A hetednapi adventisták mivel indokolják, hogy szombat az Úr napja?

[link]

Szerintük a szombattartás, a 4. parancsolat a megszentelődés kötelező része a végidőben élő hívők számára. Szerintük A szombat megtartása "Isten pecsétje" az ő népén (Jel 14:7). A vasárnapi templombajárás szerintük viszont a nagy nyomorúság alatt "a Fenevad bélyege" lesz az egyházakon, amelyek ezzel Isten ítéletét vonják magukra (Jel 14:9-12).

Valójában a szombat nem csak a teremtésre, hanem az Egyiptomból való szabadulásra is emlékeztetett (5Móz 5:15). A korai egyház a hét első napján, azaz vasárnap: Krisztus feltámadásának napján jött össze (Csel 20:7, 1Kor 16:2). Ugyanakkor a hívő bármelyik napot megünnepelheti (Róm 14:5-6). A szombatot vagy más ünnepet illetően nem szabad törvényeskedni (Kol 2:16-17). Az Úsz. a 4. parancsolatot nem is ismétli meg! "Isten pecsétje" a népén (az új szövetségkötés jele) nem a szombat, hanem a hívőkben lakó Szentlélek (Ef 1:13, 4:30, 2Kor 1:22).

Olvasnivaló: [link]

Angolul:

[link]

[link]

Szia!

A második hozzászóló már egészen jól megközelítette az igazságot.

A kérdésedre a pontos válasz az, hogy az adventisták a Bibliát tartják hitük egyedüli alapjának, és bizonyos alapvető hittételeket a Szentírás tanításaként fogadnak el. A Szentírás pedig azt tanítja, hogy a Teremtő Isten a Teremtés hat napja után megnyugodott a hetedik napon, és a szombatot minden ember számára a Teremtés emlékeztetőjeként alapította. Isten megváltozhatatlan törvényének negyedik parancsolata pedig félreérthetetlenül mindenkit arra kötelez, hogy e hetedik napi szombatot pihenéssel, istentisztelettel és - Jézusnak a szombat Urának tanítása és gyakorlata szerinti - szolgálattal tartsa meg. A szombat Istennel és egymással való örömteli közösség napja, Krisztus általi megváltásunk jelképe, megszentelődésünk jele, hűségünk záloga, és nem utolsósorban Isten országában való örökkévaló jövőnk előíze. A Biblia szerint a szombat Isten és népe közötti örök szövetség örökkétartó jele, és megtartása Isten teremtő és megváltó cselekedetének megünneplése.

Ezért tartják meg az adventisták a szombatot.

Üdv. Péter

"az adventisták a Bibliát tartják hitük egyedüli alapjának, és bizonyos alapvető hittételeket a Szentírás tanításaként fogadnak el"

Így igaz, mint ahogy JT-i is hasonlóképpen hisznek és meg vannak győződve arról. hogy az Ő hitük az egyedüli igaz hit.

Én olyan hívő vagyok aki fontosnak tartja a Bibliát, de a Szentlélek általi tanítást még fontosabbnak. Én nem bálványozom a Bibliát így az Úr napjáról ezt gondolom:

Heti egy nap pihenő azért fontos, mert az idegzetbe ágyazott szellem enélkül nem képes regenerálni azt az anyagot, testet, mely eszköze a szellem megnyilatkozásainak, s temploma az Úr Szellemének. Azt meghatározni, hogy a hét napból melyik legyen az az egy nap, ez nem lényeges. Különböző vallások különböző napot jelöltek meg erre a célra. E különbözőség nem Istentől van, hanem az emberektől. Tőle az van, hogy kell legyen egy ilyen nap. Nyilvánvaló, hogy e téren nem lehet egyénieskedni, mivel egy igazi jó kikapcsolódás egyben társadalmi és társasági, családi esemény is. Ha te pl. katolikus vagy, akkor számodra az Úr napja természetesen a vasárnap. E napnak nem a tartalma más, mint a kereszténység előtti időben volt, hanem az időpontja. A Biblia előbb sem mondta ki, hogy melyik legyen a hét közül a szabbat, vagyis a pihenő nap, csupán ezt nevezte hetediknek. A katolikus egyház hagyománya a vasárnapot, a hét első napját ajánlotta fel Istennek, ugyanazzal a tartalommal, mint amivel a szombat volt addig felruházva. Ezt az elsőt tartják most hetediknek.

Vasárnap vagy szombat az Úr napja? Ez olyan lényeget nem érintő vita, melyek a farizeusokat és az akkori (és mostani) főpapokat jellemezték!

Az antikrisztus eljövetelekor az dönti majd el, hogy melyik oldalon állok, hogy melyik napot tartottam az Úr napjának? Ezt bárhogy is akarjátok nekem bizonygatni bibliai idézetekkel, nevetségesnek tartom.

Amikor majd az Úr elé kell állnom és számot adnom az életemről,nem az alapján fog megítélni, hogy a vasárnapot szenteltem meg szombat helyett.

Aki ezt gondolja,nem ismeri eléggé a Jóistent.

"Kedves Péter, válaszod kimerítő, korrekt és gyönyörű szép. Biztosan a kérdező is így gondolja."

