Melyik lennél inkább: Tomóceusz Katatiki vagy Gyugyu?

Mivel vallás témakörben kérdezed, így hívőként mindenképp a Gyugyu-szerep az, ami úgymond a "helyes" választás. Világi fejjel gondolkodva nem ennyire egyértelmű a dolog.

Ugyanakkor az is látszik a történetből, hogy az ember még saját magát sem ismeri jól, és még aki elméletben, nagy hangon Katatiki akar lenni, kvázi felvállalva a gazemberséget, a valóságban az is kitart, az élete árán is, a tisztesség és az igazság mellett.

Egyiket sem. De inkább Gyugyu.

Persze mindenki mondhat, amit akar. Lehet mind Gyugyut fogjátok mondani, miközben Tomóceusz Katatiki -hez jobban hasonlít az életetek.

A Bibliában is van példa arra, amikor a király tudta nélkül megölte volna magát, mert nem tudta, hogy őt jellemezték. És arra is van példa, hogy az ellenségét dícsérte, mert azt hitte, hogy ő róla és nem az ellenségéről beszélnek.

Persze a Tomóceusz élete biztos kényelmes abból szempontból, hogy neki jó.

De nekem azért a másik ember is számít. Amit művel, az pedig gonosz.

Pont ezt a kérdést akartam kitenni, pont azzal az aláírással hogy " Csak azoknak szól, akik értik ", szóval örülök hogy van már egy ilyen kérdés : )

Nos, így látatlanból, Tomóceusz Katatiki.

Nem azért, mert ezt tartom helyesnek, s nem azért, mert hasonlítok rá. Csak úgy érzem, hogy a bűntudatot, és a lelki fájdalmat jobban tudnám viselni, mint a fizikai szenvedést.

Igaz, az előző mondatom hibába torkollik, hiszen Tomóceusz Katatiki nem érzékeli azt hogy rosszat tesz, önnön tökéletlenségének nincs tudatában. S a vicc, hogy azokat az embereket, akik nárcisztikusan próbálják tagadni hibáikat, s fogyatékosságuk nem abban rejlik hogy mit tesznek magukkal, hanem abban, h mit tesznek másokkal, rendkívül utálom.

S így fájdalmasan, de ki kell mondanom : Lennék én az, kit megvetek, csak ne éljem át a kornak kínzási módszereit.

U.I: De ha pl arra gondolok, hogy valaki miatt kellene Gyugyunak lennem, akkor picit másképp vélekedek.

Ez csakis azért kérdés, mert Tomóceusznak elvileg nincs lelkiismerete, dehát az a vallás szerint nemis lehetséges... persze elnyomhatta a lelkiismeret-furdalást, de ha én lennék az, én nem tettem volna, ezért nem alakulhatott volna ki. Én fel merem vállalni, osztályom előtt felmertem, hogy én az úr lennék, de tudom, hogy nem lennék az, a gyakorlatban az életben is mindig Gyugyu vagyok. Vele ott a szigeten az a baj, hogy a családját is, ha őt választom, olyan, mintha nekik rosszat tenni nem nagy dolog, megtehetem, csakh a becsületem meg minden... Nagyon nehéz kérdés, de azt hiszem döntő pillanatban Gyugyu lennék.

Kár, hogy elöttem vagy öten feltették a kérdést, én akartam lenni az, aki megteszi.

Hogy létezik-e helyes válasz? Még szép. Erre mindenki rávágja (márh mi a helyes?) : Gyugyu.

Pár napja egy rövid beszélgetés esett 2 jóbarátommal, pont erről a témáról. Szinte elképzelhetetlennek tartottuk, hogy bárki is gyugyu-t válassza.

Lehet azt mondani rám, hogy nincs bennem emberség, meg hogy sz*r életű vagyok, de nem hiszem hogy élesben, a félelem élén bárki azt mondaná hogy " vágjátok ki a nyelvem" mint hogy " adjatok ételt" .

Furcsa, hogy ez a "vallás" rovatban van, szerintem egy tök egyetemes dilemma. Mindegy nem ez a lényeg.

Én Katatiki lennék. Elfelejtitek hogy neki nem azért nem volt lelkiismerete, mert "elnyomja", vagy mert agybeteg, hanem mert akkoriban ez volt a normális. Lapozzatok végig akármilyen törikönyvet, az hogy mi "helyes" vagy "gazemberség" egyáltalán nem állandó, hiába gyártunk itt mi mindenféle nagyívű gondolatokat a 21. század elején, pl egy keresztény istenre hivatkozva. Nem is olyan régen a népek üdvrivalgással fogadtak egy Nap felé tartott kitépett emberi szívet,miközben a zikkurat lépcsőjén özönlött a vér. Tökmindegy mi mit gondolunk az egészről, ott, akkor, AZ volt a helyes.

Ezért lennék én Katatiki, ő nemhogy gazember, hanem talán még hős is a maga korában.