Tényleg Jehova az Isten neve?

Így írják: יְהֹוָה

A magyarázat mellette: eredeti kiejtése bizonytalan.

Jelentése: létező, Örökkévaló.

Ja és még talán ez is fontos lehet:

Ma már egyetlen ember sem lehet biztos abban, hogy a héber nyelvben hogyan ejtették ki eredetileg ezt a nevet. Miért nem? A bibliai héber nyelv írott formában kezdetben csak mássalhangzókat tartalmazott, magánhangzók nélkül. Amikor a nyelvet még nap mint nap beszélték, az olvasók könnyen kiegészítették a szöveget a helyes magánhangzókkal. Idővel azonban a zsidóknál az a babonás elképzelés alakult ki, hogy helytelen kimondani Isten nevét, ezért helyettesítő kifejezéseket használtak. Évszázadokkal később a zsidó tudósok pontrendszert alakítottak ki annak jelölésére, hogy milyen magánhangzókat kell az ókori héber szöveg olvasásakor kiejteni, csakhogy az isteni név négy mássalhangzója köré a helyettesítő kifejezések magánhangzóit tették be. Így az isteni név eredeti kiejtése feledésbe merült.

Sok tudós a „Jahve” kiejtést részesíti előnyben, de nem biztosak helyességében, és nincs is egység közöttük. Másrészt a Jehova a név legismertebb alakja, és tartalmazza a héber tetragram mássalhangzóit. A magyar nyelvhasználatban az elmúlt évszázadok során a „Jehova” alak terjedt el.

Jézus zsidónak született, és nevét héberül talán Jé·sú′a‛-nak ejtették ki, a Keresztény Görög Iratok ihletett írói azonban nem haboztak e név görög I·é·szusz′ formáját használni. A kiejtés a legtöbb nyelvben egy kicsit eltér ettől, mégis bátran használjuk a saját nyelvünkben megszokott formát. Ez más bibliai nevekkel is így van. Hogyan tudnánk akkor megfelelő tisztelettel adózni a legfontosabb név viselőjének? Talán úgy, hogy ha sohasem mondanánk ki vagy írnánk le a nevét, mivel nem ismerjük pontosan annak eredeti kiejtését?

"Csak az lenne a kérdésem,hogy eddig ezt miért nem mondta senki?" = senki????

figyeld, csak néhány hely:

2Móz 3:15: „Isten . . . elmondta Mózesnek: »Így szólj Izrael fiaihoz: ,Jehova, a ti ősatyáitok Istene . . . küldött hozzátok.’ Ez az én nevem időtlen időkig, és erről fognak emlékezni rám nemzedékről nemzedékre.«”

Ézs 12:4: „ Adjatok hálát Jehovának! Hívjátok segítségül a nevét. Ismertessétek meg cselekedeteit a népek között. Emlegessétek, hogy felmagasztaltatott a neve.”

Ez 38:17, 23: „Így szól a legfőbb Úr, Jehova: . . . »Fölmagasztalom és megszentelem magamat, és megismertetem magamat sok nemzet szeme láttára; és megtudják, hogy én vagyok Jehova.«”

Mal 3:16: „a Jehovát félők beszélgettek egymással, mindegyik a maga társával; Jehova pedig figyelt és hallgatta őket. És emlékkönyvet kezdtek írni őelőtte azokról, akik félik Jehovát, és azokról, akik gondolnak az ő nevére.”

Ján 17:26: Atyjához intézett imájában Jézus ezt mondta: „megismertettem velük (a követőivel) a nevedet, és meg is fogom ismertetni, hogy a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, én pedig ővelük egységben.”

Csel 15:14: „Simeon részletezte, hogyan fordította először az Isten a figyelmét a nemzetekre, hogy népet szerezzen közülük a nevének.”

