Keresztények! Ti tényleg csak az esküvő után fekszetek le egymással?
válasza:Üdv! Nem kell mindig ilyen hosszan írni, csak figyelj oda jobban, hoyg mit írtam (bár tudom, én se vagyok éppen rövid), mert olyanokat írsz megint, amiről én már írtam.
POntosan azt írtam, hogy Te nem akarsz megváltozni, és Isten ezért nem változtat meg. Mert meg fogsz lepődni: Ő nem programozza át a vágyakat, ahogy Te gondolod. Ezért vagyunk mi szabad akaratú lények és nem robotok.
Ugyanakkor azt is írtam korábban, hogy a szexuális vágyat nem lehet elfolytani. 10 évig lehet, hoyg ezzelé próbálkoztáűl, de már megmondtam volna az elején, hogy úgysem fog sikerülni. :)
Tulajdonképpen az összes vágy, amit Istentől kaptunk alapvető tartozékként tiszta formában (beleértve az evést, az önvédelmet, a fajfenntartást, de akár a dicsőség iránti vágyat is) magasabb szinten be tud teljesedni bűntelenül. A földi körülmények között pedig mindegyik csak részlegesen vagy kimondodttan defektesen kielégületlenül önpusztítóan tud beteljesedni. Pl. nézzük a dicsőség iránti vágyat: akármit érsz el a földön, sosem lesz elég, a földi hatalomvágy ráadásul további bűnöket szül, másokat eltiporsz, stb. De a vágy tiszta formában nem kevesebb felé hajt, minthogy ne itt a földön érvényesülj, hanem az egész világot legyőzve a mennyei dicsőséget akart elérni. Ilyen formában ez egy tökéletes tiszta vágy. És ugyanez vonatkozik az evés iránti vágyra (végcélja az Eucharisztia szentsége, amellyel Istennel egyesülünk, de alapszinten a testünk fenntartása se bűn, csak a betegre zabálás), az önvédelemre (örök életünk legyen a kárhozat elkerülésével és az ördögök legyőzésével), stb. Tehát nem elfojtani kell ezt, ahnem csak jó itányba, minéál magasztosabb célok felé terelni. Ugyanis: nem magukkal a vágyakkal van gond, nem azok kiélése a bán, hanem pont az a bán, ha rossz irányba éljük ki a vaégyakat, ha alább adjuk, értéktelenebb módon részlegesen akaírjuk azokat kielégíteni, rossz irányba fordítjuk.
Tehát egy rossz irányba fordult vágyat nem elfojtani kell, mert az lehetetlen, hanem jó irányba kell terelni, magasabb szintten beteljesíteni. Ha magasabb, nemesebb célok felé törünk a vággyal, akkor az nem okoz bennünk zavart, elfojtást, stb., hanem épphogy nagyobb örömöt, jobban felhasználhatjuk a vágyban rejlő erőt, és nem fog fájni a defektek elhagyása.
Kezdetben ennyit említenék csak talán, mert most mennem is kell, és jelezd, ha folytassuk... :)
Szóval ha jól értem Te azt mondod, emeljem magasabb szintre ezt a vágyat azzal, hogy "parancsszóra" kezdjek vonzódni a lányokhoz.
Bocsi, ez nem fog menni. Én a Barátomat szeretem, teljes szívemből és lelkemből. Hozzá vagyok hűséges. Nekem ő az első.
Ha tényleg csak úgy megy ez az istenesdi, hogy megtagadom azt akit elsőnek tartok és akivel szeretjük egymást. Mindeközben becsapva saját magam. És becsapva őt is. Akkor nem biztos hogy ehhez az Isten nevű figurához akarok tartozni. Lehet jobban járok nélküle.
Tudod, nem akarok hazudni, sem Neked, sem Istennek sem a Barátomnak és magamnak se. Én a fiúkhoz vonzódom, mindig is így volt ez. Ha meg akar változtatni hát rajta. De amíg nem mondja el hogy mi az értelme a változásnak, miért jobb ha lánnyal vagyok mintha fiúval (szerintem nem jobb, sőt) addig ne várja hogy majd önfeledten rohanok hozzá és azt mondom hűűű de rossz fiú voltam eddig. Nem, erre ne számítson. Azt mondom amit gondolok.
És azt gondolom, hogy egy fiú egy fiúval sokkal jobb kapcsolatot tud létrehozni mint két ellenkező nemű személy. Sokkal jobban megérteném Őt mint egy nőt. Tudjuk mit akar a másik, tudunk együtt sportolni. Együtt sörözni (ezalatt nem részegséget értek csak 1 korsó sört). Szívesen utazgatunk együtt az országban. Elmegyünk túrázni, és nem nyöszörög meg nyaggat hogy álljunk már le mert nem bírja a lába. Edzettek vagyunk mindketten.
