Igaza van Benedek Istvánnak?

""És melyik BECSÜLETES és széles látókörű ember állíthatja azt ŐSZINTÉN, hogy amit ma nem látunk, amit ma nem tudunk kimutatni, az nincs is?! :-) Nem gondolod, hogy ehhez nagyfokú gőg és nagyképűség kell?"

Nos és kik azok, akik istent kiáltanak mindenre, amit még nem tudunk? Ha megtudjuk, akkor egy másik rést vesztek elő, az lesz isten műve. Ismered a rések istenét?"

Drága kérdező! Ügyes a taktika, hogy kikerülöd a számodra kínos kérdést, s figyelmen kívül hagyod, de nagyon kilóg a lóláb. :-)

Jó lenne tehát először is, ha EGYENES választ írnál a világos kérdésemre.

De azért a te kérdésedre is reflektálok: nem állította senki sem, hogy a magukat vallásosnak, vagy hívőnek tartók között nincs sok hiszékeny, hiszen még mindig élnek olyan természetimádók, akik a villámlásban is közvetlenül istent látnak. Sőt, azt állítom, hogy a TÖBBSÉGÜK hiszékeny és félrevezetett ember. De ez nem csak a hívőkre igaz ám, hanem a nem hívőkre is, azokra is, akik állításuk szerint semmilyen istenben sem hisznek, de igazi meggyőződésük nincs arról, hogy MIÉRT! A legtöbb ember csak van a világban, sokan opportunistaként élik le az életüket.

Jézus ezért beszélt a "széles útról", ami pusztulásba visz, és a "keskeny útról", ami az életbe. Ő is elismerte, hogy csak egy szűk út van, ami a megismerés útja, az igazság és az élet útja és kevesen járnak azon (az IGAZSÁG és az ÉLET a bibliában szorosan összefüggő fogalmak).

A tudomány nagyszerűen képes feltárni a természeti törvényeket, ami alapján azt is meg tudtuk érteni, hogy a villámlás és mennydörgés minek köszönhető, de arra a tudomány sem képes, hogy ezen törvények FORRÁSÁT megválaszolja. Lehet agyalni arról, hogy a vak és céltudatlan "szükségszerűség" a létezés oka, és lehet hinni a bibliai teremtési beszámolóban is, ami egy személyes és mindenható Istenre mutat vissza, mint ősokra. De mindkét esetben kell lennie egy végső oknak, mert a kauzalitás törvénye megkívánja.

De rövidre zárva: a Biblia érdekes módon nem tanít semmiféle hamis, a mai tudományos igazságoknak ellentmondó mítoszt, filozófiát, mint amikkel tele vannak az abból a korból származó irodalmak. Sőt, sok mindenben megelőzi a korát. Tehát elveti azok hitét, akik "istent kiáltanak mindenre"!

DE SOK AZ ŐRÜLT EZEN AZ OLDALON!!!!!!!!!!!!:D

Nos nézzük:

-Isten nem létezik. Miért? Azért mert Isten volt a régi kor tudománya. Semmi másról nem szól a Biblia szövege mint Isten dicsőítéséről mert szeret minket és mi is szeretjük++++++++++++++++++ élj így meg élj úgy mert Isten azt mondja, hogy így meg úgy kell élned. Furcsa mód az egyház (tudom, hogy egyház nem egyenlő hit MÉGIS MÉG MOST IS MŰKÖDIK) Isten hátán kapaszkodott fel. Szerintem ez nem Isten útja.

Őrültek-e azok az emberek akik hisznek a természetfelettiben? Nem feltétlenül. Régebben a félelem és a tudatlanság miatt vettünk fel vallásokat (vagy mert ránk erőszakolták). Ez manapság sincs másképp. Van, aki a lelkét félti, van aki különböző vallásos iskolába jár és nem tanulja meg, hogy mi az a nukleinsav (és persze stb).---> a különbség csak annyi, hogy a mai világban megtehetjük azt, hogy NEM-et mondunk és elkezdünk relatíve magasabb szinten gondolkozni (tanulni)

Benedek István nem látott előre a jövőbe mégis megmondta mi lesz. IGEN a természetfelettiben való hit az el fog tűnni. Nézzétek meg: a fejlett világban ( durva jó példa Japán) egyre kevesebben hisznek. Hol jellemző inkább? Igen, a fejlődő országokban.

