Az adventisták szerint, ha nem tartom meg a szombat napot, akkor nem üdvözülök?

Szervusz kedves kérdező

Találtam egy cikket a sabbattal kapcsolatban, ha van kedved, olvasd el. Érdekes.

Meg kell-e tartani a hetenkénti sabbatot?

Mi a sabbat?

A „sabbat” egy olyan héber szóból ered, mely azt jelenti ’megnyugszik, abbahagy valamit, vagy felhagy valamivel’. Bár a Mózes első könyve szerint Isten a hetedik napon megnyugodott minden munkájától, melyet a teremtés céljából végzett, Isten népe csak Mózes napjaiban kapott utasítást arra, hogy tartson egy 24 órás pihenőnapot, azaz sabbatot (1Mózes 2:2). Miután az izraeliták i. e. 1513-ban kijöttek Egyiptomból,Isten csoda útján mannát adott nekik a pusztában. A manna összegyűjtéséhez ezt az útmutatást kapták: „Hat napon át szedjétek, de a hetedik nap sabbat, akkor nem lesz” (2Mózes 16:26). A későbbiekben pedig azt olvashatjuk, hogy „a nép kezdte megtartani a sabbatot a hetedik napon”, péntek napnyugtától szombat napnyugtáig (2Mózes 16:30).

Röviddel ezután Isten törvényt adott az izraelitáknak a sabbat megtartásáról, a Mózesnek adott tíz parancsolat részeként (2Mózes 19:1). A negyedik parancsolatban részben ez állt: „Emlékezzél meg a sabbatnapról, hogy megszenteld azt. Hat napon át végezz szolgálatot, és végezd el minden munkádat. De a hetedik nap Jehovának, a te Istenednek sabbatja” (2Mózes 20:8–10). Így a sabbat megtartása az izraeliták életének szerves részévé vált (5Mózes 5:12).

Megtartotta-e Jézus a hetenkénti sabbatot?

Igen, Jézus megtartotta a sabbatot. Ezt olvashatjuk róla: „amikor az idő teljességének határa elérkezett, az Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól lett, és aki törvény alá született” (Galácia 4:4). Mivel Jézus izraelita származású volt, a Törvény alatt állt, melynek része volt a sabbat törvénye is. A törvényszövetség csak Jézus halála után vált érvénytelenné (Kolosszé 2:13, 14). Ha tudjuk, hogy mindezek mikor történtek, könnyebben megérthetjük, hogy mit gondol Isten erről a kérdésről.

Igaz, Jézus a következőket mondta: „Ne gondoljátok, hogy megsemmisíteni jöttem a Törvényt vagy a Prófétákat. Nem megsemmisíteni jöttem, hanem betölteni” (Máté 5:17). De mit jelent a „betölteni” kifejezés? Nézzünk erre egy szemléltetést: Egy építési vállalkozó szerződésben vállalja, hogy elkészít egy épületet. Nem úgy teljesíti, vagyis tölti be a szerződést, hogy széttépi azt, hanem úgy, hogy befejezi az épületet. Ha a megbízója is elégedett a kész munkával, akkor teljesítette a szerződést, ezért a továbbiakban már nem ró rá kötelezettséget. Ehhez hasonlóan Jézus sem semmisítette meg, vagyis nem „tépte szét” a Törvényt, hanem betöltötte azt, azáltal hogy tökéletesen megtartotta. Amikor a Törvény, vagyis a „szerződés”, be lett töltve, többé már nem volt kötelező Isten népére nézve.

A keresztényeknek meg kell tartaniuk?

Ha Krisztus betöltötte a Törvényt, kötelező-e a keresztényeknek megtartaniuk a hetenkénti sabbatot? A választ Pál apostol szavaiból tudhatjuk meg, melyeket ihletés alatt írt le: „Senki . . . meg ne ítéljen titeket evés és ivás dolgában, vagy ünnep vagy az újhold megtartása vagy sabbat tekintetében; mert mindez az eljövendőknek árnyéka, a valóság azonban a Krisztusé” (Kolosszé 2:16, 17).

Ezekből az ihletett szavakból kiderül, hogy jelentős mértékben megváltozott, hogy mit vár el Isten a szolgáitól. Miért változtak meg az elvárásai? Azért, mert a keresztények egy új törvény alatt, vagyis ’a Krisztus törvénye’ alatt vannak (Galácia 6:2). A törvényszövetségnek – melyet Izrael kapott Mózesen keresztül – akkor lett vége, amikor Jézus a halálával betöltötte azt (Róma 10:4; Efézus 2:15). Vajon a sabbat megtartásáról szóló parancsolat is érvényét vesztette? Igen. Miután Pál kijelentette, hogy „fel lettünk oldva a Törvény alól”, utalt a tízparancsolat egyikére is (Róma 7:6, 7). Tehát a tízparancsolat, beleértve a sabbat törvényét, része volt a Törvénynek, mely érvényét vesztette. Ezért Isten imádóinak többé nem kell megtartaniuk a hetenkénti sabbatot.