Mivel a JHVH betűk maradtak fenn, kár azon vitatkozni, hogy Jehova, vagy Jahve. Könnyen előfordulhat, hogy egy harmadik megoldás a befutó. Az viszont tény, hogy az Ószövetségben JHVH Elohimnak nevezi a Biblia Istent, az Újszövetség azonban egyszer sem említi így. Viszont értelmezi a Jóel 2,32-t, ami szerint "aki az Úrnak (JHVH) nevét hívja segítségül, megmenekül". Ezt a nevet az Újszövetség egyértelműen a Názáreti Jézus Krisztus nevével azonosítja, ugyanis Jézus Krisztus nevén kívül nincs más név, amelyben megmenekülhetnénk:

"Legyen tudtotokra mindnyájotoknak és az Izráel egész népének, hogy a názáretbeli Jézus Krisztusnak neve által, akit ti megfeszítettetek, kit Isten feltámasztott halottaiból, az által áll ez ti előttetek épségben. Ez ama kő, melyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegeletnek fejévé. És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk." (ApCsel 4,10-12).

Ha Jézus Krisztus nevén kívül nem adatott egyetlen más név sem, amit segítségül hívva megmenekülhetnénk, akkor a Názáreti Jézus Krisztus azonos azzal a személlyel, akit a Jóel 2,32 JHVH-nak nevez, Aki nem az Atyaisten, hanem a Felkent, azaz a Messiás, azaz a Krisztus. Vele találkozott Ábrahám, Ő beszélt Mózessel a csipkebokorból, Ő Izrael Istene, Aki éjjel tűzoszlopban, nappal pedig füstoszlopban követte a népet. Ezen felül, mivel a JHVH Elohim többesszámban van, a JHVH név, avagy titulus megilleti az Atyaistent és a Szent Szellemet is. Az Ő nevük azonban nem adatott az emberek között, az ég alatt arra, hogy általuk az emberek megmeneküljenek.

"Új világ fordítás: A Jehova nevet használja mind a Héber, mind a Keresztény Görög Iratokban, összesen 7210-szer."

A "Jehova" nevet nem használja sem a héber, sem a görög nyelv. Előbbiben a Tetragrammaton szerepel, aminek a "Jehova" egészen biztos, hogy egy téves kiejtése. Ezt senki sem vonja kétségbe a tudósok, és azok között az emberek között, akik ismerik a történelmet, és ennek a szónak a keletkezését. Egy vallásos zsidó soha az életben nem ejtett Jehovát, sem most, sem a középkorban, sem pedig az ókorban.

Ami pedig a görög szöveget illeti, nem létezik sem szövegtanú, sem pedig történelmi dokumentum arról, hogy valaha bent lett volna/eltávolították volna a szövegből a Tetragrammatont, pedig több ezer újszövetségi másolat maradt ránk, amiből az egyik az előzetes vizsgálatok szerint az egyik az 1. századból származik. Az eredeti szövegben a "Küriosz", és "Theosz" kifejezések találhatóak, ezt cseréli ki az Őrtorony Jehovára + oda is betoldja, ami nem is ószövetségi idézet.

A Kérdező kérdésére válaszolva:

Isten neve nem Jehova, a Tetragrammaton kiejtését nem ismerjük. Vannak, akik szerint valószínű a "Jahve" forma a helyes, de Raj Tamás rabbi szerint ez is téves. Éppen ezért az "Úr" kifejezéssel van helyettesítve pl az Új protestáns fordításban.

Kérlek benneteket, hagyjuk már ezeket a demagóg szövegeket a bibliai Isten szent nevével kapcsolatban! Nem veszitek észre, hogy hány helyen és mennyire becsaptak titeket, mint a 14 és a 15-ös válaszolót is?

Isten nevének a kiejtésén vitatkoztok és ezzel érveltek a Tanúk ellen, pedig ők SOHASEM lovagoltak azon, hogy mely kiejtés a helyes. Nem is lehet ez fontos, hiszen EGYIK változatra sincs kétségbevonhatatlan bizonyíték. Egy a lényeg, mint MINDEN ÓKORI HÉBER NEVET, úgy Isten nevét is kiejtjük és használjuk, méghozzá a SAJÁT NYELVÜNKÖN MEGSZOKOTT módon, számtalan eltérő formában és kiejtésben!!! Ki állítaná, hogy a Jeremiás, vagy az Ézsaiás a helyes, a mai (vagy az ókori) héber fül számára értelmes kiejtés??? Ugye senki?! Akkor miért is ez az ellenségeskedés Isten neve iránt? Egy zsidó babona miatt? Mert ugyanis egyáltalán nem "tiszteletről" van szó, amikor ők elfelejtik a saját Istenük nevét, hanem emberi BABONÁRÓL.