Szóval nekem az a természetes, ha az azonos neműek állnak össze egy párrá. Sosem értettem mit keres egy férfi és egy nő együtt. Állítólag ilyen a "természet rendje". Vagy mi...
De ez kicsit olyan, mintha egy szőke hajúnak probálnád azt mondani: a szőke haj nem természetes, legyen fekete vagy a barna a hajad. Nem fogja érteni, neki a szőke a természetes.
A kék szem is állítólag vérfertőzésből származik. Mondhatnánk a kék szemű barátainknak: váltsatok színt, ez természetellenes! De úgyse értenék.
Csak annyit akarok mondani, hogy a "természetes" szó nem univerzális, és ahány ház annyi szokás. Nekem az a természetes hogy a Barátom fiú. Neked nyilávn lány a természetes, de nekem eszembe sem jutott még sosem másnak megmondani azt, hogy kit szeressen. Az oka egyszerű: semmi közöm hozzá.
Továbbra sem értem, hogy Istennek mi köze lenne hozzá hogy kibe vagyok szerelmes és kivel szeretném leélni az életem. Vagy az lenne a nagy szabad akarat, hogy azt teszed amit mondok, vagy pedig megöllek? Hát ehhez gratulálok neki. :)
Mindenkinek szabad akarata van... még ha fegyvert is fognak a fejéhez... hát persze. (remélem érzed az iróniát)
válasza:Isten nem megöl, ha nem Őt választjuk, csupán nem ment meg minket - különösen akkor, ha megadatott nekünk az igazság, mégis elutasítjuk Őt. A szabad akarat nem azt jelenti, hogy akármit tehetsz, nem vonnak érte felelősségre, az Istentől független szabad akarat a biztosan bekövetkező felelősségre vonás és elszámoltatás tudatos figyelmen kívül hagyása.
Két hely létezik: Pokol és Menny.
Utóbbiba azok kerülnek, akik keresik Istent, minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a törvényei szerint éljenek, és törekednek a bűnbánatra.
A pokolra azok kerülnek, akik elutasítják Őt. Ugyanis Isten a természetes. Minden létező tőle származik. A világegyetem, és minden ami benne van, az az Ő tulajdona. Ő nem mond le erről a tulajdonról. És hogyha valaki kizárja Őt az életéből, az természetellenesen cselekedik. A szabad akarat tehát valójában arról szól, hogy akarunk-e vele lenni. Ha valaki erre nemmel válaszol, (aki az igazság teljes tudatában van, képtelenség, hogy így tegyen) akkor kerül a pokolra. Isten nem az embernek készítette a poklot, hanem a Sátánnak és bukott angyalainak. De ha a Mennyországba nem vagyunk hajlandók belépni, más hely nincs ahova kerülnénk, mint a pokol, ahol örök szenvedés és gyötrelem az osztályrészünk.
Viszont ha a mennyországba szeretnénk kerülni, akkor már itt a Földön is neki tetsző életet kell élnünk.
Értem.
Tehát ha nem őt választom akkor minden rosszat rám zúdít. És természetesen ez is az én hibám lesz.
Ha őt választom akkor ellát minden jóval. Hisz "jól döntöttem".
Ezek utána ha egy filmben azt látom hogy bankrablás van és valakinek pisztolyt nyomnak a fejéhez, akkor nem fogok arra gondolni többé, hogy befolyásolni akarják. Csak arról van szó, hogy véletlenül épp nem tudták hova tenni a pisztolyt.
Az, hogy ha esetleg megnyomja az ipse a riasztót és utána lelövik, csak a véletlen következmény. Nyilván az ő hibája volt az, hogy lelőtték, véletlenül sem a rabló hibája, akinek nem voltak észérvei csak a zsarolás, a fegyver és a büntetés. :)
Ha nem haragszol én nem engedek a zsarolásnak. Amíg nem bizonyítja be Isten hogy heterónak kell lennem, addig nem leszek az. A zsarnokságot sosem tűröm. Főleg egy olyantól, aki azt állítja magáról, hogy ő "kegyelmes" és "jóságos". Ráadásul a "barátunk"-nak hívatja magát az Újszövetségben.
Ha tényleg ilyen nemes szándékai vannak, akkor mint a "barátom" lesz szíves bizonyítani hogy úgy van jól ahogy ő gondolja. Ha csak diktálni tud, kihasználva az erőfölényét, akkor nem kérek belőle. Hisz átvert. Hazudott. Becsapott. Igaztalanság hagyta el a száját.
