Van egyértelmű bizonyíték az evolúcióra? Egy Dr. Kent Hovind nevű ember 250 000 $-t ajánlott fel annak, aki képes cáfolni a Bibliát. (Szó szerint értelmezve, pl. : 6000 éves a Föld stb. )

"Például a gerinceseknek maximum négy végtagjuk van, és húsz ujjuk. Ennél kevesebb is van, de több nincs"

Látom nehéz,de egyszerűen a több nem járt akkora előnnyel,mint hátránnyal (mondjuk a párválasztásban).

Másrészt ha lett is volna utóda,valószínű ,hogy addigra már elég nagy volt a populáció,hogy ezt a génkészletet elnyomja.

Az a baj,hogy csak külső jegyeket vizsgálsz,belsőket nem. Egyébként meg számos külső jegyekben megnyilvánuló mutáció is van,csak ugye betegnek tűnnek a szemünkben.

Srácok, fölösleges erőfeszítés olyanokkal vitatkozni, akik az evolúció alapfogalmaival sincsenek tisztában.

Inkább nevessük ki őket minél hangosabban, tegyük őket közröhej tárgyává nyilvánosan.

Hadd legyen ciki bigott vallásosnak, beszűkült hívőnek lenni!

"Akik itt osszák az észt, azoknak sokkal kevesebb van a fejükben, mint rengeteg kreacionista tudósnak, és csak ennyit tudnak: szidalmazni és sértegetni a másikat.

A Bibliát meg nem kell bizonyítani te tudatlan majomivadék"

LoL.

Kedves barátom te mit csinálsz ?

Csak nem szidalmazunk és sértegetőzünk ? Hát JT-i erre tanítanak ?

Kent Hovind egy csaló. Börtönben ül adócsalásért minek istenítitek ?

Észre vette hogy egyesek milyen naivak és ezt kihasználva pénzt csalt ki tőlük.

Kérdésre:

Hívők szerint van egy mindenható hatalommal bíró Isten aki meg teremtette a világot. Persze őt nem teremtette senki csak van. vagy létrejött a semmiből.

Másrészről azt nem fogadják el hogy a semmiből kialakulhatott az élet.

Hol van itt a logika ?

Egy mindenható aki mindig is létezett a semmiben volt és teremtett magának egy világot. Vagy. Sok "apró" véletlen során létrejött a világ.

Melyiket lehet megcáfolni ? Jelen pillanatban egyiket sem. Hogy melyik az ésszerűbb azt mindenkinek magának kell eldönteni.

Az hogy valakik (ha szabad beleértem magam is) nem érik be annyival hogy Isten teremtette , és kutatnak a válaszok után szerintem nem rossz dolog. Ahogy maga a hit sem. Mindenki hisz valamiben ki ebben ki abban .

Üdv.

"Aki csak kicsit is foglalkozott állatok szaporításával, tudja, hogy egy zárt állomány génkészlete hamar kimerül. Ezért van szükség rendszeresen vérfrissítésre. Az evolúció szerint az élet valójában egyetlen sejtből keletkezett, hiszen ennek az egynek a létrejöttének az esélye is a nullához konvergál, nemhogy az egyszerre való tömeges megjelenésének az esélye. Vagyis az evolúció szerint az egyből lett kevés, a kevésből pedig a sok. Egy fajból a kevés, abból pedig a sok. Hogy létezik, hogy a mindenki által ismert jelenség - azaz a genetikai készlet kimerülése - nem jelentkezett az evolúció kezdete és a további folyamata során, ami az állomány degenerációját, legyengülését és pusztulását jelentette volna? Ma széles körben ismert, kellemetlen jelenségről van szó."

Az élet egysejtű élettel kezdődött. Ezek pedig osztódással szaporodnak, szóval tök értelmetlen a kérdésed. Egyébként meg valószínűleg igencsak gyakran fordult elő beltenyészet egy-egy fajnál időlegesen. Arra meg csak trollkodásképp hívnám fel a figyelmedet, hogy a Biblia két ponton is olyan helyzetet ír le, ahonnan csak vérfertőzéssel szaporodhattak tovább az emberek és az állatok: maga a teremtés (Éva és Ádám) és Noé bárkája (minden állatból egy-egy pár). Jaaaaaaa, hogy ezt nem kell szó szerint venni, mert ez csak allegória? Na, hát akkor meg miért zárja ki a Biblia a tudományos álláspontot?

