Isten elítéli a jósokat, és a spiritizmust gyakorlókat?

a mai kor nyálas, cukorszirupos tévképzete, hogy Isten mindenkinek megbocsájt...

hogy bocsáthatna meg, ha Ő az Igazság?

Ha ő az igazság,akkor régen,amikor mást tartottak igazságosnak,akkor isten is mást tartott annak,vagypedig mi fel sem foghatjuk mi istennek az igazság!!!

cukormázas világ?Hol????

Ti mehettek a gonosz istenetekhez,aki örökkön örökké való szenvedéseket ígér annak aki itt az egyik életében hibázik!Én maradok a jó istennél,aki nem szít háborúkat,nem kardot hoz,nem fenyeget,hogy na ha rosszalkodsz elvisz a mumus!Erre addig van szükség,amíg az emberek olyan gondolkodásúak,hogy csak így lehet őket kordában tartani,különben ölnek,önzőek,és minden kedves dolog..

régen az volt igazságos,hogy a lopósoknak levágták a kezét...és még most is lopnak..

ha isten igazsága változik,akkor nem tökéletes!isten viszont tökéletes,tehát a tökéletes igazságot ismeri,nem a mi szerintünk lévő igazságot!!!!!!!!!!!!!!!!!!

és én úgy hittem isten mindenkit megbocsájtásra tanít,kér,akkor most bort iszik,vizet prédikál,vagy hogy van ez???a megbocsájtás nem fontos?vagy ha az emberek képtelenek olykor megbocsájtani,ráfogják az istenre is,hogy képtelen???Lehet egy tökéletes isten képtelen megbocsájtani????Félelmetes,akit tiszteltek,nemhiába beszélik,hogy istenfélők..persze,hogy félnek...szegények..

féljenek is,mert szegényeket máshogy nem lehet rávenni a helyes útra!Mindegyik csak gyilkolna...

Szekták: A Spiritizmus...(Avagy a szellem-hit)

Az újkori spiritizmus megalapítói: Emmanuel Swedenborg (+1772), Allan Kardec, eredetileg Hyppolithe Rivail (+1869) és Davis A. Jackson. Kardec több mint száz éve írt mûve: A szellem könyve. Állítása szerint a könyv azokat a tanításokat tartalmazza, amelyeket maguk a szellemek adtak a spiritiszta tan és a halál utáni élet alapelveivel kapcsolatban. Táblázatot is közöl, amely bemutatja, hányféle módon lehet a szellemekkel kapcsolatra lépni. Tanítása gyökeresen keresztény-ellenes. A spiritizmus egyik mai mestere G. di Simone parapszichológus, aki Párbeszéd az X-dimenzióval c. könyvében valamiféle "igen nagy fejlettségû szellem"-tõl nyert állítólagos közlésekre hivatkozik. A szellem-hit mai, századeleji formájában sok tekintetben érintkezik a New Age különbözõ irányzataival, a Krisna-hittel és a sátánizmussal is. Az irányzat felhasználja a parapszichológia területét (vö. para jelenségek, ti. a megszokottól eltérõ jelenségek), a tudományos fantasztikus irodalom termékeit.

A spiritiszta tan szerint az ember három részbõl tevõdik össze: anyagból (vagyis az állatokéhoz hasonló testbõl), anyagtalan lélekbõl s a kettõ közt kapcsolatot létesítõ ún. perispiritusból. Úgy vélik, ez utóbbi az ember halálakor megmarad és a léleknek éteri, légies testet biztosít. A testben élõk számára ez láthatatlan, de spiritiszta megjelenésekben észlelhetõvé válik (vö. ektoplazma). Többféle szellemet feltételeznek: felsõbbrendû, alsóbbrendû, legalsóbbrendû és egészen gonosz szellemeket, amelyek miközben emberi testbe reinkamálódnak -folytonosan fejlõdnek. Kapcsolatra léphetnek földi emberekkel, akár saját akaratukból, akár médiumok, közvetítõk révén.

