Miben tévedett Luther, ha tévedett?

Anxo írta:

1."Mindezen különbség abból a szemléletből indul ki, hogy az egyház szerint Jézus megtestesülése és feltámadása óta a megdicsőült világ már itt a földön jelen van, és ennek jelei vannak."

2."Ha egy gyereket szül valaki, nem kérdezi meg tőle, hogy kisfiam, akarsz-e megszületni, így én se fogom a sajátomtól megkérdezni, akarsz e örök életet, így megkereszteltetem, vagy megkeresztelem és kész."

Így van, ezek azok a tévtanítások többek között, amikről beszélek, és amiket itt is terjesztesz te is.

1. pontra reagálva:

A megdicsőült világ még nincs jelen. A Biblia állítja, hogy Jézus valós testben, mindenki által láthatóan fog visszatérni. Tanítja, hogy lesz egy ezer éves birodalom is. A föld termőereje megújul, az emberek élete a fák életkorával mérhető lesz (akár ezer év) a farkas együtt eszik a báránnyal stb.

Jelen világunkat egyenlőre még a trónbitorló fejedelem, a sátán uralma árnyékolja be. Egész világunkat a sokszor neki szolgáló politikusok irányítják, tele van a föld szektákkal, sátánistákkal, a bűn hihetetlen mértékben elszaporodott. Az általad említett megdicsőült világ egyenlőre még nyilvánvalóan és mindenki által érzékelhetően még sehol sincs. Ez egy jövőre vonatkozó ígéret, melynek beteljesedésére a Szentírás alapján még várnunk kell. Annak tanítása, hogy ez már megvalósult volna, része tehát a tévtanításoknak, mert még nem valósult meg.

2.pontra reagálva: teljesen igeellenes hozzáállás, az ahogyan erről a kérdésről írsz. Az, hogy gyermeket nemzel, egy dolog. De nem hozhatsz döntést az adott személy helyett és nem "keresztelheted bele" automatikusan a mennyországba, kikerülve Isten munkáját és az adott személy hitből fakadó döntését. Ez is tehát részét képezi annak az igétől elszakadt gondolkodásmódnak, tévelygésnek, amiről beszéltem.

Sajnálom, hogy még mindig itt tartunk, hogy még mindig vannak sokan, akik így gondolkodnak, pedig a Biblia hozzáférhető több száz éve, és a papoknak is lett volna idejük ebből megtérni.

Tudjátok, ez nagyon vicces volt. Mivel egy kisebb (NAGYOBB) vita alakult itt ki, gondoltam szólok, hogy eléggé eltértetek a tárgytól.

Mindketten Isten igéjéről beszéltetek, de egyikőtök, sem fogadta meg azt. Mindketten a magatok igazát szajkóztátok, ami bár dícsértes, hitetlen emberre vall. Nem szeretnék okoskodni, de ahelyett, hogy saját magatokat meghazudtolva veszekedtek egy oldalon, inkább válaszoljatok a kérdező kérdésére.

Én is láttam azt az említett filmet Lutherről, és bár szerintem is eléggé sérült lelke volt (és most nem kell a kiselőadás miszerint minden embernek az van, köszönöm, tisztában vagyunk vele) mert az emberek annyit bántották,hogy egész életében attól rettegett, hogy elkárhozik.

Hogy hogy jön ez ide? Az emberek nagy része, nem hisz Istenben, és az igéjében. HA!!! Születnének olyan emberek mint Luther, az nem feltétlen jó, vagy rossz.

Voltak helyes tanításai, és tévesek is. Ez evidens.

Valóban bátor ember volt, hogy ki mert állni amellett, amiben hitt. De, megérte? Valóban, élete vége felé megbánta egyes tetteit.

Valóban megérte a sok szenvedés, meghurcolás (lásd kiátkozás), hogy aztán mindent megbánj? Épp mint II. József. Egy aláírással minden vissza.

Sajnos, a hit terén ez nem így működik.

Szia kedves kérdező!

Azt gondolom, előbb is válaszolhattál volna, megtehette volna egy "köszönöm" is részedről, mivel válasz is érkezett.

Ez utóbbi megjegyzésed: "hitetlen emberre vall." nem helyénvaló. Nem a te tiszted megítélni, ki hívő és ki nem az. Ne ítélkezz!

Nem gondolom, hogy a felülről jövő kioktatás helyén való lenne, amit alkalmazni próbáltál. Nem mondom, hogy hitetlen emberre vall, mert azt egyedül az dönti el, hogy az illető hisz-e Jézusban, mint Isten fiában, vagy sem. Illetve egyedül Isten joga eldönteni. Csak azt mondom, helytelen. Mivel kérdést tettél fel, te magad is várhattad, hogy darázsfészekbe nyúlsz, hiszen ez nyilvánvalóan egy lehetséges vitatéma. Amíg ez arról szól, hogy vizsgáljuk meg az igét és jussunk közelebb az igazsághoz, addig ez teljesen helyénvaló.

