Hogy lehet, hogy nem rendül meg a hited?

Vallásos családban nevelkedtem, még fiatal vagyok. Kislány koromban hittem Istenben, Jézus tanításaiban, mindenben amit olvastam, amit hallottam, amit felolvastak és amit mondtak nekem, most is hiszek, de a hitem gyenge. Ha valami rossz történt velem, vagy a szeretteimmel mindig Istennek könyörögtem, de Ő nem hallgatott meg engem, akaratát meg nem változtatta. Minden ilyen alkalommal megígértem az Istennek, nem leszek hálátlan, ha jóra fordul az, amiért éppen fohászkodom, akkor is imádkozom majd hozzá, ha minden rendben lesz, bár nem tette meg amit kértem és nem történt változás, én megtartottam a szavam. Hol van az Isten? Miért nem jön el az Isten? Miért nem ad jelet az Isten? Sokszor kérem Őt, ha tényleg létezik, segítsen rajtam, mutassa meg magát, tegyen bármit, amitől kicsit megerősödöm, sírva kérlelem esténként, mert félek. Most megnéztem Abigail Smith videóját, a történetét és még kevésbé hiszek, bár végig arról beszél, hogy Isten jó és Ő neki köszönhetően boldog, úgy érzem csak ebbe kapaszkodott, mert rettegett attól, hogy meg kell halnia, ezért minden maradék erejét Istenbe fektette. Ő maga mondta, hogy sokat gondolkozott azon, hogy Isten miért nem hallgatta meg Őt, vagy a több ezer barátját, akik imádkoztak érte, a gyógyulásáért és később rájött, hogy azért, mert jobb helye lesz a túlvilágon, de én ezt nem hiszem el és nem hiszem el azt sem, hogy ezt így gondolta, azt gondolom, hogy csak azért mondta ezt, hogy ne sírjon minden egyes nap, hogy ne féljen. Isten miért nem gyógyította meg Őt? És sok jó embert? Tudom, hogy Jézus már egyszer meghalt a bűneink miatt, de ez több, mint 2000 évvel ezelőtt volt, miért nem küld el ismét valakit az Isten? Hogyan higgyek? Neked, hogy nem rendül meg a hited? A Nagymamámhoz szoktam fordulni, mert Ő tiszta lelkű, jó ember, akinek semmilyen rossz gondolata nincsen és Ő teljes szívéből hisz és nem fél, irigylem Őt és sokat hallgatom, amikor a vallásról beszél, de már nem győz meg, mert a félelem amit érzek sokkal erősebb. Tudom, hogy nem szabadna ezzel foglalkoznom, hanem az élettel, ami már elkezdődött és most is tart és ezzel csak a saját napjaimat keserítem meg, de újra és újra előjön belőlem. Szeretném, ha nem idézeteket másolnátok be az Evangéliumból, hanem a saját gondolataitokat írnátok le. Nagy szükségem van most erre.