Alig várom, hogy darabokra szedjétek a mondókámat!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

"A Biblia tele van tévedésekkel, eleve a teremtés már nagy balgaság"

Vannak akik sorozatgyártással rengeteg ÁLÉRVVEL próbálták "bizonygatni" a szerintük "ellentmondásos", vagy téves részeket, de mindről kiderül, ha alaposabban megvizsgáljuk, hogy felületesség és/vagy szándékos csalás áll mögöttük. A materialisták oldaláról az effajta igyekezet éppolyan meddő, mint sok hiszékeny hívő részéről mutatkozó vakbuzgó bizonygatása annak, hogy a Biblia tanítja a "Szentháromságot". :-)

A bibliai Teremtési Beszámolóról egy (a sok közül) természettudós, az ismert geológus véleménye:

„Ha engem, mint geológust, felkérnének arra, hogy röviden elmondjam az időszerű elképzeléseket a föld kialakulásáról és a rajta lévő élet keletkezéséről egy egyszerű pásztornépnek — amilyenek azok a törzsek voltak, akikhez a Genezis könyve szólt —, aligha tudnám azt jobban megtenni, mint nagyrészt szorosan ragaszkodva a Genezis első fejezetének leírásához.”

Ez a geológus, Wallace Pratt, megemlítette továbbá, hogy az események sorrendje — kezdve az óceánok keletkezésétől a föld kialakulásán át a tengeri élőlények, a madarak és az emlősök megjelenéséig — lényegében megegyezik a geológiai időszakok alapvető felosztásának sorrendjével.

A valószínűségszámítás döntő próbája annak, hogy a teremtési beszámoló tényismeretből ered. A beszámoló 10 fő szakaszt sorol fel a következő sorrendben:

1. Kezdet.

2. Őskori sötét, nehéz gázokkal és vízzel borított föld.

3. Fény.

4. Kiterjedés, azaz atmoszféra.

5. Szárazföld nagy felületei.

6. Szárazföldi növények.

7. Nap, hold és csillagok láthatók a kiterjedés fölött, megkezdődnek az évszakok.

8. Tengeri szörnyek és repdeső teremtmények.

9. Vadon élő állatok és háziállatok, emlősök

10. Ember.

A tudósok elismerik e szakaszok sorrendjének helyességét. Mennyi lehet a valószínűsége annak, hogy a Genezis írója csupán kitalálta ezt a sorrendet? Pontosan annyi, mintha találomra kiszednél egy dobozból 1—10-ig terjedő számokat és emelkedő sorrendbe raknád azokat. Annak valószínűsége, hogy ezt első kísérletre sikerüljön kitalálni 1:3 628 800. Ezért nem realisztikus azt állítani, hogy az író, anélkül, hogy az arra vonatkozó tényeket ismerte volna, véletlenül a helyes sorrendbe rakta a fentebb felsorolt eseményeket.

"A biblia szerint a Föld nem kerek, hiszen leírja, hogy négy szöglete van."

Te most komolyan beszélsz, vagy tényleg ennyire hagytad magad becsapni?! Ezt nem is kommentálom, arra sem érdemes.

"Nos a fekete lyuk számításokkal bizoynítható, de isten létezése semmilyen számítással nem, ráadásul az is bizonyított, hogy nem kellett a fvilág és a Föld kialakulásához, sem a fenntartásához."

Tisztában vagy te azzal, hogy mit jelent a tudományos bizonyíték fogalma? Mert ha igen, vajon ezen állítólagos "igazságok" bizonyíthatóak-e az abban lefektetett szigorú feltételek szerint? :-)

Isten létezése természetesen tudományosan közvetlenül nem bizonyítható, de a szigorúan vett tudománynak (nem pusztán annak, amit csak annak mondanak, de a tudományosság kritériumainak nem felel meg) ez nem is feladata. A tudomány felfedezései csak mutatnak egy bizonyos irányba, mely irányt attól függően, hogy milyen irányultságúak vagyunk, milyen nagyok az előítéletek bennünk, mi emberek szubjektíve értékeljük és értelmezzük. DE - és ez nagy 'de', az ŐSZINTE és a lehetőséghez képest PÁRTATLAN kutató elég nagy bizonyossággal el tudja dönteni, hogy mi az az igazság, melyet a tapasztalati tényekből és a BIZONYÍTOTT tudományos igazságokból leszűrhetünk. Ez az igazság pedig egy irányba mutat, ez pedig a TEREMTÉS! Igen, értelmes és intelligens tervezésre és teremtésre vallanak a körülöttünk lévő dolgok.

Csak két példát mondok, mindkettő az élet alapjait érinti: az első az élet "építőköveinek" tekintett aminosavak sorrendjét szabályozó DNS, mely DNS létrejöttét időben sokkal későbbre teszik a tudósok, mint a fehérjék "kialakulását". De ha a DNS később jött létre, hogyan vezérelhette a proteinek szigorú törvények szerinti összeállítását?? Erre mindenféle logikai bakugrással kénytelenek a materialisták spekulációkat gyártani, aminek természetesen SEMMI KÖZE sincs a bizonyított tudományhoz. Ilyen egyértelmű és világos ellentmondás számtalan van a életben, de most csak még egyet említenék, mely szintén a DNS-t érinti:

A másik példa a DNS információhordozó képessége, mely ugye tudjuk, hogy sokkal hatékonyabb és tökéletesebb, mint bármely ember által kigondolt eszköz (éppen ezért szeretnék a fejlesztők a DNS-t lemásolva elérni annak csodálatos képességeit).