"Hogy létezik, hogy amennyiben az élőlények formáját, testfelépítését a célszerűség határozta meg az evolúció során, mégis határozott szabályoknak felel meg minden egyes faj egyede, még mikrobiológiai szinten is? Persze, elsősorban a fejlettebb formákra gondolok, hiszen azok az evolúció szerint hosszú év tíz- vagy százmilliók óta különváltak, mégis láthatólag bizonyos keretek között maradtak. Például a gerinceseknek maximum négy végtagjuk van, és húsz ujjuk. Ennél kevesebb is van, de több nincs, kivéve a sámánokat, vagy a Biblia nefilimjeit, amelyeknek huszonnégy ujjuk van/volt. Minden egyes rovarnak hat lába van, minden egyes póknak, atkának pedig nyolc, a skorpióknak és a decapodáknak pedig tíz. A logika azt követelné meg, hogy amennyiben a tervszerűséget kizárjuk, és ehelyett a célszerűséget tekintjük alaptételnek, akkor sokkal több szabadság jelenjen meg a fajok kialakulása során. Miért nincsenek hat lábú gerincesek, vagy nyolclábúak, illetve miért nincsenek páratlan végtagú fajok? Miért nincsenek katamarán kétgerincesek? Miért nem gondoskodott az evolúció arról, hogy az önmagukat felépítő lények minden esetben kicseréljék az elhasználódott alkatrészeiket, hiszen ha egyszer fel tudták építeni, akkor újra sikerülne, csupán program kérdése?"

Ez amit leírtál pont az evolúciót támasztja alá. Ha Isten vagy valamilyen istenek teremtették az állatokat, akkor csinálhattak volna teljesen életképtelen katamarán gerinceseket is. A valóságban viszont nem élné túl az első napját egy ilyen állat.

"De kérdezném, hogy a rovarutánzó növények honnan szerezték be azt az információt, hogy hogyan is néz ki az a rovar, amelynek az utánzása hozzásegíti őket a beporzáshoz és így a szaporodáshoz?"

Sehonnan. A természetes kiválasztódás segítette őket ebben. Azok az egyedek, amik egy kicsit jobban hasonlítottak egy rovarra nagyobb eséllyel szaporodtak. Olyan mint a növénynemesítés, csak lassabb.

"Amíg millió évekig tökéletesítgették a rovarutánzási képességüket, hogyhogy nem pusztultak ki beporzás nélkül?"

Nyilván azért, mert nem egyik napról a másikra lettek ilyenek. Az átmenet hosszú időn át tartott. Amúgy a virágos növények eléggé fiatalok evolúciós szempontból.

"Vagy ha nem volt szükségük a beporzáshoz azokra a rovarokra, akkor honnan tudták meg, hogy mára már szükségük lesz rá?"

Széllel is porzódnak a növények.

"Hogyhogy a himenopusok, a phylliumok és egyéb növényeket utánzó rovarok nem váltak mind prédává, amíg a mimikrijükkel bíbelődtek? Vagy miért tették, ha nem volt rá szükségük?"

Dettó ugyan azt tudom mondani: nem egyik napról a másikra váltak utánzókká.

"Az Afrika és Dél-Amerika félsivatagos területein fekvő időszakos vizekben élő szezonhalak, az ún. killik (aphyosemion, nothobranchius, simpsonichthys, hypsolebias, stb.), hogyhogy nem pusztultak ki azonnal, ahogy kiszáradt a tó? Hogyan fejlesztették ki azokat az ikrákat, amelyek hónapokig elvegetálnak a földnedves iszapban? Ezt egyébként a rotatóriák, artemiák, copepodák és daphniák is meg tudják csinálni, a kérdés velük kapcsolatban is ugyanaz: hogyhogy nem pusztultak ki, amikor a víz először kiszáradt? Ha kipusztultak volna, akkor a halak is."

Ugyan az: Afrika régen is ott volt, ahol ma, sőt pár ezer évvel ezelőtt a Szahara nem sivatag volt. A változás nem egyik napról a másikra következik be, van idő alkalmazkodni. Hirtelen és tartós változásnál szoktak a fajok tömkelegével kihalni.

"Honnan szerezte meg a polip azt az információt, hogy milyen rejtőszínekkel olvadhat bele a környezetbe, ha egyszer színvak?"

Őszintén szólva 5 perc google-s keresés után sem angolul sem magyarul nem találtam semmit, ami igazolná, hogy a polip színvak. Egyébként pedig ha színvak lenne, az miért jelentené azt, hogy isten teremtette? Ha nem látja a színeket, akkor hogy veszi fel környezete színét? Isteni sugallat segítségével?

