Az igaz, hogy a biblia az Úr szavait tartalmazza?

A Bibliát a bölcsek írták, de az idők során egy csomó ostobaság is belekerült.

Pl. : test és vér tébolyai, őrületei stb.

Nagy könyv a Biblia, nagyon magasrendű, mély és igaz bölcsességet is tartalmaz egy csomó irreális és önző ostobasággal leöntve.

Némelyik sora (fél sora) színaranyból van annak a könyvnek... nincs még egy olyan könyv a Földön, de ember legyen a talpán (és született bölcs), aki megtalálja benne az igazságot.

...

A világ sora az, hogy a minőséget mindig a mennyiség ostromolja és a minőség a mennyiség ostroma alatt áll.

Van a tömeg (a súly) legalul és mindent magával ránt, amit csak tud.

Miért?

Mert a tömeg nehéz és az útja lefelé vezet.

A mélység mélységet invokál. ~ Örvénylés örvénylést támaszt.

Nos Bilia...mit jelent számunkra, bizunk benne, elvetjük, hiszünk a hitelességébe, melyik a jó fordítás stb?Bár egyetlen eredeti bibliai kéziratot sem találtak még meg, kézzel írt másolatok ezrei maradtak fenn a mai napig az egész Bibliáról vagy annak részeiről. Némelyikük már nagyon régi. Vajon az eredeti szövegek üzenete a másolással megváltozott? W. H. Green tudós kijelentette a Héber Iratokról: „Biztonsággal elmondhatjuk, hogy egyetlen más ókori könyv sem került el hozzánk ekkora pontossággal!” A Keresztény Görög Iratokról a bibliai kéziratok egyik legfőbb szakértője, Sir Frederic Kenyon ezt írta: „Az eredeti szöveg és a legrégebbről fennmaradt bizonyíték közötti idő oly rövid, hogy valójában figyelembe se kell venni, s ezzel minden alap megszűnt arra, hogy kétségbe vonjuk, hogy a Szentírás lényegében úgy jutott el hozzánk, ahogyan megírták. Végérvényesen megállapítottnak tekinthetjük az Újszövetség összes könyvének hitelességét és általános csorbítatlanságát.” Még ezt is kijelentette: „Nem lehet eléggé nyomatékosan leszögezni, hogy a Biblia szövege lényegében megbízható . . . Ezt a világ egyetlen más ősi könyvéről sem lehet elmondani

BIBLIA

KIADVÁNYOK

NAPISZÖVEG

Ébredjetek! – 2007

g 07/11 12–14. o.

Hogyan jutott el hozzánk a Biblia?

Rengeteg másolat őrzi a szövegeket

A Biblia lefordítása

Hogyan jutott el hozzánk a Biblia?

Valóságos csoda, hogy a Biblia mind a mai napig sértetlenül fennmaradt. Több mint 1900 évvel ezelőtt fejezték be a megírását. Könnyen szétmálló anyagokra (papírsásból készült papírra és állatbőrből készített pergamenre) jegyezték le, és az eredeti szöveget olyan nyelveken írták, amelyeket napjainkban kevesen beszélnek. Ezenkívül voltak befolyásos férfiak, császároktól vallási vezetőkig, akik minden követ megmozgattak, hogy megsemmisítsék a Bibliát.

HOGYAN állta ki az idő próbáját ez a figyelemre méltó mű, hogy az emberiség legismertebb könyvévé váljon? Vizsgáljunk most meg csupán két magyarázatot.

Rengeteg másolat őrzi a szövegeket

A legkorábbi bibliai szövegek védelmezői, az izraeliták gondosan megőrizték az eredeti tekercseket, és számos másolatot készítettek róluk. Például Izrael királyai azt az utasítást kapták, hogy írják le „ennek a törvénynek a másolatát abból, ami a lévita papok őrizetére van bízva” (5Mózes 17:18).

