Tisztelt "keresztények"! Hogy is van ez?
Először is, akinek nem inge...
Észrevettem, hogy folyamatosan leszóltok más vallást, pl Jehova tanúkat állandóan szidjátok. Ennek ellenére a vallásotok Krisztus mintájával szöges ellentétben áll, mégis azt tartjátok jobbnak, a másikét meg blamáljátok.
Pl. háborúkban részt vesztek, egy vallásban levő emberek ölik meg egymást (Jézus ezzel szemben a fegyver letevésére szólított fel és arra, hogy szeretet legyen a közösségben), a vallásos emberek java része vagy részeges vagy parázna vagy tolvaj vagy egyéb Isten ellenes vétkeket gyakorol. Ha valaki netán erkölcsösen szeretne élni, azt meg hülyének nézitek (pl házasság előtt nincs szex vagy nem fogadja el a melegeket a Biblia mintája szerint). Miért mondjátok mégis a rosszat jónak?
Kedves kérdező! Teljesen igazad van, ez erősen visszatetsző viselkedés, de hát ez a Bibliában meg van jövendölve, s tudjuk, hogy az első sz.-i tanítványoknak sem volt könnyű életük. :-(
"Én magamat jobban szeretem egyszerűen csak hívőnek nevezni, ezzel is kifejezem, hogy én nem egy korrupt intézményhez tartozom, hanem az igazi Jézushoz, Megváltóhoz, aki a szeretet hirdette és gyakorolta."
Kedves 4-es válaszoló. Téged nem azért emellek ki, mert feltétlen kritizálni akarlak, hanem éppen azért, mert olyan szinten van a szellemiséged, ami kiemelésre méltó, de éppen ezért néhány pontatlanságra felhívnám a figyelmed.
Szerintem a "keresztény" kifejezéssel semmi baj nincs, sőt alapvetően az eredeti jelentésében nagyon értékes a számunkra. Az, hogy van hamis pénz és van hamis forint, nem ok arra, hogy használjuk a 'pénz' és a 'forint' szavakat, igaz?
Komolyan kell vennünk Jézusnak a János 17:3-ban feljegyzett szavait. Ez alatt azt értette, amit mondott, vagyis, hogy örök életet jelent, ha ismeretet szerzünk Istenről és Krisztusról! De vajon elegendő, ha csupán ismeretünk van Jehováról és Jézusról, s már örök élet a jutalmunk? Nem. Az izraeliták tudták, hogy Jehova az Istenük, de az életmódjuk nem tükrözte vissza ezt a hitet. Ennek következményeként elvesztették kegyét (Hós 4:1, 2, 6). És itt nem feltétlenül a súlyos bűnökről van szó, mint pl. az erkölcstelenség, hanem a szellemi elhajlásról is, és ez miatt kellett az őszinte zsidóknak kereszténnyé válniuk. Sok millió emberben talán van „buzgóság Isten iránt, ámde nem a pontos ismeret szerint” (Róma 10:2). Meg kell ismerniük Jehovát, „az egyedül igaz Istent”, és meg kell tudniuk, hogyan szolgálhatják őt helyesen.
Márk 7:6, 7: "Jézus 'ezt mondta nekik (a zsidó farizeusoknak és írástudóknak): »Találóan prófétált rólatok Ézsaiás, ti képmutatók, ahogy meg van írva: ,Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve messze eltávolodott tőlem. Hiába imádnak engem, mert tanokként emberek parancsait tanítják.’«"
Tehát érted? "hiába imádnak engem", mondta Isten! Nem a buzgóságukat, vagy az általad is a megmentés feltételének tartott "őszinteségüket" vonja kétségbe Isten Szava, hanem a TANÍTÁSAIKAT ítéli el. Függetlenül attól, hogy állítása szerint kit imád egy csoport, imádatuk hiábavaló, ha emberi tanításokhoz ragaszkodnak Isten ihletett Szava helyett.
-------
De mutatok a válaszodban egy ellentmondást is:
"Ha ezek valamelyikét egyáltalán nem látod egy magát kereszténynek mondó emberben, mindig jogod van tőle számon kérni, vagy mutatni neki az említett igét, hogy miért nem látszik rajta.
Én nem szoktam más keresztény felekezeteket bántani (jómagam református vagyok) ..."
