Az adventisták pontosan miben hisznek?

Hát gondolom Istenben hisznek.

Amiket tudok:

1.nem ismerik el a pokol létezését(mármint amiben te hiszel, vagy épp nem hiszel). Azt mondják, hogy az a sír.

2. Jézus egyenlő Mihály

Ha jól tudom a Szentháromságot elfogadják(de ez nem biztos).

De majd jön Péter, aki adventista, és leírja a megszokott hozzászólásait(ezt nem bántásból írom).

Amúgy itt is találsz valamit: [link]

Szia!

Itt vannak a hitelveink:

[link]

Az eddigiekhez hozzáadva:

Nem szeretik a katolikusokat... :)

Egy Római Katolikus

19:31-es válaszoló!

Amit mondasz, ez így egész egyszerűen nem igaz. A hetednapi adventistáknak a katolikus emberekkel semmi bajuk nincs, - nekem már csak abból adódóan sem, mert római katolikus családból származom. Mi adventisták pusztán a katolicizmus tanításaival nem azonosulunk, mert hitünk szerint nem áll meg a Szentírás mérlegén, csakhogy ez nem megy át személyeskedésbe. Mi sem kényszerítjük őket, hogy ők azonosuljanak a mi tanításainkkal. Ezt nyilván a katolikusok is érzik, különben nem jöttek volna hozzánk szombatiskolára, és nem vettek volna aktívan részt a programban.

Szia!

Az adventisták minden embert szeretnek, beleértve a katolikusokat is.

Valaki belinkelte a hitelveinket, köszönet neki. Az adventisták egy konzervativ protestáns felekezet, melynek az alaptanitásai megegyeznek a többi konzervativ protestáns felekezet alapelveivel.

Ugyanúgy valljuk a Sola Scriptura - egyedül a Szentírás elvét, mint a többiek. Ugyanúgy hiszünk a Szentháromságban mint minden más konzervatív protestáns testvérünk. Még az énekeink nagy része is közös. A baptistákhoz hasonlóan mi is a tanítványság alapvető kívánalmainak a hitbeli elfogadása alapján hozott, önkéntes választáson alapuló, alámerítéssel történő felnőttkeresztséget gyakoroljuk.

Hogy a különbségekre térjek: nálunk az úrvacsora a megszentelődést jelképezi, ezért két része van: a lábmosás és a szent jegyek kiosztása.

A szent jegyek - a kovásztalan és megtört kenyér, valamint az erjedetlen és kitöltött szőlőlé - Krisztus bűntelen földi életét és keresztáldozatát ábrázolják. Mi nagy hangsúlyt helyezünk az eredeti tízparancsolat megtartására, így hetenkénti ünnepi istentiszteleteti alkalmainkat nem vasárnap, hanem szombaton tartjuk. Tekintettel arra, hogy közösségünk nem kér és nem is kap az államtól hitéleti támogatást így azt a hívek adományaiból tartjuk fent, és gyakoroljuk a tized fizetését ennek fedezeteként.

Ha bármi kérdésed van még szívesen válaszolok.

Üdv. Péter

Szia!

Dániel könyve szerint Mihály az Isten népének fejedelme. (Dán. 10,21.) Ez a fejedelem azonban maga is Isten. (Józs. 5,13-15.) Júdás apostol pedig "arkangyalnak" mondja Mihályt. (Júd. 9.) Pál apostol viszont arról beszél, hogy Jézus visszajövetelekor az igazak feltámadása "arkangyal szózatára" történik. (I.Thess. 4,16.) Jézus pedig azt mondja el, hogy a halottak az Ő szavára, az "ember Fiának" szavára támadnak majd fel. (Ján. 5,28.) Jézus Krisztus a történelem folyamán mindig akkor lépett fel "Mihály"-ként, amikor Isten és az Ő népe oldalán a gonoszság erőivel szemben küzdelembe indult. A perzsa uralkodóval szemben azért, hogy az Ő népét bocsássa el, és engedélyezze Jeruzsálem és a templom felépítését. (Dán. 10,13.) Mózes sírja felett Sátánnal szemben. (Júd. 9.) A végső időben, amikor Isten népét megszabadítja a bűn világából. (Dán. 12,1.)

Üdv. Péter

Tisztelt Kérdező!

Péter nagyon leírta a magyarázatot, azonban még szeretném valamivel kiegészíteni. A magyar nyelvű Bibliaolvasók körében általában az "angyal" kifejezésen rendszerint egy mennyei lényt értenek, azonban ha valaki eredetiben olvassa a Szentírást, akkor tudja, hogy az eredeti szöveg (malák/angelosz), szó szerinti jelentése: "követ", "küldött", amelyet a Szentírás nem kizárólag a mennyei lényekre alkalmaz. Az eredeti szövegben Keresztelő János is angyalnak van nevezve, csak ez a fordításból nem látszik. Éppen ezért Krisztusnak a Mihállyal való azonosítása nem mondd ellent a Szentháromságnak, ugyanis Krisztus is küldött, méghozzá az Atya küldötte (Ján 5,37).

Krisztus tehát örökkévaló, Teremtő Isten, akinek a "Mihály" a jelképes neve, körülbelül úgy, mint az "Immánu-él" A Mihály az eredeti szövegben: Miká-él. Aminek szó szerinti jelentése: "ki olyan, mint Isten". Krisztus ezt a neven rendszerint akkor szerepel, amikor a gonoszság/gonoszság fejedelme ellen száll harcba, az Ő népéért. A "Mikáel" név használata, Krisztus tevékenységével összekapcsolva egyfajta válasz Sátán törekvéseire, aki isten akar lenni (Ésa 14,13-14).