Milyen vallást tartanátok "ideálisnak"?

Olyat, amiben nincs semmi mese, nem talál ki minden nehezebben megmagyarázható dologhoz mesebeli lényeket, aki(k)re ráfogják, hogy ő a legjóságosabb, mégis milliókat pusztít el.

Szóval olyat, amiben nincs "isten" vagy más lény, ami jó alibi, hogy mindent ráfogjunk.

Nekem mindegy, csak ne térítsenek. Egyébként pár dolog: ne kényszerítsen semmi olyanra, mint megkeresztelés, első áldozás/bérmálkozás, ne kelljen rendszeresen templomba járni, és ne olyan papok egyenek, akik "bort isznak,vizet prédikálnak". Amúgy a buddhizmust érdekesnek tartom..és talán az a leg szimpatikusabb, már csak az állatszeretetük miatt is. Plusz hiszek a reinkarnációban is, szóval közel áll hozzám. De igazából nem vagyok egy vallásos ember. Hiszek valamiben/valakiben, de nem konkrétan Istennek hívom..szerintem mindegy hogy hívjuk..ott van, figyel,segít, meghallgat..ez minden.

21/L

Engem római katolikusnak neveltek, kiskoromban azt hittem, ez a tökéletesség, de már sokat változott a véleményem.

Először is tapasztaltam már többször is, hogy Isten létezik (lehet mondani, hogy csak bebeszélem magamnak, hogy Ő teljesítette a kérésemet, pedig valójában véletlenül jött össze - de ebbe most ne menjünk bele). Vagy ha nem így hívják, akkor is valami felsőbb hatalom, Természetanya, Allah, vagy mit tudom én, de tuti, hogy van. Szoktam vele kommunikálni (imádkozni, ha úgy tetszik), nem betanult imákkal, hanem saját szavaimmal. Miatyánkot, Hiszekegyet meg hasonlókat persze ismerem, néha el is szoktam imádkozni őket, mert szép imádságok, és jó elgondolkodni rajtuk, de szerintem Isten nem arra kíváncsi, hogy minden aklakommal ezt daráljam le neki - ez olyan, mintha egy kisgyereknek állandóan mondókákat mondanánk: jók a mondókák, szükség is van rájuk, de az is nagyon fontos, hogy "csak úgy" beszéljünk a gyerekhez.

Szerintem a Bibliát nem kell szó szerint venni. Rengeteg benne a ködösítés, jelképesség, mégis annyi mindent szó szerint vesznek egyes vallások. Én úgy tekintek rá, mint egy tanmesére. Biztos, hogy igazat ír, csak az nem biztos, hogy szó szerint kell értelmezni. Hiszen mindenki máshogy értelmezi, ez látszik a Bibliára alapozott vallásokon belüli különbségeken is. Mindenesetre igyekszem betartani a tanításait, mert észrevettem, hogy sose volt még bajom belőle, sőt inkább hasznos volt.

A bűnök megbánásához és megbocsátásához nincs szükség szerintem arra, hogy beüljek a gyóntatószékbe és elmondjam a papnak. Isten úgyis látta, mikor mit követtem el, és azt is, hogy mikor bántam meg. Ettől függetlenül néha elmegyek gyónni, mert valamikor jó érzés elmondani másoknak az ilyen dolgokat, a pap meg úgyis meghallgat, és tanácsokat is ad.

És szerintem nincs olyan, hogy ha valaki nem egy adott valláshoz tartozik, az pokolra jut, vagy nemtom hova. Ha így lenne, minden ember elkárhozna, mert több ilyen vallás is van, és mindegyikhez egyszerre nem lehet tartozni. Ha meg úgyis mindenki elkárhozik, semmi értelme nem lenne a hitnek. Én úgy gondolom (nem biztos, hogy helyesen, Isten nyilván jobban tudja :D), hogy azért van több vallás, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelőt. Lehet az buddhizmus, hinduizmus, kereszténység, valamilyen szekta, az a lényeg, hogy ha egy valláshoz tartozónak mondod magad, annak tartsd be a tanításait, élj becsületesen stb, és akkor tuti nem jutsz pokolra :)