Személyeket számon kérsz, de a csoportok tanításait nem kritizálod? Pedig ez az alapja mindennek (Sátán befolyása után), s józan paraszti ésszel is belátható, hogy a hívők általában a saját egyházuk vagy szellemi irányzatuk szerint irányítják az életüket, abban a szellemben élnek, amit tanítanak nekik, ha jó, ha rossz annak a gyümölcse. Jézus sem csak személyeket bírált és ítélt el, hanem vallásos csoportokat is a tanításuk miatt!
Nem véletlenül kellett kereszténnyé válni ahhoz, hogy Istennek tetsző legyen az imádati formájuk.
Persze megindokoltad, hogy miért nem bírálsz felekezeteket, de nem Írás szerint, hanem annak ellentmondva:
"abban hiszek, hogy Jézus Krisztus kereszthalála által a (bűnös) ember üdvözül, ha ezt a kereszthalált hittel elfogadja, és ennyi, pont."
Jézusnak azért van hozzáfűzni valója, figyeld csak:
„Nem mindenki megy be az egek királyságába azok közül, akik azt mondják nekem: ’Uram! Uram!’, hanem csak az megy be, aki cselekszi égi Atyám akaratát” (MÁTÉ 7:21).
Jézus ugye itt sem a hívők buzgalmát vagy őszinteségét vonja kétségbe, vagy ítéli el, hanem inkább azt, hogyha nem "cselekszik" Isten akaratát. Na mármost, az egymásnak ellentmondó egyházak tanításai természetszerűleg maguk után vonják a cselekedetekben való különbözőséget is, ugye elismered? Ebből pedig az következik, hogy minden csoport nem cselekedheti Isten akaratát, avagy nem Isten akaratát cselekszik, hanem valaki másét - ez is logikus.
Most pl. Ukrajnában kik cselekszik Isten akaratát azok közül kiket keresztény "testvéreidnek" tartasz az "Úrban"? Jehova Tanúi nem tartják hittestvéreiknek azokat, akik így bánnak egymással, legfeljebb felebarátaink.
"tehát, hitem szerint, egyedül a hit van megkívánva.
Ebből következik ,hogy üdvözül (értsd: a Mennybe jut) a katolikus, a pünkösdi, a református (még jó), a Jehovás is, ha a hite valódi, tehát nem képmutató, hogy te is említetted a példákat."
Itt Pál apostol szavait értitek félre, mert kiragadva értelmezitek:
A hiten kívül valami másra is szükség van ahhoz, hogy megmentésben részesüljünk?
Ef 2:8, 9, ÚRB: „Hiszen kegyelemből ('ki nem érdemelt kedvességből', ÚV) van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.”
A megmentés lehetősége teljességében Isten ki nem érdemelt kedvességének a megnyilvánulása. Ádám utódai számára nincs lehetőség arra, hogy saját erőfeszítésükből megmentésre jussanak, bármilyen nemes cselekedeteket hajtanak is végre. A megmentés Isten ajándéka, amit mindazok megkapnak, akik hisznek az ő Fia áldozatának bűnengesztelő értékében. Ez tény, de nem csak erről beszél Pál. Mondott ő mást is:
Héb 5:9, ÚRB: Jézus „örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki”.
Ellentétben áll ez azzal a kijelentéssel, hogy a keresztények „hit által” menekülnek meg? Egyáltalán nem. Az engedelmesség (mely nyilvánvalóan cselekedetekben nyilvánul meg) csupán a hit valódi voltát igazolja.
Jak 2:14, 26, ÚRB: „Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit? Mert ahogyan a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy a hit is halott cselekedetek nélkül.”
Cselekedetekkel nem lehet rászolgálni a megmentésre. De mindenki, akinek igazi hite van, cselekedni is fog azzal összhangban: betartja Isten és Krisztus parancsait, ezáltal bizonyítva a hitét és a szeretetét. Ilyen cselekedetek nélkül a hite halott.
Csel 16:30, 31, ÚRB: „»Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?« Ők (Pál és Silás) pedig így válaszoltak: »Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!«”
Ha ez a férfi és a háznépe valóban hittek, vajon nem cselekedtek hitüknek megfelelően? Dehogynem.
Jav:
Az, hogy van hamis pénz és van hamis forint, nem ok arra, hogy NE használjuk a 'pénz' és a 'forint' szavakat, igaz?
Bocsi, de lemaradt a lényeg. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!