"Ha az evolúció a legrövidebb útra törekszik, azaz a célszerűségre,"

Ismétlem magam: az evolúció nem törekszik semmire, nincsenek céljai, nem egy tudatos dolog. Általánosságban elmondható, hogy a környezetéhez jobban alkalmazkodó faj megmarad, a rosszabbul alkalmazkodó pedig szép lassan kihal. Különböző környezetbe kerülő fajok egyedei szép lassan a más-más környezet hatására különböző irányba "fejlődnek" és szétválnak a fajok. De azt nem mondhatjuk, hogy az evolúció mindig pozitív irányba változtatja az adott fajt. A páva hím például a nagy színes tollazatával azt mutatja a nősténynek, hogy ő milyen erős, ilyen szép nagy tollazatot tudott növeszteni, ez neki meg sem kottyan, látod, milyen jó génjeim vannak? A valóságban ez nem túl előnyös a túlélés szempontjából, de mégis fennmarad ez a tollazat, mert a nőstények a nagyobb tollazatú hímeket fogják választani.

"akkor miért feketék a szőnyegkaméleon belei?"

Szerintem rohadtul nem értem a problémádat. Miért baj az, hogy feketék a belei?

"Hogy nem haltak ki a kérődző állatok, amíg összetett gyomor hiányában nem tudták fermentálni a lelegelt növényeket, ami nélkül nem tudják megemészteni azokat?"

Megint ugyan az: a változás nem azonnali, szép fokozatos.

"Hogyan fejlesztette ki a fakopáncs a fejébe spirálisan feltekerhető nyelvét, illetve a 900 g gyorsulást elnyelő lengéscsillapítóit? Hogy fejlesztette ki a pufogó bogár azt a robbanó vegyületet, ami ha levegővel érintkezik, azonnal robban? Hány generációnak kellett volna felrobbannia, amíg ki nem kristályosodik a módszer?"

Fokozatossssssság. Te sem robbansz szét a fingástól. Szerinted voltak olyan embergenerációk akik szétrobbantak tőle?

De amúgy hadd kérdezzem meg, mi a véleményed a kismillió ősember és előember fajról? Ádám ősember volt? Vagy Ádám mai ember volt? Akkor a többi értelmes elő és ősemberrel mi lett? Őket nem szerette Isten és kipusztította őket? Vagy ők túl buták ahhoz, hogy lelkük legyen? Pedig agytérfogat alapján egy mai környezetben felnevelt ősember értelmi szintjében nem nagyon különbözne egy mai átlagos embertől. Régen akkor ezek szerint jóval több faj élt a Földön mint most? Milliószor több? A többi meg kihalt és csak a jelenlegi maradt? Ez alapján egy idő után csak pár faj maradhat? Ez aztán a kegyetlen istenség :D

Előzőhöz csak megjegyzésként:

" hogy ő milyen erős, ilyen szép nagy tollazatot tudott növeszteni, ez neki meg sem kottyan, látod, milyen jó génjeim vannak? A valóságban ez nem túl előnyös a túlélés szempontjából, de mégis fennmarad ez a tollazat, mert a nőstények a nagyobb tollazatú hímeket fogják választani. "

Ez a színes toll elvileg hátrány,de ő olyan ügyes,hogy így is túlél mindent. Tehát ez is a jó gének bizonyítéka. Nem csak sima villogás..

Ez a legnagyobb bajuk a materilaista tudósoknak az ID-vel:

"Ezért az ID

elfogadása a kutatás megállítását,

tulajdonképpen a kutatás feladását (vagy

rosszabb esetben a betiltását) jelentené."