A spiritiszták legtöbb csoportja hisz ugyan Istenben, elfogadják Jézusnak mint nagy tanítónak a létét, de tagadják istenségét, a megváltást, a Szentlelket, egyáltalán, a Szentháromságot. A lelkeknek önálló (örök) létet tulajdonítanak így azoknak -felfogásuk szerint- nincs szükségük teremtõre és fenntartóra. Szivesen vonnak párhuzamot tanításuk és a bibliának azon részei között, amelyek az ember halhatatlanságára, örök életére utalnak, de ezeket a helyeket kiszakít ják összefüggéseikbõl, amellett a Szentírást valamiféle alsóbbrendû, gyerekes tanításnak tekintik és nem isteni kinyilatkoztatásnak. Igazában véve egymás mûveire hivatkoznak, így a spiritizmus egyes rétegei végsõ soron körkörösen egymásra épülnek.

Tudományosan senki nem igazolta állítólagos "tapasztalásaikat". Semmiképpen sem. Felfogásuk nem is annyira "kereszténység utáni", mint ahogy õk állítják, hanem sokkal inkáb kereszténység elõtti, hiszen régebbi vallási tudatformák világába nyúlnak vissza, és keresztényellenes is.

Mit mondanak a Katolikus Egyházról? A spiritizmus a kereszténység, és fõleg a Katolikus Egyház csõdjét hirdeti, és minden eszközzel harcol is a hagyományos vallás kihalásáért. Ennyiben egy cipõben jár a materializmussal, így a marxizmussal is, amely szintén a vallás kihalását helyezte kilátásba, még ha anyagelvû alapon is.

A spiritizmus beszél ugyan a lélek halhatatlanságáról, sõt örök létérõl, de ezt a továbbélést nem tekinti üdvösségnek, már csak azért sem, mert Isten létét sem fogadja el, aki üdvözíthetné az embert. A továbbélés módját inkább reinkarnációs séma szerint gondolja el, hogy ti. a lelkek idõnként újra visszatérnek, majd ismét kilépnek a testbõl. A keresztény felfogás -a "kezdetek" oldala felõl- nem tekinti öröknek a lelkeket, másrészt nem egyszerûen a lélek halhatatlanságát hirdeti, hanem az egész ember célbaérését, ami elválaszthatatlan Krisztus mûvétõl és amely Isten ajándéka. 1.Ami a spiritizmus ideológiai alapját -a szellemek " örök voltát"- illeti, a Szentírás szerint egyedül Isten örök: az örökkévalóság királya (1. Tim. 1,17), Isten az eget, a földet (Ter. 1,1) s így az angyalokat is a világgal együtt teremtette, az ember pedig a testével együtt kapja a lélek "lehelletét" (vö. Ter 2,7). Minden egyes ember külön-külön is Isten képmása (Ter 1,27), az emberi méltósággal nem fér össze, hogy alélek más-más testet öltsön fel.

2.A spiritizmus és az okkultizmus bizonyos formáiban a szellemek nem személyes valóságok, hanem személytelen õserõk, esetleg a kozmosz, a világ-egész megnyilvánulási formái. Számos természetgyógyász hivatkozik ilyenfajta kozmikus erõkre. - Ez a felfogás a lelket és szellemet az anyag, esetleg az anyagi energia mintájára képzeli el. A két létsíkot pedig nem lehet összekeverni. Az anyagvilág elgondolások-törvények hordozója, ami személyes programozót feltételez, éppúgy, ahogy az emberi kultúra az ember elgondolását és szabad döntését tükrözi. A végsõ ok nem lehet kisebb, mint teremtménye, az ember. A világ mögött nem személytelen szellemek, hanem a világon kívül álló Személyes Isten áll!