Sok izraelita szerette olvasni az Írásokat, mert felismerte, hogy az Isten Szava. Így a szövegeket körültekintő alapossággal másolták kiválóan képzett írnokok. Egy istenfélő írnok, Ezsdrás „hozzáértő másolója volt Mózes törvényének, amelyet Jehova, Izrael Istene adott” (Ezsdrás 7:6). A maszoréták, akik az i. sz. VI. és X. század közötti időben másolták a Héber Iratokat, vagyis az „Ószövetséget”, a hibák elkerülése végett még a szövegben lévő betűket is megszámolták. Az ilyen aprólékos gonddal végzett másolás a szöveg pontosságát és magának a Bibliának a fennmaradását segítette elő, jóllehet az ellenségei elszántan és szakadatlanul igyekezték megsemmisíteni.

Például i. e. 168-ban IV. Antiokhosz szír uralkodó megpróbálta megsemmisíteni a Palesztinában fellelhető összes másolatot a Héber Iratokról. Egy zsidó történelmi beszámoló kijelenti: „A törvénykönyveket, ha fölfedezték, széttépték és tűzbe vetették.” Egy másik forrásmű ezt írja: „A parancs végrehajtásával megbízott tisztviselők hajthatatlanul végezték a munkájukat . . . Halállal kellett lakolnia annak . . . , akinél szent könyv volt” (The Jewish Encyclopedia). Ennek ellenére fennmaradtak másolatok az Írásokról a Palesztinában és más országokban élő zsidóknál.

Nem sokkal azután, hogy a Keresztény Görög Iratok, vagyis az „Újszövetség” írói befejezték a munkájukat, ihletett leveleiknek, próféciáiknak és történelmi beszámolóiknak a másolatai széles körben elterjedtek. Például János Efézusban vagy annak környékén írta meg az evangéliumát, de az erről készült másolat egy töredékét több száz kilométerrel távolabb, Egyiptomban találták meg. A szakértők szerint a másolat kevesebb mint 50 évvel azután készült, hogy János megírta a beszámolóját. Ez a felfedezés bizonyítja, hogy a messze földön élő keresztényeknek voltak másolataik azokról a szövegekről, amelyek nem sokkal azelőtt ihletés által megírattak.

Az, hogy Isten Szavát széles körben terjesztették, szintén hozzájárult ahhoz, hogy Krisztus után is évszázadokon át fennmaradjon. Például i. sz. 303. február 23-ára virradóan Diocletianus római császár állítólag végignézte, hogy a katonái bezúzzák egy templom ajtajait, és elégetik a Szentírás másolatait. Úgy vélte, hogy fel tudja számolni a keresztényiséget, ha megsemmisíti annak szent iratait. Másnap elrendelte, hogy az egész Római Birodalom területén a Bibliáról készült összes másolatot égessék el nyilvánosan. Ám maradtak fenn másolatok, és ezekről újabb példányok készültek. A görög nyelvű Bibliáról például nem sokkal azután készítettek másolatokat, hogy Diocletianus az üldözést megindította. Két másolat nagy része mind a mai napig megmaradt: az egyik Rómában, a másik pedig a londoni British Libraryben látható.

Bár egyetlen eredeti bibliai kéziratot sem találtak még meg, kézzel írt másolatok ezrei maradtak fenn a mai napig az egész Bibliáról vagy annak részeiről. Némelyikük már nagyon régi. Vajon az eredeti szövegek üzenete a másolással megváltozott? W. H. Green tudós kijelentette a Héber Iratokról: „Biztonsággal elmondhatjuk, hogy egyetlen más ókori könyv sem került el hozzánk ekkora pontossággal!” A Keresztény Görög Iratokról a bibliai kéziratok egyik legfőbb szakértője, Sir Frederic Kenyon ezt írta: „Az eredeti szöveg és a legrégebbről fennmaradt bizonyíték közötti idő oly rövid, hogy valójában figyelembe se kell venni, s ezzel minden alap megszűnt arra, hogy kétségbe vonjuk, hogy a Szentírás lényegében úgy jutott el hozzánk, ahogyan megírták. Végérvényesen megállapítottnak tekinthetjük az Újszövetség összes könyvének hitelességét és általános csorbítatlanságát.” Még ezt is kijelentette: „Nem lehet eléggé nyomatékosan leszögezni, hogy a Biblia szövege lényegében megbízható . . . Ezt a világ egyetlen más ősi könyvéről sem lehet elmondani.”