Ilyen Istenből pedig nem kérek. Akármilyen következménnyel járjon is ez az ún. "szabad akarat". Hisz annyira szabad, hogy mindent megtehetsz, csak maximum utána agyonkínozlak. Ez tényleg maga a szabadság. :D :P
Vagy Te következménynek tartod a poklot?
Nevezhetjük így is. Hisz tényleg borzalmasan rossz ember vagyok. Csak szeretni akartam azt az egy fiút aki viszont szeretett. Jót tenni vele és vigyázni rá. Leélni velem tisztességesen a hátralévő életemet. Ez tényleg borzalom. :(
Ha a szeretet Isten tényleg a pokollal bünteti, akkor tegye nyugodtan. Én magam sem kívánom egy olyannal leélni az örökkévalóságot, aki csak szájhős, büntet és megtiltja hogy azzal lehessek akit szeretek.
Ezek szerint akkor egyeseknek mindent lehet, másnak semmit. Ez tényleg baromira igazságos. :)
válasza:Kiforgatod az összes szavunkat a bűn igazolására. Már oda jutottál, hogy Istent gyalázod. Ezek után hiába mondanék bármit is.
Imádkozni fogok érted.
Imádkozz nyugodtan.
A zsarnokság oldalára nem állok. Eddig sem voltam ott sosem.
Ha Ő tényleg csak ahhoz ért, hogy indoklás nélkül követelje tőlem azt, hogy változzak meg és kövessek egy életstílust amitől a gyomrom összeszorul. Amitől a hányinger kerülget. És mindeközben persze a barátomnak is mondja magát. De persze kijelenti: ha esetleg nem vagyok hajlandó megváltozni, akkor az örökkévalóság végéig kínoztatni fog. Akkor köszi, nem kérek belőle.
Mondhatnám: akinek ilyen barátai vannak nincs szüksége ellenségre.
Mit akarok?
Indoklást például, miért lesz nekem jobb ha heteró leszek?
Fogadja el amilyen vagyok, hisz én is elfogadtam Őt olyannak amilyen, meg a heteró barátaimat sem sértegetem azért mert heterók. Tisztelni kéne a másmilyen nem elnyomni.
Vagy az is elég, ha végre beismeri hogy zsarnok, és nem vagyunk egyenlő felek. Nem indokol semmit, csak mondja: változz meg vagy örök szenvedésre ítéllek!
P.S.: Amúgy szeretlek, hisz én teremtettelek!
Szerintem teljesen logikus amit mondok, ne haragudj.
Ha tényleg a barátom akkor el tudja fogadni hogy kit szeretek. Ha nem a barátom miért mondja annak magát?
Ha csak indoklás nélkül kényszerít gusztustalan dolgokra akkor mégis milyen barát az ilyen?
Ha azt akarja hogy örökké magányos életet éljek akkor másoknak miért adott párt? Vagy másnak minden jár, nekem semmi?
válasza:Kibújt a szüg a zsákból, mondtam én, hoyg nem kell rablógyilkosnak lenni, elég egyetlenegy betegség, és beteg lesz az egész ember, már ott tartunk, hoyg nem kell Neked ilyen alak, Te mondod meg, hoyg Isten mit tehet és mit nem, és ha ennek a világmindenség Ura nem felel meg, akkor mehet a fenébe! Látod, így szoktak elkárhozni az emebrek egyetlenegy bűntől, amit elkezdenek kimagyarázni és igazolni, ez nem játék... :(
De egyébként tanulságos ez a beszélgetés. Én próbálok mindig egy kicsit feljebb lévő igazságokra célozgatni, de úgy látom, az alapszintű dolgokat sem érted meg Kérdező meg és mindent ötször el kell ismételni. Na jó, utolsó kísérlet, vegyük át megint az eddigieket:
1. Nem Isten nem akar megváltoztatni (ezt könyörgök ne írd már le megint mert hatszor cáfoltuk, inkább próbáld meg felfogni), hanem Te nem akarsz megváltozni!
2. Nem kell heteronak lenned, egyszerűen tartózkodhatsz is a meleg (és gy.k. minden más nemi)
kapcsolattól.
3. Ami pozitívumot leírtál a barátoddal kapcsolatban, hoyg elfogadjátok egymást, ismeritek egymást, együtt lógtok, stb. az valóban pozitív - ilyen a normális Istennek tetsző barátság is 2 férfi között. Képzeld el, a heteroknak is vannak férfi barátjaik. A probléma az, hogy azt a fickót, akivel ilyen jól elvagyunk, seggbekúrjuk, vagy ugyanezt kérjük tőle irányunkba. A heteroknak ugyanilyen jó barátaik vannak anélkül, hogy szexuális dimenziója lenne a dolognak.