Igen ám, de a DNS adattároló képessége vajon miből fakad? Tán az anyagából, vagy az energiáiból? Nem, éppen hogy annak speciális ELRENDEZŐDÉSÉBŐL.

Éppen így van ez a papír, a toll és a tinta esetében is. Ugye azzal egyetértünk, hogy a papíron lévő információ NEM a papír anyagától, színétől, szagától függ, hanem attól, hogy az ÉRTELMES és INTELLIGENS ember miképpen rakja sorrendbe a karaktereket.

Felmerül a kérdés, hogy ha a papír esetében EGYÉRTELMŰEN és KIKERÜLEHETETLENÜL értelmes emberi lény kell ahhoz, hogy információt szolgáltasson, akkor a minden szempontból hasonló elven működő DNS esetében miért nem??? :-)

A hitetlenek mindig is bolondnak tartották az igaz hívőket. Ezt a Biblia világosan leírja.

A jövőben is így lesz. A hitetlenek nem láthatják milyen az igaz keresztény élet, mert pl. adakozni, böjtölni, bármilyen áldozatot hozni akkor értékes, ha csak te tudsz róla. A szeretet nem magamutogató, nem reklámozza önmagát, nem keresi a maga dicsőségét.

A vallásos képmutatók, farizeusok társadalmilag mindig is elfogadott, sőt közkedvelt emberek voltak, így lesz ezután is.

Első „nap”

„’Legyen világosság!’ És lett világosság. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig elnevezte éjszakának. És lett este és lett reggel; első nap” (1Mózes 1:3, 5).

A nap és a hold természetesen már régen az első „napot” megelőzően létezett a világegyetemben, de a világosságuk nem hatolt keresztül a föld felszínéig, úgyhogy azok a földi megfigyelő számára láthatatlanok lettek volna. Most, ezen az első „napon”, nyilvánvalóan láthatóvá lett a fény a földön, és a forgó bolygón ettől kezdve nappalok és éjszakák felváltva követték egymást.

Nyilvánvalóan ez a világossá válás fokozatos folyamat volt, amely hosszabb időszakot vett igénybe, tehát nem pillanatnyi esemény, mint egy villanylámpa felkapcsolása. Mózes első könyvének e szavai a J. W. Watts fordítás szerint így hangzanak: „És fokozatosan létrejött a világosság” (A Distinctive Translation of Genesis). A fény a naptól származott, de a nap maga nem volt látható a felhőtakaró miatt. A földet elérő fény ilyenformán „diffúz fény” volt, ahogy arra a Rotherham fordítása szerinti Emphasised Bible 3. versének megjegyzése utal. (Lásd a 14/b versre vonatkozó lábjegyzetet.)

Második „nap”

„’Jöjjön létre kiterjedés a vizek között és legyenek elválasztva a vizek a vizektől!’ Akkor Isten hozzáfogott, hogy létrehozza a kiterjedést és elválassza azokat a vizeket, amelyeknek a kiterjedés alatt kell lenniük azoktól a vizektől, amelyeknek a kiterjedés fölött kell lenniük. És úgy lett. És Isten elnevezte a kiterjedést égnek” (1Mózes 1:6–8).

A „kiterjedés” helyett néhány fordítás a „boltozat” szót használja. Innen származik egyesek érvelése, hogy a teremtési beszámoló a nevezett „boltozatot” fémes kupola formájában bemutató teremtési mitoszokon alapulna. De még a King James Version is, amelyik a „boltozat” szót használja, a lapszéli jegyzetben az „expansion” (kiterjedés) szót szerepelteti, éspedig azért, mert a „kiterjedés” formában lefordított héber raqía‘ szó jelentése: kiterjeszteni, kiszélesíteni vagy kinyújtani.

Bár a teremtési beszámoló kijelenti, hogy Isten ’hozta létre’ a kiterjedést, semmit sem közöl arról, hogyan. Bármi módon is következett be a szétválasztás, a ’kiterjedés fölött levő vizek’ észrevehetően eltávolodtak a földtől. Később, az 1Mózes 1:20 azt mondja, hogy ’madarak repüljenek az egek kiterjedésén’.

