Átváltozik a kenyér és a bor vagy sem?

Tudod, manapság már elég butának néz ki az az ember, aki mindenáron szó szerint akar értelmezni valamilyen problémás vallási tételt.

Tehát jelképes.

Nem, nem változik át semmivé, Jézus soha nem utalt misztikus dolgokra, ezek jelképek.

A katolikus egyház azt tanítja, hogy a kenyér és a bor csodálatos módon átváltozik Krisztus fizikai testévé és vérévé – ezt a tantételt átlényegülésnek (transzszubsztanciációnak) nevezik. Ez a tanítás fokozatosan bontakozott ki. A szó jelentését először a XIII. században határozták meg, és ekkor kezdték hivatalosan használni.

Maga Jézus vezette be „az Úr vacsoráját”, vagyis halálának emlékünnepét (1Korintusz 11:20, 24). De vajon egy misztikus szertartást vezetett be, melyen a követői szó szerint megeszik a testét és megisszák a vérét?

Igaz, hogy néhány bibliafordítás így adja vissza Jézus szavait: „Vegyétek és egyétek, ez [van; görögül e·sztin] az én testem!” és „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez [van; görögül e·sztin] az én vérem” (Máté 26:26–28, Katolikus fordítás, Békés–Dalos-fordítás). Az is igaz, hogy a görög e·sztin szó, a „lenni” ige egyik alakja, főképp azt jelenti, hogy ’van’. De ugyanez az ige úgy is fordítható, hogy ’jelképez’. Érdekes, hogy sok bibliafordítás ezt az igét sokszor a ’jelent’ szóval adja vissza. A legpontosabb fordítást a szövegkörnyezet határozza meg. Például a Máté 12:7-ben az e·sztin szó sok bibliafordításban a ’jelent’ szóval lett visszaadva: „Ha értenétek mit jelent [e·sztin]: irgalmasságot akarok és nem áldozatot, sohasem ítélnétek el az ártatlanokat” (Békés–Dalos; Katolikus).

Ezért sok elismert bibliatudós egyetért azzal, hogy azt a gondolatot, melyet Jézus itt mondott, nem adja vissza pontosan a görög e·sztin szó „van” jelentése. Például Jacques Dupont figyelembe vette, milyen kultúrában és társadalomban élt Jézus, és levonta a következtetést, hogy a vers „legtermészetesebb” fordítása így kellene, hogy hangozzon: „ez jelenti a testemet” vagy „ez jelképezi a testemet”.

Jézus semmiképp sem gondolhatott arra, hogy a követőinek szó szerint meg kell enniük a testét és meg kell inniuk a vérét. Miért nem? A Noé napjaiban bekövetkezett Özönvíz után, amikor Isten engedélyt adott az embereknek, hogy megegyék az állatok húsát, egyértelműen megtiltotta, hogy vért fogyasszanak (1Mózes 9:3, 4). Ezt a parancsot megismételték a mózesi törvényben, melynek Jézus teljesen eleget tett (5Mózes 12:23; 1Péter 2:22). Az apostolokat a szent szellem arra ihlette, hogy megerősítsék a vér fogyasztását tiltó parancsot, így ez minden keresztényre nézve kötelező érvényű lett (Cselekedetek 15:20, 29). Olyan ünnepet vezetett volna be Jézus, mely megkívánja a követőitől, hogy megszegjék a mindenható Isten egyik szent rendeletét? Ez lehetetlen!

Világos tehát, hogy Jézus jelképnek használta a kenyeret és a bort. A kovásztalan kenyér bűntelen testét jelentette vagy jelképezte, melyet feláldozni készült. A vörösbor pedig a vérét jelképezte, amely kiontatott „sokakért a bűnök megbocsátása végett” (Máté 26:28).

Még ennyit szeretnék hozzátenni kedves kérdezö

Sem Jézus Krisztus sem a tanitványai nem voltak kannibálok.

A vér ivását ahogy az elöttem író is idézi a Bibliából, Isten szigorúan letiltotta.

A kovásztalan kenyér és a vörös bor szimbolizálták a Krisztus váltságálozatát vérét és testét.