4. Isten nem helyesli a meleg kapcsolatot. Az igazi barát nem az, aki bennehagy a szarban (ezt szokták úgy nevezni, hyg "elfogad úgy ahogy vagyok"), hanem az igazi barát segít rajtad.
5. Nem tudom, kapcsolatotokba Te vagy-e a kvázi nő vagy a kvázi férfi, de a vágy nemesítésével arra utaltam, hogy rájössz (ha van szemed a látásra és füled a hallásra), hogy a mi férfi-női kapcsoltunk az Isten, mint kozmikus férfi karakter és az Egyház, mint kozmikus női karakter közötti ideális kapcsolatnak az árnyképe. Istennel szemben tulajdnoképpen egyfajta magasabbrendű női karakterben részesülünk, de ennek kifejtését inkább meg se próbálom az előzmények után, csak jeleztem, hoyg ebben lehet nemesíteni ezt a vágyat, miközben az alacsonyabbrendű emebri kapcsolatokat (nemcsak a homot, hanem a heterot is) már hátrahagyjuk.
Bocsi, de az ilyen kozmikus hókusz-pókuszban nem hiszek.
Úgy teszel, mintha ez betegség lenne. "benne hagy a szarban". Ezt írtad.
Egyáltalán nincs semmi bajom. Kiválóan érzem magam a Barátommal. Az egyetlen dolog, ami nincs rendben, az az, hogy el akar venni tőle. Na ez az amit nem fogok engedni.
Nem vagy kvázi-férfi sem kvázi-nő. Férfi vagyok. Sosem feküdtünk még le egymással, bár tervbe van véve. Pont ezért tettem fel a kérdést, hogy mikor történjen meg.
Amire te gondolsz az az aktív vagy passzív szerep. Viszont az mindig változik. Szóval egyszer az másszor ez. Ami egyébként szerintem sokkal tökéletesebb mint ha heteró lennék. És mindig ugyanaz lennék. Szóval nekem az "tökéletesen kozmikus jól" hangzik hogy amit vele teszek, azt utána viszonozni tudja majd.
Hisz egyenlőek vagyunk. Nincs alá-fölérendeltség. Sosem volt, sosem lesz. :)
Ami pedig a változást illeti: ha vágynék a változásra nem lennék meleg.
Mégegyszer elmondom, utoljára: Te vágysz arra hogy férfival élj nemi életet? Ha nem akkor az a Te hibád, hisz csak az akaratodon múlik. Miért nem döntesz úgy hogy felizgat? Miért nincs rá merevedésed?
Benned van a hiba barátom. Mert "direkt" nem akarod hogy merev legyen egy fiúval a péniszed. Még véletlenül sem arról van szó hogy egyszerűen nem érdekel/nem vonz/nem izgat.
Szerintem viszont neked természetes hogy nem természetes ha férfira áll fel. Ezért elképzelni sem tudod ha mégis. És főleg nem vágysz rá. Nekem éppolyan elképzelhetetlen/természetellenes ha nőre áll fel.
Hogy mi természetes azt mindenki maga dönti el ezen a téren legalábbis. Ha nem szeretem a céklát nem fogom megenni mert mindenki arra kér. Végképp nem fogom "megszeretettetni magammal" a céklát. Az pedig eszembe se jut, hogy egy "kozmikus cékla-rend" miatt elhiggyjem, hogy a cékla a természetes, és nem az uborka. Arról nem is beszélve, hogy meg sem fordul a fejemben hogy másokat rászoktassak az uborkára, ha már a céklát szeretik. Semmi bajom a cékla-szeretőkkel. De ha egyszer én már uborka-fan vagyok (amivel senkinek nem ártok és nem is tehetek róla) akkor hagy legyek uborka-fan. :)
Szóval akkor azt mondod, hogy az Isten gyárihibásnak alkotott, és ezért változzak meg, mert ha nem, akkor én leszek érted a hibás. :)
Azért a hibáért, amit ő rakott belém. :) Én leszek érte a hibás...
Vagy pedig maradjak egyedül örökre. Csupa jó, szebbnél szebb kilátás. :) Tényleg kegyelmes az Isten. És borzalmasan szép és "reményteljes" jövőt ad nekünk. Büszke lehet magára. :)
Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket.” (Jer 29,11-12)
"És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt. "
Mózes I. könyve 2. rész 18. vers.
Szóval ezek szerint ha mégis egyedül kell maradnom, akkor Isten már az Ószövetség legelején hazudik.
Ha viszont nem kell, akkor mégiscsak élhetek férfival.
Ha ezek egyike sem akkor változzak meg, mert ha nem teszem akkor azért én viselem a felelősséget mert Isten így alkotott meg. Logikus. ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!