Harmadik „nap”

„’Gyűljenek össze az egek alatt levő vizek egy helyre és jelenjen meg a szárazföld!’ És úgy lett. És Isten elnevezte földnek a szárazföldet, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte” (1Mózes 1:9, 10). Itt sem írja le a beszámoló, hogyan ment ez végbe. Kétségtelenül hatalmas földindulásokkal járhatott a földfelületek kialakulása. A geológusok az ilyen jelentős átformálódást katasztrófákkal hozzák összefüggésbe. A teremtési beszámolóból azonban felismerhető a Teremtő irányító és felügyelő gondoskodása.

Abban a bibliai beszámolóban, amelyben Isten kérdéseket tesz fel Jób földre vonatkozó ismereteivel kapcsolatban, különböző földtörténeti adatok kerülnek leírásra. A föld nagysága, a felhőtömegek, a tengerek és a hullámainak határt szabó szárazföld — sok általános tudnivaló a hosszú időt magában foglaló teremtésről. Egyebek között Isten megkérdezte Jóbot, építményhez hasonlítva a földet: „Hová bocsátották le alapzatát, vagy ki helyezte el sarokkövét? ” (Jób 38:6).

Érdekes módon a földkéreg, a föld „alapzata”, a kontinensek alatt lényegesen vastagabb, különösen a hegyláncok alatt hatolnak be mélyen az alattuk levő földköpenybe, mint a fák gyökerei a talajba. A Putnam’s Geology azt írja: „A gondolat, hogy a hegyeknek és a kontinenseknek gyökerei vannak, ismételt vizsgálatok során beigazolódott.” A földkéreg az óceánok alatt körülbelül 8 km vastag, de a kontinensek talapzatai mintegy 30 km, a hegységek „gyökerei” megközelítően kétszer olyan mélyre hatolnak. És az összes földréteg minden oldalról nyomást gyakorol a föld magvára, amely ezáltal nagy hordozó „sarokkőhöz” hasonlítható.

Bármilyen út vezetett is a szárazföld kialakulásához, a dolgok lényege egy: Mind a Biblia, mind a tudomány ezt tartja a földformálódás egyik lépcsőjének.

Szárazföldi növények a harmadik „napon”

A bibliai beszámoló a továbbiakban így hangzik: „’Hajtson a föld zöld füvet, magot termő növényzetet, gyümölcsfákat, amelyek termést hoznak a nemük szerint!’ És úgy lett” (1Mózes 1:11).

Így a harmadik teremtési periódus végére létrejött a szárazföldi növényzet három nagy osztálya. Eközben a diffúz fény annyira felerősödött, hogy a növények szempontjából létfontos fotoszintézis végbemehetett. Egyébként a beszámoló itt nem tesz említést a növények minden újonnan fellépő „fajáról”. Mikroorganizmusok, vizinövények és hasonlók felsorolására külön nem került sor, valószínűleg azonban ezek is ezen a „napon” lettek megteremtve.

Negyedik „nap”

„’Legyenek világító testek az egek kiterjedésén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, szolgáljanak jelekként és mint meghatározói az évszakoknak, napoknak és éveknek. És szolgáljanak mint világító testek az egek kiterjedésén, hogy világítsanak a földre!’ És úgy lett. És Isten megalkotta a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjon nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjon éjjel; és a csillagokat is” (1Mózes 1:14–16).

Korábban, az első „napról” szólva elhangzik, hogy „Legyen világosság!” A világosságra ott használt héber ’ōr szó általános értelemben jelent fényt. A negyedik napról szóló beszámoló a héber ma’ō′r szót használja, ami a fény forrására vonatkozik. Rotherham azt írja az Emphasised Bible lábjegyzetében a „fényekről”: „A 3. versben ’ōr, diffúz fény.” Továbbá rámutat arra, hogy a 14. versben a héber ma’ō′r szó jelentése: „fényt adó”. Bár az első „nap” nyilvánvalóan áthatolt a diffúz fény a gázfelhő-burkon, de fény forrásai a földről nézve a felhőtakaró miatt nem látszottak. Most, a negyedik „napon”, minden kétséget kizáróan változás következett be.

Kezdetben, a nagyobb szén-dioxid tartalmú légkör következtében, az egész föld éghajlata forró lehetett. De a növényzet buja növekedése folytán, a harmadik és a negyedik teremtési periódus során, a hővisszatartó szén-dioxid tartalom lecsökkent. A növényzet ezzel szemben gondoskodott oxigénről, az állati élet egyik előfeltételéről (Zsoltárok 136:7–9).

Földi szemlélő most már képes lett volna megkülönböztetni a napot, a holdat és a csillagokat, amelyek „jelekként” szolgáltak „és mint meghatározói az évszakoknak, napoknak és éveknek” (1Mózes 1:14). A hold mutatta a holdhónapok múlását, a nap a napévek elteltét. Az évszakok, amelyek a negyedik napon kialakultak, kétségtelenül sokkal enyhébbek lehettek, mint ma (1Mózes 1:15; 8:20–22).