Az új világ fordítás tartalmazza azokat a könyveket amelyek a katolikus fordításban szerepelnek de a protestánsban nem?

Nem, de nézd meg magad.

[link]

[link]

Nem.

Kedves fölöttem író

azért sántikál egy kissé a véleményed, mert Jehova Tanúi milliói minden féle más fordítású Bibliából tudták meg(én is), hogy Jehova a Teremtő Isten, és neki van szándéka akarata az emberrel, s aki ezt a szándékot és akaratot követi, örökké álhet itt a földön :) A TE akármilyen fordítású Bibliád is ezt taartalmazza, csak alaposan kutasd, és megtalálod. Ha követed, te is élhetsz örökké itt a FÖLDÖN, ahogyan azt eredetileg elhatározta Jehova.

Sok sikert a kutatáshoz. :)

Szervusz

Az Új világ fordítás csak kanonikus könyveket tartalmaz, mivel 2Tim.3,15-ben az van írva, hogy a "Teljes Írás Istentől ihletett"

"+Az Új világ fordítás csak kanonikus könyveket tartalmaz, mivel 2Tim.3,15-ben az van írva, hogy a "Teljes Írás Istentől ihletett""

A kanonikusságot nem lehet egzakt módon értelmezni, mert annak a jelentése az évszázadok folyamán változott, sőt eleinte nem is volt ilyen szó. A Jehova Tanúi bizonyára megbotránkoznának az 1-3. századi keresztények Bibliáján, ugyanis ők közül némelyek elvetettek néhány ma kanonikusnak ítélt könyveket (Jelenések), és ihletettnek tekintettek olyat, ami a mai kereszténység Bibliájában nem szerepel (Római Kelemen levele).

Ami az újvilág fordítást illeti: Egy speciális fordítás, amely a JT-k teológiájához van igazítva, erős arianizmussal megfűszerezve. A fordítók egyébként sem szakemberek, és olyan érvre hivatkozva, hogy nem akarnak maguknak dicsőséget szerezni, rejtegették a nevüket (elég értelmetlen érv, hiszen millió Bibliafordítás van, amiknek a fordítói nem lettek mindenki által dicsőítettek). A fordítók azonban hiába próbáltak névtelenek maradni, kiszivárgott a kilétük, így pontosan tudjuk, hogy nem tanultak bibliai nyelveket, következésképpen a szövegkritika szabályait sem ismerik, így nem csoda, hogy olyan lett a végeredmény, amilyen.

A római katolikus egyház úgy véli, az ő feladata meghatározni, hogy mely könyvek tartoznak a Biblia kánonjába; erre utaltak a karthágói zsinaton (i. sz. 397), ahol a könyvek katalógusát összeállították. Ez azonban nem igaz, hiszen a kánont, beleértve a Keresztény Görög Iratok könyveinek listáját is, addigra már összeállították, és nem valamely zsinat döntötte el azt, hanem az Isten szent szellemének irányítása — ugyanazé a szellemé, amely azoknak a könyveknek a megírását ihlette. A későbbi, nem ihletett katalógusok készítőinek bizonyítékai csupán abból a szempontból értékesek, hogy mintegy elismerik azt a bibliai kánont, amelyet Isten szelleme hagyott jóvá.

A korai katalógusok bizonyítéka. A Keresztény Iratok számos negyedik századi katalógusa — az imént említett zsinatokénál korábbi dátummal — pontosan megegyezik a mi jelenlegi kánonunkkal, néhány másik pedig csupán a Jelenések könyvét hagyja ki. A II. század vége előtt a négy Evangélium, a Cselekedetek könyve és Pál apostol 12 levele általánosan elfogadott volt. Csak néhány rövidebb irattal szemben merült fel kétely bizonyos területeken. Ez valószínűleg azért történt, mert egy s más okból kifolyólag az ilyen írások kezdetben csak korlátozott számban voltak elérhetők, és ezért több időt vett igénybe, míg kanonikusként fogadták el.

Mindaddig, amíg az i. sz. II. század közepén a Marcionhoz hasonló kritikusok nem kerültek előtérbe, nem volt kétséges, hogy a keresztényeknek mely könyveket kell elfogadniuk. Marcion összeállította a saját kánonját, amely megfelelt a tantételeinek, s amelybe csupán Pál egyes leveleit és Lukács megnyirbált evangéliumát vette bele. Ez, valamint a világszerte tömegével megtalálható apokrif iratok vezettek oda, hogy katalógusok segítségével állapítsák meg, mit kell elfogadni mint a szent Iratok kanonikus részét.

(Jehova Tanúi irodalmából vett idézet)

Tehát ennyit arról, hogy mennyire nem vagyunk "megbotránkozós" fajta. Pontosan ismerjük ezeket a dolgokat, tanuljuk és tanítjuk is.

Az Ú világ fordítás hitelességét pedig már több független forrás minősítette a legjobbak közül valónak, vagy az összehasonlítottak közül a legjobbnak. Gyakran manipulatív személyeskedéssel próbáljátok hiteltelenné tenni, ami valljuk be, nagyon PRIMITÍV MÓDSZER! Amikor pedig a konkrét, nem bibliai filozófiákat kellene megvédeni az Írásokból, ez már nem megy.

"Ez azonban nem igaz, hiszen a kánont, beleértve a Keresztény Görög Iratok könyveinek listáját is, addigra már összeállították,"

Nem. A korai keresztények eredetileg más Bibliát használtak, mint a mai, 66 könyvből álló protestáns Biblia. Először is, a korai egyház Bibliája az alexandriai kánon volt, ami viszont tartalmazza a deuterokanonikus könyveket is. Ezért van az, hogy az 1-2. századi keresztények idézik ezeket az írásaikban. Másrészt, a hívők eleinte nem vetették meg az apokrif iratokat sem. A kumránban talált Énok könyve töredékek gyakorlatilag kétségtelenné teszik, hogy Júdás levele is abból idéz, nem pedig fordítva. Ugyanígy az Illés apokalipszise is a keresztények között egy népszerű írás volt. Tehát az Ószövetség teljesen más volt. Ugyanez igaz az Újszövetségre is. Római Kelemen levelét ihletettnek fogadták el a keresztények, de elég népszerű volt a Hermász Pásztora is. Ha jól emlékszem, a sínai kódex tartalmazza azt a könyvet is.

A mostani 27 könyvre való kizárólagosítását i.sz. 367-ben Nagy Szent Anatház püspök határozta meg, a 39. számú húsvéti levelében, hogy azokat a könyveket szabad csak használni az istentiszteleten. Ez az újszövetségi kánon végső lezárása, addig cserélődtek az iratok!

Vagyis igen, az részben az Egyház volt az, aki kimondta, hogy csak ezek a könyvek, és semmi más!