Van-e élet a halál után?

http://www.gyakorikerdesek.hu/egyeb-kerdesek__egyeb-kerdesek..

http://www.gyakorikerdesek.hu/egyeb-kerdesek__egyeb-kerdesek..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__24..

Jó olvasgatást.

Kedves Kérdésfelvető!

A halál problémája a legősibb, legegyetemesebb és a legnagyobb emberi kérdés. Pascal így ír erről:

"Képzeljünk el magunknak egy csomó embert, láncra verve, egytől egyig halálra ítélve; naponta kivégeznek közülük néhányat a többi szeme láttára, akik pedig életben maradnak, a maguk sorsát látva társaikéban, fájdalommal, reménytelenül bámulják egymást, és várják, mikor következnek ők. Ez az emberi sors." (Blaise Pascal: Gondolatok, 199. töredék)

"A bűn zsoldja a halál" – olvashatjuk a Bibliában (Róma 6:23). A halál tehát nem a természet rendje, nem tartozik hozzá Isten eredetileg "igen jó" (I. Mózes 1:31) teremtéséhez. A halált "ellenségnek" nevezi a Biblia, ahogy ezt mi is érezzük, hogy a halál az ember, az élet és a boldogság ellensége (I. Korinthus 15:26). A halál a bűnnel együtt jött be a Földünkre: "Egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenki vétkezett" (Róma 5:12). Mivel a bűn a halál "csíráit" eleve magában hordja, minden bűnnel fertőzött ember már eleve a halál hatalmában van, és végül: "A bűn teljességre jutva halált nemz" (Jakab 1:15).

Az első bűneset óta minden ember fertőzött a bűnnel, mint valamiféle halált hozó kórokozóval, a bűnre való született hajlam révén és az élet folyamán szokássá váló vétkezés miatt. Ezért minden ember eleve el van jegyezve a halállal. Ennek értelmében jogos minden embert "élő halott"-nak nevezni. Az ember "holt a vétkei és bűnei miatt" már ebben az életben (Efézus 2:1).

Azután bekövetkezik annak az "élettőkének" az elfogyása, amit Isten a bűneset után is ad az embernek, hogy alkalmat adjon neki a bűnből való megszabadulásra. Ez történhet természetes úton, az életerő fokozatos elkopásával, vagy hirtelen: betegség, baleset vagy erőszakos cselekmény által.

Ez az első halál még nem a személyiség végleges megsemmisülése a Biblia szerint. Isten igazsága, erkölcsi világrendje azt kívánja, hogy minden ember elszámoljon az élet ajándékával és az Isten által neki felkínált kegyelmi lehetőségekkel, akár jól, akár rosszul használta fel ezeket. Az összes ember megítélése és az egész földi, emberi történelem kiértékelése pedig csak a történelem végén, egyszerre történik meg minden emberre nézve, Jézus Krisztus visszajövetelekor, illetve az ún. utolsó ítéletkor. Erre az ítéletre – amely azonban nem egy pillanat, hanem egész folyamat – minden ember feltámad a Biblia tanítása szerint. Maga Jézus Krisztus mondta ki egyértelműen:

"Eljön az az óra, amikor mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát és kijönnek. Akik jót cselekedtek, az élet feltámadására, és akik a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására" (János 5:28–29).

Akik az élet joga örök elvesztésére ítéltetnek ekkor, azokat sújtja az ún. második halál, vagy a kárhozat halála. Ez a végleges megsemmisülés, az örök halál.

A Biblia szerint nincs a testtől különválasztható és a halál után tovább élő, halhatatlan lélek. Sokan fő keresztény hittételnek tekintik a lélek halhatatlanságát, vagyis a lélek azonnali továbbélését, illetve túlvilági életét a halál után. A középkori keresztény egyházban lett uralkodóvá ez a nézet, és a XVI. századi reformáció nyomán született protestáns egyházakban is nagyrészt megmaradt ez a felfogás, főleg az egyháztagok tömegei szintjén. Teológiai szinten azonban mind a katolikus, mind a protestáns egyházakban egyértelmű a megállapítás, hogy a lélek halhatatlanságának a gondolata idegen, pogány forrásból jött be a kereszténységbe, főként egy ókori filozófiai irányzat, az ún. újplatonizmus közvetítésével.

