Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Az ateista professzor esete...

Roland G. kérdése:

Az ateista professzor esete az ifjú Einsteinnel. Mi a véleményetek erről a beszélgetésről?

Figyelt kérdés

“Az ateista filozófia-professzor arról beszél a tanítványainak, mi a problémája a tudománynak Istennel, a Mindenhatóval. Megkéri az egyik új diákját, hogy álljon fel és a következő párbeszéd alakul ki:


Prof: – Hiszel Istenben?

Diák: – Teljes mértékben, uram.

Prof: – Jó-e Isten?

Diák: – Természetesen.

Prof: – Mindenható-e Isten?

Diák: – Igen.

Prof: – A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm?

A diák hallgat.

Prof: – Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?

Diák: – Igen.

Prof: – Jó-e Sátán?

Diák: – Nem.

Prof: – Honnan származik Sátán?

Diák: – Istentől?

Prof: – Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?

Diák: – Igen.

Prof: – A bűn mindenhol jelen van, nemde?

Diák: – Igen.

Prof: – És Isten teremtett mindent. Így van?

Diák: – Igen.

Prof: – Tehát ki teremtette a bűnt? – A diák nem válaszol.

Prof: – Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?

Diák: – Igen, uram.

Prof: – Tehát, ki teremtette mindezeket?

A diák nem felel.

Prof: – A tudomány állítása szerint öt érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?

Diák: – Nem, uram.

Prof: – Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?

Diák: – Nem, uram.

Prof: – Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?

Diák: – Nem uram, attól tartok nem.

Prof: – És mégis hiszel benne?

Diák: – Igen.

Prof: – A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam?

Diák: – Semmit. Nekem „csak” HITEM van.

Prof: – Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.

A professzor ezzel befejezettnek tekintette volna a szemléltetést, de a diák nem mozdul.

Diák: – Professzor úr, kérdezhetek valamit?

Prof: – Persze, kérdezz csak.

Diák: – Professzor úr, létezik-e a hő?

Prof: – Igen.

Diák: – És létezik-e a hideg?

Prof: – Igen.

Diák: – Nem, uram, téved! Nem létezik!

Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.

Diák: – Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. -273 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ELLENTÉTE a hőnek uram, hanem a HIÁNYA.

Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.

Diák: – És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség?

Prof: – Igen. Hogyan beszélhetnénk AZ éjszakáról, ha nem lenne sötétség?

Diák: – Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?

Prof: – Tehát, mire akarsz utalni mindezzel, fiatalember?

Diák: – Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.

Prof: – Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?

Diák: – Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni.

Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket is megértette volna. Ha a HALÁLT az ÉLET ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte, hanem annak hiánya! És most mondja meg nekem, professzor: Ön azt tanítja a diákjainak, hogy a majmoktól származnak, így van?

Prof: – Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.

Diák: – Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram?

A professzor megrázza a fejét.

Diák: – Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy Ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?

Nagy zajongás támad az osztályban.

Diák: – És csak egy utolsó kérdést engedjen meg, professzor úr. Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha az Ön agyát?

Az osztály nevetésben tör ki.

Diák: – Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát? – Mivel nem érkezik válasz, a diák folytatja: – Úgy tűnik, senki sem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak?

A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.

Prof: – Azt hiszem, a hit alapján kell elfogadnod, fiam.

Diák: – Erről van szó, uram! Ember és Isten között is a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője!


A diák neve Albert Einstein volt.”


2015. jún. 24. 23:10
1 2 3
 1/28 anonim ***** válasza:
87%

1: én keresztény vagyok, csak hogy ne vegyél kötekedő ateistának

2: ez a beszélgetés sosem történt meg a valóságban

3: ha megtörtént volna mit se számít, h Einsteinnel folyt le, szakértő véleményére a szakterületén érdemes igazán adni, rá hivatkozni, pl Pataky Attila énekeljen és ne politizáljon

4: eltéveszti az elhinni és hinni benne közötti égbekiálltó különbséget, a vallásos hit nem más világképet jelöl, igaz azt is. Rengeteg ember van aki hisz Isten létezésében, de bőven nem lesz vallásos, és rengeteg ateista van aki akár meg is halna az elveiért, mert "hiszek benne"

5: abból a szempontból viszont teljesen kiváló, hogy megmutatja, hogy a tudás is mennyire "elhiszem" alapú, és sokszor mennyire kérdés nélkül elhiszünk valamit, bár szerintem ennél sokkal jobb példa lenne mondjuk ,hogy "honnan tudod olyan biztosan, hogy létezik olyan ország hogy..."