""Legyen tudtotokra mindnyájotoknak és az Izráel egész népének, hogy a názáretbeli Jézus Krisztusnak neve által, akit ti megfeszítettetek, kit Isten feltámasztott halottaiból, az által áll ez ti előttetek épségben. Ez ama kő, melyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegeletnek fejévé. És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk." (ApCsel 4,10-12).

Ha Jézus Krisztus nevén kívül nem adatott egyetlen más név sem, amit segítségül hívva megmenekülhetnénk, akkor a Názáreti Jézus Krisztus azonos azzal a személlyel, akit a Jóel 2,32 JHVH-nak nevez, Aki nem az Atyaisten, hanem a Felkent, azaz a Messiás, azaz a Krisztus."

A kedves 14-es válaszoló nagyon mellé lőtt ezzel. Csak értelmezni kellene azt, amit olvas.

1. Azt olvassuk, hogy "senki másban nincs megmentés". Ez így igaz, hiszen nincs más Messiás, csak egy van, Jézus Krisztus.

2. De miért nincs más megmentő? Mert NEM ADATOTT MÁS NÉV. Tehát ADTA VALAKI nekünk ezt a Messiást? Igen, a Biblia mindenható Istene, a JHVH, azaz a magyarban legismertebb kiejtésben: Jehova!

3. De hol nem adott más név? Az EMBEREK KÖZÖTT és az ÉG ALATT, nem tudom érthető-e??? Tehát Jézus NEM JHVH Isten, hanem az a Megmentő, akit a JHVH, azaz Jehova Isten adott nekünk megmentőül.

Tehát ha PONTOSAN elemzed a fent idézett versedet, akkor rá kell jönnöd, hogy micsoda logikai baki és értelmetlenség a következtetésed, hogy Jézus "azonos azzal a személlyel", aki a Joel 2:32-ben szerepel:

(Jóel 2:32) "És mindenki, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmenekül; bizony Sion hegyén és Jeruzsálemben lesznek a megmenekültek, ahogyan Jehova megmondta, és az életben maradottak között, akiket elhív Jehova."

"Ha Jézus Krisztus nevén kívül nem adatott egyetlen más név sem, amit segítségül hívva megmenekülhetnénk, akkor a Názáreti Jézus Krisztus azonos azzal a személlyel ..."

Tehát erre a kérdésre helytelen a válasz nem idézett, befejező része, hiszen figyelmen kívül hagyod, hogy HOL NEM ADATOTT nagyobb név Jézusánál.

Mi adtuk neki.

Magunknak is mi ad(t)unk.

Minek kell ide bármilyen Teremtő?

"A Jehova (יְהֹוָה) szó és kiejtés egy nyelvészeti furcsaság, mely egy helytelen értelmezés és olvasat eredményeként jött létre a 16. század elején, mivel a kor keresztény héber grammatikusai még nem voltak teljes mértékben tisztában a héber olvasatok rendszerével. (Az első keresztény héber nyelvtan Johannes Reuchlin 1526-ban megjelent De rudimentis hebraici című munkája volt.) A szó 1520-ig nem volt ismert, ekkor vezette be Galatinus, amit azonnal meg is támadtak nyelvészeti, valamint történeti-teológiai alapokon.

A Jehova ejtéssel további probléma, hogy a szó így héberül megfejthetelen lesz, illetve értelmetlen (sőt bizonyos értelemben blaszfémikus) jelentést ad ki, alakilag ugyanis egy fordíthatatlan nőnemű(!) qal particípium passzívum lesz."

Idézet vége....