A Biblia lefordítása

A Biblia másrészt azért lett az emberiség legismertebb könyve, mert sok nyelven hozzáférhető. Ez összhangban van Istennek a minden nemzethez és nyelvcsoporthoz tartozó emberekre vonatkozó szándékával, azzal, hogy megismerjék őt, és „szellemmel és igazsággal” imádják (János 4:23, 24; Mikeás 4:2).

A Héber Iratok első ismert fordítása a görög nyelvű Septuaginta volt. Palesztinán kívül élő, görögül beszélő zsidóknak készítették, és körülbelül két évszázaddal Jézus földi szolgálata előtt fejezték be. Az egész Bibliát, a Keresztény Görög Iratokkal együtt, néhány évszázadon belül sok nyelvre lefordították. Később azonban királyok, sőt még papok is, akiknek minden erejükkel arra kellett volna törekedniük, hogy az emberek kezébe adják a Bibliát, ennek pont az ellenkezőjét tették. Megpróbálták szellemi sötétségben tartani a nyájaikat azzal, hogy nem engedték köznyelvekre fordítani Isten Szavát.

Egyházzal és állammal dacolva bátor férfiak az életüket kockáztatták, hogy lefordítsák a Bibliát a nép nyelvére. Például 1530-ban az angol William Tyndale, aki Oxfordban tanult, lefordította a Pentateuchust, a Héber Iratok első öt könyvét. Bár sok ellenállással kellett szembenéznie, elsőként ő fordította le a Bibliát közvetlenül héberből angolra. Szintén Tyndale volt az első angol fordító, aki használta Jehova nevét. A spanyol bibliatudósnak, Casiodoro de Reinának az élete állandó veszélyben forgott a katolikus üldözői miatt, miközben a Biblia egy korai spanyol fordításán dolgozott. Angliába, Németországba, Franciaországba, Hollandiába és Svájcba utazott, hogy befejezze a fordítását.*

Napjainkban a Bibliát továbbra is egyre több nyelvre fordítják le, és sok millió példányt adnak ki belőle. A fennmaradása, hogy az emberiség legismertebb könyvévé váljon, bizonyítja Péter apostol ihletett kijelentésének igaz voltát: „elszárad a fű, és lehull a virág, de Jehova beszéde megmarad örökre” (1Péter 1:24, 25).

"előre megjövendölt próféciák"

Tényleg csak egyet mutass már, ami i.sz. 200 után teljesedett be, és pontos, egyértelmű!

Miért hiteles számomra a Biblia, miért Isten által ihletett?

Jézus Krisztus személye hitelesíti számomra. Aki:

- magasrendű erkölcsi tanító volt, kiemelkedik közülük (a szeretetet állította legfőbb értéknek)

- csodákat tett pl. feltámasztott embereket, betegeket gyógyított, születésétől vak szemét megnyitotta, stb.

- próféciákat teljesített be

Továbbá ezt mondta:

Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. Jn 14,6

Az Újszövetség ihletettségét egyrészt a benne foglalt tanítások magas szellemisége önmagában bizonyítja (ehhez peresze ismerni kell más gondolkodásokat vallásokat is, hogy az embernek legyen mihez viszonyítani)

másrészt az Újszövetség hitelességéről 2 jó előadás:

(Azt a kritikát szokták felhozni az újszövetségi kánon ellen, hogy önkényesen válogatták össze a könyveket a 4. században.)

- Hogyan lett könyvvé az Újszövetség?

Dia: [link]

Hanganyag: [link]

- Manipulálta-e az Egyház Jézus üzenetét?

Dia: [link]

Hanganyag: [link]

"Jézus Krisztus személye hitelesíti számomra"

Aki ugye csak a Bibliában szerepel.

Önhitelesítő írás?