Az általad írt "szellem" kifejezés is innen származik!

A Biblia az emberi lény felépítéséről így ír:

"Formálta az Úr Isten az embert a föld porából és lehelte az ő orrába életnek leheletét, és így lőn az ember élő lélekké" (I. Mózes 2:7).

Ugyanez szemléletesen, egy "képletben" felírva:

test (a Föld porából, azaz a Földön levő elemekből és anyagokból alkotva) + "élet lehelete" (az élet kizárólagosan Istentől jövő és a Lelke által fenntartott ajándéka) = "élő lélek" (emberi személyiség, egyéniség)

Mi történik a halálban ezzel az emberi lénnyel?

Elvész, vagy visszavonatik az "élet lehelete", ajándéka. Ennek következtében az "élő lélek" azonnal eltűnik, megszűnik létezni. A test pedig felbomlik, porrá lesz. Így jelentette ki Isten a halál valóságát az embernek mindjárt a bűneset után: "Por vagy te és ismét porrá leszel" (I. Mózes 3:19). Az Istentől nyert "élet lehelete" nélkül nincs élő lélek, emberi személyiség, hanem csak por, holt anyag. Nem azt mondja a Biblia, hogy a test lesz porrá a halálban, hanem hogy "te magad vagy por" és "leszel ismét porrá", mert nem is létezel önmagadban, Isten nélkül.

Remélem tudtam segíteni!

Üdvözlettel: Péter

Bibliaház Gödöllő

[link]

(Talán az lesz a legjobb, ha az elején leírom, hogy materialista vagyok.)

ÉLET a HALÁL után? Szerintem már maga a kérdés is ellentmondásos. Mi lesz a "szellemünkkel"? Semmi. Miért? Azért, mert nem létezik. Az, hogy vannak érzelmeink, és tudunk elvontan gondolkodni, a bonyolult felépítésű idegrendszerünk bonyolult működésének következménye.

U.i.: Ha a vallásosok írhatnak (néha nem túl barátságos/kedves hangnemű) hozzászólásokat a Valláskritika rovatba, akkor én is belerondíthatok egy vallási kérdésbe a bigott materializmusommal! Nyugodtan pontozzatok le, nem érdekel.

Biztosra senki sem tudja!

Péter, ha téged egszer megtalállak, még a mentőben is ütlek. Saját gondolataid nincsnek, csak a hülye mesekönyvet ismered??

A hivök hiszik, hogy van, a nemhivök tudjàk, hogy nincs.

ilyen egyszerü.....

"Kedves" Hozzászóló!

Veled ellentétben én vállalom magamat, bármikor megtalálsz, a honlapon található címen az előre meghírdetett időpontokban! Szeretettel látunk!

Az erőszakot pedig a törvény bünteti... ;-)

Üdvözlettel: Péter

Bibliaház Gödöllő

[link]

Van, csak épp nem mind1, hogy hol.

Sőt, igazából, én, aki hívő vagyok, és biztosra tudom, hogy a Mennybe kerülök, én úgy fogom fel, hogy én csak olyan átutazóban vagyok itt a Földön. De persze ennek az itt töltött időnek is van értelme. Addig legalább megmenthetünk jó pár lelket.

[link]

Azt hiszem ez a videó elmondja a véleményemet.

Nem az a kérdés, ki mit gondol/hisz/hallott, tehát hisz/tudni vél erről, hanem az, mit tapasztalt. Ez az, hogy aki 'tapasztalta', az már nem számol be sem arról, sem másról.

Vagy az érdekel, kinek milyen frappáns vélelme, vallási magyarázata van rá?

Nem értem miért kellet mindenkit lepontozni.

Nem tudjuk, hogy van-e ezért nem lehet rosszul vagy jól válaszolni.

Ha vki meg leírja a véleményét azt lepontozzák:-(

Egyébként sztem vmi van, de nem tudhatjuk mi az, mert soha senki nem tudta elmondani, és nem is fogja.

Nem azért élünk , hogy ezen gondolkozzunk, inkább ki kéne hozni a legjobbat önmagunkból.