Csak éppen nem teljesen igaz... Jézussal foglalkozzatok, az Őbenne lévő nyugalom ma a keresztények szombatszerű nyugodalma. Lsd. Zsidó levél 4. Ha ezt megértitek, ha kéritek a Szent Szellemet, kinyilatkozatja a megértést.

Ha valaki önigazult, a szombatot ünnepeli, ha valaki Jézusban igazult meg, Jézust "ünnepeli". Mindene Jézus lesz, nem az árnyékokat imádja majd.

Kolossé

2,6 Azért, a miképen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképen járjatok Ő benne, [rész 1,5-7. Fil. 4,9. Gal. 1,12. Eféz. 4,20. Fil. 2,11.]

2,7 Meggyökerezvén és tovább épülvén Ő benne, és megerősödvén a hitben, a miképen arra taníttattatok, bővölködvén abban hálaadással. [Eféz. 2,21.22. 1 Kor. 3,11.]

2,8 Meglássátok, hogy senki ne legyen, a ki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való: [rész 1,27.2,2.3.4.6.14.20.23. Gal. 5,1. Eféz. 5,6. Gal. 1,12. 2 Thess. 3,6. Gal. 4,3.9. Zsid. 5,12.]

2,9 Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg, [rész 1,15.19. Ján. 1,1. Fil. 2,6.3,21.]

2,10 És ti Ő benne vagytok bételjesedve, a ki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak; [Ján. 1,18. Róm. 8,10.11. 2 Kor. 3,17.4,7. Eféz. 3,19. Fil. 2,10.]

2,11 A kiben körül is metéltettetek kéz nélkül való körülmetéléssel, levetkezvén az érzéki bűnök testét a Krisztus körülmetélésében; [rész 1,13.22.2,15.17. Eféz. 2,11. 5 Móz. 10,16. Róm. 2,28. Fil. 3,3. Róm. 7,22. 2 Kor. 5,3.4. Róm. 7,5.14.6.23.25.8,3.13.6,11. Gal. 5,16.17.24. Eféz. 2,3. Kol. 3,5.]

2,12 Eltemettetvén Ő vele együtt a keresztségben, a kiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe vetett hit által, a ki feltámasztá Őt a halálból. [rész 3,1. Róm. 6,3.4.8. Eféz. 2,5.6.1,9. Róm. 4,17.26.]

2,13 És titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Ő vele, megbocsátván minden bűnötöket, [rész 1,21.27.2,11.12. Eféz. 2,1.5.6. 1 Kor. 15,54.57. Róm. 6,23.]

2,14 Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, a mely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára; [5 Móz. 27,26. Gal. 3,10.5,3. Róm. 2,12.3,19. Eféz. 2,15. Róm. 10,4. Gal. 3,13. 1 Pét. 2,24.]

2,15 Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban. [Gal. 3,19.4,3. Luk. 11,21. Józs. 5,13. Zsolt. 68,18. Csel. 7,53. Mát. 12,29. Zsid. 2,2. Róm. 8,38. 1 Kor. 8,5. 2 Pét. 2,10. Júd. 1,8.]

2,16 Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában: [vers 4.8. Róm. 14,2.3.5.6.17. 3 Móz. 7,10.10,9. 4 Móz. 6,3. Jer. 35,8.]

2,17 Melyek csak árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Krisztusé. [rész 9,10. Zsid. 8,5.10,1.]

2,18 Senki tőletek a pálmát el ne vegye, kedvét találván alázatoskodásban és az angyalok tisztelésében, a melyeket nem látott, olyakat tudakozván, ok nélkül felfuvalkodván az ő testének értelmével. [1 Kor. 9,24.25. 2 Tim. 4,8. Jak. 1,12. 1 Pét. 5,4. Róm. 5,1.2.1,21.28.12,2. 2 Tim. 3,8.]

2,19 És nem ragaszkodván a Főhöz, a Kiből az egész test, a kapcsok és kötelek által segedelmet vévén és egybeszerkesztetvén, nevekedik az Isten szerint való nevekedéssel. [vers 10. rész 1,18. Eféz. 4,15.16. Gal. 5,4. 1 Kor. 3,6.7.11,3.12,6.]

2,20 Ha meghalván a Krisztussal, megszabadultatok e világ elemi tanításaitól, miért terheltetitek magatokat, mintha e világban élők volnátok, efféle rendelésekkel: [rész 3,1.2. vers 8.11.12. Róm. 6,6. Gal. 1,4.6,14. Fil. 3,20.]

2,21 Ne fogd meg, meg se kóstold, még csak ne is illesd. [vers 16.23.]

2,22 (A mik mind a velök való élés által elfogyasztásra vannak rendelve), az emberek parancsolatai és tanításai szerint? [1 Tim. 4,3. Mát. 15,9.17. 1 Kor. 6,13.7,23. Ésa. 29,13.14.]

2,23 A melyek bölcsességnek látszanak ugyan a magaválasztotta istentiszteletben és alázatoskodásban és a test gyötrésében; de nincs bennök semmi becsülni való, mivelhogy a test hízlalására valók. [vers 8.16.21. rész 1,9. 1 Kor. 1,22. Róm. 12,1.2.]