3.Isten szava világosan és határozottan tiltja a spiritizmust: "Ne adjon köztetek senki, aki... bûbájosságot ûz, szellemet vagy lelket kérdez, halottakat idéz. Aki ilyet tesz, útálat tárgya az Úr szemében." (Más. Törv. 18,9-13) Veszélyes játék: számos ember jutott el akár egyetlen spiritiszta szeánszon való részvétel után is pszichiátriai kezelésre, igen sokaknál a feloldhatatlan félelem lesz a "fa" "gyümölcse".

Azon állításaikkal, hogy "megszólaltatják"a halottakat. Valójában nincs szó szellemek jelentkezésérõl. A "médiumok" e világ üzenetét közvetítik. A halottlátó" az elhunyt hozzátartozójának emlékképeibõl rakja össze "ismereteit". Keresztény felfogás szerint a halállal a meghalt ember végképp kiszakad ebbõl a világból, transzcendens, világfölötti létrendbe lép át: ott "az Úrral leszünk" (1. Tesz. 4,17). Egyedül Krisztus tért vissza a holtak közül (1.Tessz. 4,14). Semmiféle olyan "channeling" (csatorna) nincs a túlvilágra, mint amirõl a modern spiritizmus (fõleg már a New Age, az Új Korszak ideológiája) beszél. Tegyük hozzá: még ha jelentkezhetnének is a túlvilágon lévõk akkor is méltatlan lenne hozzájuk, hogy egyesek szórakoztatására, mintegy "viccbõl" csak úgy pórázon "elrángassák" õket. Mindez nem fér össze sem a halottak, sem az élõk emberi méltóságával.

A Katolikus Egyház mindig tiltotta a spiritiszta szeánszokon való részvételt. Legutóbb a Hittani Kongregáció 1917. ápr. 24- iki döntésével, amelyet akkor XV. Benedek pápa is megerõsített. Úgy tûnik, az újabb századforduló ugyanazok elé a kihívások elé állította egyházunkat, mint az elõzõ.

Világszerte százezren, hazánkban mintegy százan lehetnek. A spiritiszták nagy példányszámban terjesztik az olyan sci-fi irodalmat, amely ufókról, átalakulni képes szellemekrõl, szellemek visszatérésérõl mesél. megkörnyékezik a gyászolókat, akik szeretnének valamit tudni eltávozott szeretteikrõl. Az élet nehézségeibe belefáradt embereknek- fõként "magasabbrendû" tudásra szomjazó értelmiségieknek, a közép és felsõbb társadalmi rétegek tagjainak különleges kikapcsolódást, extázist, transzállapotot igérnek, ami valóságos ópiumként hat a lelkekre.

Igen.Isten és az egyház elítéli, attól függetlenül, h kinek mi a személyes véleménye erről, nagyon bírom,amikor egyesek saját nézeteikhez és saját kényelmükhöz igazítják a vallás szabályait.

15:43 nál "Ha Isten mindenkinek megbocsát és szeret: miért ítélné el?! Sőt a keresztény egyházaknak is muszáj lesz megnyílniuk a spiritizmus felé illetve modernizálni/újragondolni a tanaikat a világi dolgokhoz. Alapvetően Isten törvénye a szeretet akkor miért ítélné el őket?"....ez egy igazi gyöngyszem! Ezek alapján akkor mindenki vétkezhetne tetszés szerint tudatosan, arra hagyatkozva, h Isten úgyis megbocsát, ezért ez így helytelen elgondolás.Egyébként pedig a keresztény egyházaknak semmit sem muszáj, csak azért mert az aktuális közfelfogás ezt így megkövetelné, ezek szerint akkor előbb utóbb a homoszexualitást, vagy mást is el kellene fogadnia az egyháznak, csak azért, h lépést tartson az épp aktuális világi szemléletekkel.Ez egy abszolút vallástalan megközelítése a témának.

Nyilván sokan saját belátásuk és értékrendjük szerint kezelik a kérdést, amit a kérdező fölvetett, de akkor már nem lehet azt mondani, h ez a vallással teljes összhangban lenne, tehát a válasz:igen elítéli.