Hogy miért bánt meg dolgokat? És "megérte-e?

Szerintem nem ilyen piaci módon működik a dolog. Az, hogy voltak tévedései (amiket említettem is) lehet, hogy ezeket a tévedéseket bánta meg. Helyénvaló dolog életünk végén (is) megbánni tévedéseinket. Az, hogy megérte-e, nem az dönti el, hogy emellett voltak lelki görcsei is, hanem, hogy működése előrébb vitte-e az egyházat, és részemről a válasz határozott igen! Minden emberi tökéletlensége ellenére, egy irdatlanul megromlott, gonosz korban kellett működnie. Munkája eredményességét nem az dönti el, hogy 100%-ban tökéleteset alkotott-e, hanem, hogy javított-e a helyzeten. (A helyzet egyébként már annyira romlott volt, hogy onnan már nemigen volt lejjebb...)

A kárhozattól való rettegés éppen lehetett egy szellemi ellentámadás része is. Hiszen, amit tett, azzal jócskán belepiszkált a Sátán munkájába. Erődítményeket rombolt le. Azt, ami a Sátán számára pont jó volt, nevezetesen, hogy az Egyház egy teljesen megromlott állapotba került, és Isten szerinti céljának betöltésére alkalmatlanná vált, azt állította - részben - helyre.

Túlmenően az esetleges ellentámadások feltételezésén, az is lehet, hogy nem gyökerezett meg benne, hogy Isten feltétlenül szereti, nem emberi cselekedetekért, hanem Jézus cselekedetéért teljesen és tökéletesen elfogadott Isten fia lett ő is.

Ezen sincs mit csodálkozni, ne felejtsük el, azért mégiscsak a búcsúcéduláktól indultunk...

Nem tudjuk eldönteni, miért rettegett, csak találgathatunk. A kérdés inkább az, megéri-e? Mármint a találgatás.

Végtére is, azt kell megvizsgálni, annak a tartalmát, amit elvégzett. Mi alapján? A Biblia alapján. Annak van értelme, megvizsgálni, hogy amit tett, miben állja meg a helyét az Ige mérlegén, és ha nem, miben nem.

Ami - továbbra is fenntartom - nagyrészt pozitív mérleg, hiszen rengeteg dolgot tett, ami az ige alapján megállja a helyét. És vannak, amik meg nem, de ezt már részben leírtam.

De nem lehet, hogy még ennek sincs különösebb jelentősége? Nem lehet, hogy nem azt kéne foltozgatni, hogy Luther miben tévedett több száz évvel ezelőtt?

Egyszerűen elolvasni az igét, aszerint élni, kiszűrni a tévtanításokat, a rosszat elvetni, a jót megtartani.

Elősször is. Én nem a kérdező vagyok.

Nem fogok veled veszekedni, mert annak semmi értelme.

Csak magadat hergeled vele. Csupán ennyit érsz el. Semmi mást.

Neked is van véleményed, vitapartnerednek is, a kérdezőnek is, és nekem is. A kérdéseimmel nem hagytam semmit nyitva,csupán költőiek voltak.

Tőlem elemezheted a mondataim, de az azt jelentené, hogy mindenképpen hibát keresel abban, ami úgy van, ahogy van. Tőlem pazarolhatsz felesleges energiát arra, hogy a mondataim megfejtésén töprengsz, de annak valóban nem lenne értelme. A gondolataim a sajátjaim, és kész.

Én, hiszek. Higgy te is.

Tőlem veszekdhetsz, de...

Az semmire sem megoldás.

Hogy a megdicsőült világ még nincs jelen?

Nos itt följebb elhangzott, hogy a kérdező kérdésére kellene válaszolni, és ez így igaz, és ez ez a megdicsőült világ téma apropót is szolgáltatott.

A megdicsőült világ jelenlétét egy megkereszteltnek nem kéne kétségbe vonni. Ha meg vagyok keresztelve, akkor én Pál leveleiből azt olvasom ki, hogy az új teremtmény, tehát már nincs halál. A meghalás a halálnak a keresztségben megy végbe,a földi test halála már csak elalvás a levelek szerint. Jézus a mennyről is mindig úgy beszélt, hogy "itt és most". Tehát bennem már az új megdicsőült teremtmény él, és ez már a megdicsőült világ része.

Azt nem tudom Luther hatása-e közvetlenül, de az biztos, hogy sok keresztény felekezet azért várja a világvégét folyamatosan, és lesi a "jeleket", mert sok dolgot, ami már itt és most elérhető lenne, csak Jézus második eljövetele után gondolja elérhetőnek. Én is várom Jézust vissza, de azzal is számolok, hogy 80 évet kell élnem, és miért kellene ezt Jézus nélkül tennem? Azt ígérte, nem hagy bennünket árván.

81%-osnak:

"és most nem kell a kiselőadás miszerint minden embernek az van, köszönöm, tisztában vagyunk vele"

Tehát nem veszekedni akartam, csak az ilyen stílusban írt mondatokat helyreigazítani, mert ez kioktató stílus, lekezelő. Nem kiselőadás volt, hanem véleménynyilvánítás.

