisztségükkel visszaélve) követik el.
Kérdező! Az eddigi válaszok tartalmától függetlenül, kérdésedre a válasz. Ugye véleményt kérdeztél? Tehát.
1. Az idézett beszélgetés nem történt meg.
2. Az idézett beszélgetés annyira gyenge szöveg, hogy egy közepes ismeretű és képességű ember is alkalmatlannak tartja bármi bemutatására.
3. Sem a tudomány,sem a vallás nem így működik, ha a logikát tudománynak tekintjük, akkor ebben tudomány nincs.
4. A tudomány és a hit fogalmának ez a megközelítése egyértelműen mutatja, hogy a szerző még nagyjából sincs tisztában egyikkel sem - vagy nagyon is ismeri a buta emberek gondolatmenetét, és szándékosan félrevezet.
5. Sokféle hite lehet minden embernek. A hit valakinek a meggyőződése valamiről, attól függetlenül, hogy az a valami létezik. Ezért a létezést a hitből levezetni - az már a kétségbeesés orvosi esete.
ÖSSZEFOGLALVA: rendkívül sokféle dolog van,amivel az ember agyonütheti az idejét. Az említett idézettel való foglakozás a legértelmetlenebb közülük, amit ember kitalálhat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!