szóval talán békéltetési szempontból jó lenne, hogy lássák az ateisták ,hogy a vallásos ember sem "hülye", DE

1: ez az Einsteinnek tulajdonítás megmérgezi, nem tudnak majd elvonatkoztatni, hogy ez mennyire manpiulatív és részrehajló hazugság volt(már attól aki odaírta)

2: a normálisabb ateista eleve nem tart hiszékeny gyökérnek mert vallásos vagy, aki meg igen azok ez nem segít


és amit jegyezz meg jól, mert sok időt és energiát fogsz spórolni, az ilyen jellegű meg a tudományos viták soha senkit nem fognak meggyőzni a hited helyességéről, arról ,hogy a véleményed érvényes is csak kevés embert, mert már előre eldöntötte "Isten pedig nincs" te meg előre eldöntötted "Van Isten" én voltam már mind a két oldalon, rengeteg ilyen vitát lefolytattam és hallottam ,tapasztalatból tudom, ezek a viták max arra jók ,hogy a másik ne tudjon lehülyézni, de pusztán ezzel SOHA nem fogsz meggyőzni senkit


ha nyitott és érdekli a dolog, persze eljut oda, hogy "na ez mind szép és jó, de akkor most hiteles a Biblia vagy sem? történészek mit mondanak?" akkor már tudományoskodhatsz

2015. jún. 24. 23:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/28 anonim ***** válasza:
46%
amúgy már abból is kitűnik a hiteltelensége a történetnek ,hogy a professzor az 5 érzékszervre hivatkozik, a rendkívül primitív ateisták szoktak ilyet, itt az oldalon találsz bőven, de egy professzor inkább arra hivatkozott volna, hogy pl "tudsz e bármi olyat mérni, vagy kísérleti úton mutatni ami Isten létezésére utalna"
2015. jún. 24. 23:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/28 anonim ***** válasza:
64%

"Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát?"


Azért a professzor agyának a létéről némileg egyszerűbb objektív módon megbizonyosodni, mint Isten létéről.

2015. jún. 24. 23:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/28 A kérdező kommentje:

1#


Teljesen igazad van mindenben!

Ahogy írtad a "beszélgetés" csak rávilágít

, hogy a tudás is mennyire "elhiszem" alapú.Ebből a szempontból nézve viszont hasznosnak tartottam megosztani.

2015. jún. 24. 23:50
 5/28 anonim ***** válasza:
43%
3-asnak igaza van, valahogy hihetőbb h a professzornak van agya, persze itt ki lehet fejteni, h 2na tegye fel a kezét aki látta már, hogy valaki akit ismert meghal, és követni tudta a tetem útját és kivették az agyát ,tehát biztos volt neki" én fogtam valódi agyat, de nem láttam ahogy kiemelték szóval nem lehetek biztos benne, de ennek ellenére az ember "zsigerileg" azt érzi az agy valahogy biztosabb, ezért is írtam h jobb lenne mondjuk egy országgal kapcsolatos példa
2015. jún. 24. 23:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/28 anonim ***** válasza:
95%

Tegyük fel, hogy a tudományos elméletek és hipotézisek egy szinten vannak a vallásos hittel, hiszen mindkettő világnézetet ad és mindkettő felé elfogadással vagy elutasítással szükséges hozzáállni (esetleg nem törődöm alapon). Tehát mondjuk, hogy a hit = meggyőződés a kedvedért.


A tudományos tények/eredmények nagy része (nem csak laboratóriumi környezetben) bármikor kipróbálhatóak, leellenőrizhetőek, használhatóak, és adnak valamit az emberiségnek. Természetesen szélsőséges esetekben, teljesen máshogy működhetnek különböző tételek, mint ahogy azt gondolnánk, de a lényeg: hogy rengeteg tény létezik, ami reprodukálható ill. a várható eredményt hozza egy adott környezetben.

Való és igaz, hogy léteznek még olyan területek, amelyek homályosak vagy ritkább esetben közelebb állnak a teljes újra gondolásukhoz is. Aztán vannak olyan hipotézisek, amik elég jól megalapozottaknak tekinthetőek már elfogadott tények alapján.

A lényeg, hogy a tudomány kutat, kísérletezik, az igazságot keresi és fejlődik. A tudomány nem dogmákat állít, amik megkérdőjelezése miatt népírtást kell csapni. A nem ismeret területeket is vizsgálhatja és tehet róluk állítást. Arra törekszik, hogy e területek működését feltárja, megértse vagy új megállapításokot hozzon.

A "tudomány" nem a hasára csapva mutogat és nem erölteti rá senkire a nézetét.