Kampis György

Sem Ádám és Éva, sem Noé nem allegória. Míg az evolúció lényegéből fakadóan képtelen az előrelátásra, addig a Teremtő nem az. A Teremtőnek semmiség egy élőlényt olyan genetikai készlettel ellátni, hogy több ezer évig tartson, amíg kimerül. A Biblia szerint a hat napos teremtés során népesült be a mai Föld, ami kb. hatezer éve volt. A Biblia szerint Noé leszármazottja minden ma élő ember. Ha szétnézünk az emberiség egészén, akkor felfedezhető, hogy az emberi nem milyen sokrétű. Határozott különbség van az ázsiai, afrikai, európai, amerikai és ausztrál emberek között, sőt még azokon belül is számos változat van. Nem tudom, összegezték-e már átfogóan, de biztos többszáz embertípus különíthető el típus szerint. Vagy még több. Közös ismertetőjük, hogy mindegyikük ember, és bármilyen variációban összeállt pár életképes utódokat tud produkálni, bármelyik adhat vért a másiknak, ha a vércsoport és az rh-faktor stimmel. A Biblia szerint ez a sok embertípus mind Noétól származik. Alapvető különbség az evolúció és a Biblia megközelítése között az, hogy míg az evolúció külső tényezőkre vezeti vissza a különféle fajták kialakulását, valamint hosszú-hosszú évmilliókra, addig a bibliai hit szerint ezek az embertípusok mind ott voltak már Noé genetikai állományában. Figyelembe véve, hogy mintegy ezer évvel később született Noé, mint ahogy Ádámot teremtette Isten, valószínűsíthető, hogy az özönvíz előtti génkészlet, még pontosabban Ádám génkészlete sokkal gazdagabb volt, mint Noé génkészlete.

Ez vonatkozik az állatvilágra is. Nem a környezeti tényezők és a mutációk alakították ki a fajtákat, hanem az elődök genetikai készletébe voltak belehelyezve már a teremtés pillanatában. Ahogyan pedig egy emberpártól számos embertípus származott Noén keresztül, ugyanúgy nem hiszem el, hogy egy állatfaj esetében Istennek szüksége lett volna egyetlen páron kívül többre ahhoz, hogy gazdag változatosságú fajtákat hozzon ki belőlük. Ahogyan például minden egyes papagájnak közös ismertető jegyei vannak, a törpepapagájoktól kezdve, a sándorpapagáj-féléken, az aratingákon, az arákon át egészen a kakadukig, egymástól mégis határozottan megkülönböztethetőek. Minden egyes sólyomalakú ragadozómadár hasonló felépítésű, a kék vércsétől az aranysasig. Minden egyes bagoly is közös ismertetőjegyekkel rendelkezik, ami megkülönbözteti minden más madártól. De más madárfajokra is igaz, illetve minden állatfajra is. Határozottan elkülöníthető csoportok vannak, ezek a csoportok közös ismertetőjegyekkel rendelkeznek, és minden más csoporttól elkülöníthetőek, mégis elkülöníthetőek a konkrét fajták. Az evolúció azt mondja, hogy ez azért van, mert egymásból fejlődtek ki. A Biblia logikája pedig azt mondja, hogy ez a rengeteg fajta már a teremtés pillanatában bele volt helyezve az elődökbe, ugyanúgy, mint Noé esetében az emberi nem összes fajtája már benne volt Noé ágyékában, és nem a véletlen alakította, hogy olyanok lettek, amilyenek lettek. A Biblia egyébként mind a teremtésnél, mind Noé bárkája esetében nemekről beszél.

"A madarak közül az ő nemök szerint, a barmok közül az ő nemök szerint és a földnek minden csúszó-mászó állatjai közül az ő nemök szerint; mindenből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjanak." (1Móz 6,20)

Ez nem azt jelenti, hogy Noénak minden egyes ma élő állatfaj és fajta képviselőjét be kellett vinnie a bárkába, hanem csupán nemenként kettőt. Például nem kellett bevinni az afrikai és indiai elefánt kettő-kettő példányát. Nem kellett bevinnie a nílusi víziló és a törpevíziló kettő-kettő példányát. Nem kellett bevinni a különféle zsiráfok, zebrák, antilopok, nagymacskák, orrszarvúak különféle fajtáinak kettő-kettő példányát. Csupán nemenként kellett kettő. Az összes ma élő fajta azoktól a pároktól származik, amelyeket Noé bevitt a bárkába a nemük szerint. Elefánt kettő, víziló kettő, zsiráf kettő, zebra kettő, antilop kettő, orrszarvú kettő, nagymacska kettő, majom kettő, farkas kettő, hiéna kettő, kutya kettő, és így tovább. Másképpen nem is lett volna elég a bárka mérete arra, hogy az összes ma élő fajta életnagyságban rajta legyen az élelmükkel együtt, és Noé családja sem tudta volna ellátni őket. A mai élővilág gazdagsága azoktól a pároktól származik, amelyeket Noé bevitt a bárkába. Az özönvíz előtt pedig sokkal gazdagabb genetikai állományuk volt az állatoknak is, ezért található az özönvíz hordaléka alatt akkora fajgazdagság, ami ma már nincs meg. Az azonban tévedés, hogy ezek ősök lettek volna. Az ősök mind benne voltak a bárkában.