A következőképpen lehetne érzékeltetni, hogy milyen változás ment végbe, amikor az izraeliták imádati rendszerét felváltotta a keresztényeké: Előfordulhat, hogy egy állam megváltoztatja az alkotmányát. Ha az új alkotmány érvénybe lép, az embereknek már nem kell betartaniuk a régit. Lehet, hogy az új alkotmány egyes törvényei a régi alkotmányban is szerepeltek, de lehetnek benne olyan törvények is, melyek újak. Ezért az embereknek alaposan meg kell ismerniük az új alkotmányt, hogy tudják, milyen törvények vannak érvényben. Ezenkívül egy lelkiismeretes állampolgár biztosan tudni szeretné azt is, hogy mikortól érvényes az új alkotmány.

Isten több mint 600 törvényt, köztük tíz fő parancsolatot, adott Izrael nemzetének. Ezek többek között az erkölcsöt, az áldozatokat, egészséggel kapcsolatos kérdéseket és a sabbat megtartását érintették. Jézus azonban azt mondta, hogy felkent követői egy új ’nemzetet’ fognak alkotni (Máté 21:43). I. sz. 33-tól kezdve ennek a nemzetnek új „alkotmánya” van, mely két alapvető törvényre épül: az Isten és a felebarát iránti szeretetre (Máté 22:36–40). Bár ’a Krisztus törvényében’ vannak olyan rendelkezések, melyek hasonlóak az Izraelnek adott Törvény parancsolataihoz, nem kell meglepődnünk azon, hogy némelyik viszont nagyon is más, illetve hogy vannak olyanok is, melyek többé már nem érvényesek. A hetenkénti sabbat megtartásáról szóló törvény azok közé tartozik, melyeket már nem kell megtartani.

ű

Megváltoztatta-e Isten az irányadó mértékeit?

Vajon az, hogy a mózesi törvény helyett a Krisztus törvénye lépett életbe azt jelenti, hogy Isten megváltoztatta az irányadó mértékeit? Nem. Mint ahogy egy szülő is módosít azokon a szabályokon, melyeket a gyermekeinek állít fel, figyelembe véve a korukat és a körülményeiket, úgy Jehova is módosított azokon a törvényeken, melyeket a népének be kell tartania. Pál apostol így magyarázza el ezt: „Mielőtt . . . a hit elérkezett, törvény alatt őriztettünk, együttesen őrizet alá helyezve, a kinyilatkoztatandó hitre tekintve. A Törvény következésképpen Krisztushoz vezető nevelőnk lett, hogy hit folytán nyilváníttassunk igazságossá. Most azonban, hogy a hit elérkezett, nem vagyunk már nevelő alatt” (Galácia 3:23–25).

Hogyan vonatkozik Pál érvelési menete a sabbatra? Figyeld meg a következő szemléltetést: Amíg egy diák iskolába jár, lehet, hogy minden héten ugyanazon a napon egy bizonyos tantárgyat tanul, például szakmai ismereteket szerez famegmunkálásból. De amikor kikerül a munkaerőpiacra, valószínűleg nemcsak azon az egy napon kell alkalmaznia, amit megtanult, hanem a hét minden egyes napján. Hasonlóképpen, amíg az izraeliták a Törvény alatt voltak, minden héten egy napot a pihenésnek és az imádatnak kellett szentelniük. A keresztényeknek viszont nemcsak a hét egyik napján kell imádniuk Istent, hanem mindennap.

Akkor ez azt jelenti, hogy helytelen a hét egyik napját pihenésre és az imádatra szánni? Nem. Isten Szava kijelenti, hogy ezt mindenkinek magának kell eldöntenie: „Van, aki különbséget tesz a napok közt, a másik meg minden napot jónak tart. Kövesse mindenki a maga meggyőződését” (Róma 14:5, Békés–Dalos-fordítás). Bár egyesek talán úgy döntenek, hogy az egyik napot fontosabbnak tartják a másiknál, a Biblia egyértelművé teszi, hogy Isten nem várja el a keresztényektől, hogy megtartsák a hetenkénti sabbatot.

Remélem tudtam segíteni.

Üdvözlettel: Zita