Te is elmondod a véleményedet, Anxo is elmondja, én is. Mint látható, ezek több ponton is ütköznek, de ez várható is volt, hiszen a kérdező is úgy tette fel a kérdést, hogy ÉRV + ELLENÉRV.

Abból a szempontból kiigazítanám magam, hogy sajnos benéztem, valamiért azt hittem a kérdező vagy, tévedtem, elnézést.

Anxo írta:

"A megdicsőült világ jelenlétét egy megkereszteltnek nem kéne kétségbe vonni. Ha meg vagyok keresztelve, akkor én Pál leveleiből azt olvasom ki, hogy az új teremtmény, tehát már nincs halál. A meghalás a halálnak a keresztségben megy végbe,a földi test halála már csak elalvás a levelek szerint. Jézus a mennyről is mindig úgy beszélt, hogy "itt és most". Tehát bennem már az új megdicsőült teremtmény él, és ez már a megdicsőült világ része. "

Azzal kezdem, amivel egyetértek:

Én, (meg te, meg a többi keresztény) mint egyének, önálló személyek, valóban új teremtések, Krisztus érdeme alapján Isten bűntelenséget tulajdonít nekünk. Krisztus elvette a gyalázatunkat, szégyenünket, és részesített minket önmaga dicsőségéből, szentségéből. Új teremtések agyunk. Eddig tiszta sor. Bennünk, mint személyekben nyilvánvalóan kimunkálja Isten az ELJÖVENDŐ megdicsőült világ előjeleit.

Sőt, nem pusztán személyekben gondolkodva igaz ez, hanem a keresztény személyekből álló Egyházra nézve isigaz ez a megállapítás, hiszen az Egyház Krisztus teste, jegyese, menyasszonya. Ilyen módon az egész keresztény közösség az ELJÖVENDŐ megdicsőült világ előképe. Bennünk valóban jelen van a Szent Szellem által a mennyek országa.

Most következik az, amivel az ige alapján nem értek egyet:

Isten megígérte, hogy új eget és földet teremt MAJD. Hogy Krisztus látható testben el fog jönni uralkodni ezer éves birodalmában MAJD. Hogy a végső ítélet után lesz egy örökké tartó dicsőséges élet MAJD.

Vissza a jelenbe: Krisztus MÉG nem jött el. Az ezer éves birodalom MÉG sehol. A farkas MÉG nem eszik együtt a báránnyal, a kisfiú MÉG nem játszik együtt az oroszlánnal, ez emberek élete MÉG nem mérhető a fák életkorával. Az utolsó ítélet MÉG nem következett be és az ezután tartó örökké folytatódó dicsőséges, boldog élet sem jött MÉG el.

Mindezek próféciákon alapulnak, ószövetségi próféták (Ézsaiás, Jóel, Malakiás stb.) jövendölései alapján, valamint a Jelenések könyve alapján. Ez tehát nem Luther torzítása, hanem az igei tanítás.

Annyiban igazad van tehát, hogy részben, egyénekben, keresztény közösség szintjén elkezdődött (vagyis inkább folytatódik) a teremtett világ helyreállítása.

De a keresztények a közel hétmilliárd emberből talán ha pár száz milliót kitesznek. Elenyésző kisebbség vagyunk. Ebből is ha levonod azokat, akik csak papíron létező statisztikai adatként gyarapítják a számadatot (pl. éppen, mert csecsemőként úgy döntöttek helyettük, hogy ők márpedig keresztények lesznek és üdvözülni fognak..., tehát csak papíron keresztények, de a valóságban nem, mert nem hisznek), akkor ez az arány még sokkal rosszabb lehet.

Ha ehhez hozzáveszed, hogy egyre jobban terjed az okkultizmus, a sátánizmus, az ezotéria, a homoszexualitás, a hitehagyás, és a Sátán országa egyre jobban nyomul előre, és ezek az emberek annak többségben, akkor ki kell jelenteni, hogy abban az értelemben, ahogy az ige tanítja MÉG nem beszélhetünk a BETELJESEDETT megdicsőült világról.

Nem keverendő tehát össze az egyén életében bekövetkezett újjáteremtés az egész teremtett világra MAJDAN kiterjedő teljes újjáteremtettséggel.

Ettől függetlenül igazad van abban is, hogy veled együtt én sem akarok 80 évet várni valamire, amit sokan megpróbáltak - tévesen - dátumszerűen megjövendölni. Veled együtt éltem hátralévő részét én is Krisztussal a szívemben, érte élve akarom leélni.

Anxonak: Köszönöm.

Dávid75: A nézeteid helyesek. Abszolút helyesek. De, miért másolod le, és elemzed Anxo mondatait? Te, is hibát kersel, nem? Tényleg érdekel, máshol is láttam ilyet, de nem értem. :)

Nem probléma hogy elnézted, tévedni emberi dolog. :)