Sok hívő pedig mások mesekönyve miatt képes ítélkezni, lemészárolni a másik embert. Hol ott a saját meséjét sem tudja bebizonyítani és az ég világon semilyen racionális alapja nincs a hitének a vágyain vagy érzésein kívül.

Legtöbb úgy kritizálja a tudományos eredményeket, hogy nem ért hozzá. De ha esetleg tényleg tévedne a tudomány egy adott területen, nem volna igaz, hogy automatikusan az ő nézete igazzá lett.


Persze bele lehet menni a dolgok pszichológiájába.

A lényeg szerintem, hogy szkeptikusak és racionalisták legyünk és ne felejtsünk el szeretni ebben a világban.

Ez a világ biztos, ha szebbet akarunk is itt tehetjük szebbé biztosan.

Van aki magáért, van aki másokért, van aki mindenkiért, van aki mások ellen él és így tovább keverve.

Én akkor is annak a híve vagyok, hogy ha lehet mindenben az életet keressük és figyeljünk egymásra is.


És hogy kikapcsolódj:P

https://www.youtube.com/watch?v=r6QjxW5W0xo

2015. jún. 25. 00:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/28 anonim ***** válasza:

Azt sem tudod bizonyítani, amivel az ezóban szoktak néhányan jönni, hogy az egész életed csak egy álom.

De én a helyedben nem ugranék ki az ablakon.

2015. jún. 25. 00:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/28 anonim ***** válasza:
29%

nana, nem csak kísérleti tudomány van! és a kisérleti tudományokat sem elenőrizzük! (sosem néztem a vérem mikroszkóp alatt, lehet h nem is olyan a vérem mint másoké?)


Ez a dolog arra szolgál, hogy bemutassa nem ostobaság hinni valamiben ami nem mérhető, pl az egész történelemtudomány ilyen :D:D:D mi van ha minden beszámoló hazudik? :D Akkor cseszhetem a lexikális tudásom kétharmadát XD


de a tudományos élet is ilyen, gyakran valamit hiszünk, feltételezzük, és próbáljuk bizonyítani, néha bebukjuk, és akkor új világkép kell, néha alátámasztjuk, az eddigi hitünk immáron tudás(amiről későb kiderülhet h tévedés volt :D ) vagy két elvileg összeegyeztethetetlen dolgot találunk és akkor nézünk hogy most mi a ló... és keresünk magyarázatot ami beleillik a világképünkbe, vagy belátjuk hogy valahol az alapokkal van a baj (pl ilyen h miért lehet egy elektron egyszerre 2 helyen azonos időben, mintha te miközben ezt olvasod kint megfőznéd a kávét, de az még mindig te lennél teljes egészében, ne egy másik ugyan olyan mint te, hanem te magad)


illetve arra is kiválóan rávilágít, hogy a "...de az tény ti hites ge..k!" hozzáállás mennyire nem megalapozott...


... bár szerintem az ilyen csak a hétköznapi fasizmus, minden ember imádja a szerepet amikor az abszolut igazság birtokában lehet és ezért megrendszabályozhatja a többieket, tudjátok, pl azok az emberek akik rommá tudnak oltani valakit, hogy nem tudja hogy a paradicsom gyümölcs(megjegyzem ilyen h zöldség és gyümölcs biológiailag nincsen tehát az gyümölcs amire az emberek azt mondják h az, ennek pl jogtudomáynban lehet szerepe), vagy "tudnák" helyett "tudnÉk" és még sorolhatnánk

ugyan ez az ateizmusban, pedig pl a kereszténység kb csak annyit formál a tudományos világképen ,hogy nem matematikai véletlenszerűség vagyunk

2015. jún. 25. 00:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/28 anonim ***** válasza:
94%

Sajnos tudatlanul születtünk a világba. Ezért vagy elhisszük, amit mondanak nekünk vagy utána járunk a dolgoknak.

A hangúly mindenképpen azon van, hogy mit/mennyire hiszünk és hogyan befolyásol minket a hit megélése/megkérdőjelezése.


A paradicsom pedig zöldség, ha tetszik, ha nem :P

Vicces volna, ha ezért verekednének az emberek.


Igazából az egész életünk lehet egy nagy hazugság is. Csak akkor derül ki, ha belátjuk.

2015. jún. 25. 01:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/28 anonim ***** válasza:
95%
Egyébként az olyan érvelést nem szeretem, amik megcáfolnak valamit és a cáfolat maga akar egy teljesen más dolgot bizonyítani tények nélkül.
2015. jún. 25. 01:05
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!