Ti hogy értelmezitek a halál utáni életet a keresztény vallás szempontjából?

Szia!

A feltámadás, halál utáni élet nem a temetésed után következik, hanem amikor ki tudsz lépni az idő fogságából és ráébredsz, hogy ez az egyik dolog ami elválaszt a létezéstől, Istentől. Vagy talán az egyetlen.

Emberi szemmel láthatóan fog visszatérni Krisztus?

(János 14:19): „Egy kis idő még, és a világ nem lát engem többé, de ti [Jézus hűséges apostolai] látni fogtok, mert én élek, és ti is élni fogtok.” (Jézus korábban megígérte apostolainak, hogy ismét eljön, és elviszi őket az égbe, hogy vele lehessenek. Láthatják őt, mivel hozzá hasonlóan szellemteremtmények lesznek. A világ azonban nem fogja őt újra látni. (1Timóteusz 6:16.)

(Cselekedetek 13:34): Isten „feltámasztotta őt [Jézust] a halottak közül, és nem fog többé visszatérni a romlásba”. (Az emberi test természeténél fogva romlandó. Ezért állítja párhuzamba az 1Korintusz 15:42, 44 a ’romlottság’ szót a ’fizikai testtel’. Jézusnak ilyen teste soha többé nem lesz.)

(János 6:51): „Én vagyok az az élő kenyér, mely az égből szállt alá; ha valaki eszik ebből a kenyérből, örökké élni fog; és bizony a kenyér, melyet én adok, a testem a világ életéért.” (Jézus odaadta azt, és többé nem veszi vissza. Ily módon nem fosztja meg az emberiséget tökéletes emberi élete feláldozásából fakadó áldásoktól.)

Hol vannak a halottak?

(Prédikátor 9:10): „Mindazt, amit kezed megtehet, tedd meg a te erődből, mert sem cselekedet, sem tervezés, sem ismeret, sem bölcsesség nincs a seolban [„holtak hazájában”, ÚRB; „koporsóban”, 9:12, Kom.], ahová mégy.”

Milyen állapotban vannak a halottak?

(Prédikátor 9:5): „az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak.”

(Zsoltárok 146:4): „Kimegy a szelleme, és ő visszatér földjébe, azon a napon elvesznek gondolatai.

A „feltámadás” szót a görög a·na′szta·szisz szóból fordítják, amelynek betű szerinti jelentése ’újrafelállás’. Azok a héber fordítók, akik görögről fordítottak, az a·na′szta·szisz szót olyan kifejezésekkel adták vissza, amelyek azt jelentik: ’a holtak megelevenedése’ (héberül: tehhi·jath′ ham·me·thim′). A feltámadás magában foglalja tehát az egyén feltámasztását a halál élettelen állapotából — helyreállítva ezzel az egyén életét.

Mivel a halottak ön tudatlan állapotban vannak számokra mindegy hogy 500 vagy 1500 éve vagy talán 1 hónapja halottak.

JEHOVA gondoskodott róla, hogy jó okunk legyen reménykedni a feltámadásban. A szavát adta rá, hogy a halottak fel fognak támadni, vagyis újra életre kelnek. És biztosan valóra válik a szándéka azokra vonatkozóan, akik halálalvásba merültek (Ésaiás 55:11; Lukács 18:27). Isten valójában már megmutatta, hogy van hatalma feltámasztani a halottakat.

Isten Fia, Jézus Krisztus gondoskodott róla, hogy jó okunk legyen elhinni, hogy a halottak feltámadhatnak, mégpedig az örök élet kilátásával. Ami Nain város közelében történt, az segít nekünk felfogni, hogy Istentől kapott hatalommal végre lehet hajtani egy ilyen csodát. Egyszer Jézus gyászolókkal találkozott, akik egy fiatalember holttestét vitték kifelé a városból, hogy eltemessék. A férfi egy özvegyasszony egyetlen gyermeke volt. Jézus így szólt az anyához: „Ne sírj.” Majd megérintette a ravatalt, és ezt mondta: „Ifjú, néked mondom, kelj föl!” Erre az felült, és beszélni kezdett (Lukács 7:11–15). Ez a csoda kétségtelenül megerősíti a meggyőződésünket, mely szerint a feltámadás reménysége biztos.

 Nézzük meg most Jairus esetét, aki a kapernaumi zsinagóga egyik elöljárója volt. Jairus arra kéri Jézust, hogy jöjjön és segítsen tizenkét éves, szeretett kislányán, aki már haldoklik. Nemsokára jelentik, hogy a kislány meghalt. Jézus arra buzdítja a lesújtott Jairust, hogy higgyen, majd elmegy vele az otthonába. Ott síró sokadalmat találnak. De mindenki nevet, amikor Jézus ezt mondja nekik: „A gyermek nem halt meg, hanem alszik.” A lányka valójában meghalt, de Jézus hamarosan megmutatja, hogy ugyanúgy életre lehet kelteni valakit, mint ahogy fel lehet ébreszteni mély álmából. Megfogja a kislány kezét, és ezt mondja: „Lányka, kelj fel!” (NW). A kislány azonnal felkel, és „elálmélkodának annak szülei” (Márk 5:35–43; Lukács 8:49–56). A családtagok is biztosan ’elálmélkodnak’ majd, amikor elhunyt szeretteik életre kelnek a paradicsomi földön.

 Lázár már négy napja halott volt, amikor Jézus odament a sírjához, és elmozdíttatta a követ a sír bejárata elől. Jézus mindenki füle hallatára imádkozott, mert tudatni akarta a megfigyelőkkel, hogy az Istentől kapott hatalomra támaszkodik, majd hangosan így szólt: „Lázár, jőjj ki!” Erre Lázár ki is jött! Kezén és lábán még körül volt kötve halotti pólyával, arca pedig kendővel volt letakarva. „Oldozzátok meg őt, és hagyjátok menni” — mondta Jézus. A csoda láttán sokan hittek Jézusban azok közül, akik Lázár lánytestvéreit, Máriát és Márthát jöttek vigasztalni (János 11:1–45). Vajon nem tölt el reménnyel ez a beszámoló, hogy szeretteid talán életre kelnek majd Isten új világában?

 Amikor Keresztelő János börtönben volt, Jézus ezt a bátorító üzenetet küldte neki: „A vakok látnak . . . a halottak föltámadnak” (Máté 11:4–6). Ha Jézus feltámasztotta a halottakat, amikor a földön járt, akkor Istentől kapott hatalommal bizonyára meg tudja tenni ugyanezt hatalmas szellemteremtményként is. Jézus „a feltámadás és az élet”, és milyen vigasztaló tudni, hogy a közeljövőben „mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát, és kijőnek”! (János 5:28, 29; 11:25).

Mikor lesz a feltámadás? Az, hogy a halál az alváshoz van hasonlítva, arra utal, hogy a feltámadás általában nem közvetlenül a halál után történik. A halál és a feltámadás között eltelik valamennyi „alvási” időszak. A Bibliában egy Jób nevű férfi ezt kérdezte: „Ha meghal az életerős férfi, vajon élhet-e újra?” Majd így válaszolt: ’várakozni fogok [a sírban], míg el nem jön szabadulásom. [Isten] szólítani fog, és én válaszolok neki’ (Jób 14:14, 15). Mekkora öröm lesz, amikor eljön az idő, és a halottak ismét együtt lehetnek a szeretteikkel!

Ha a körülmények ideálisak lennének, nem élnél szívesen egy paradicsomi földön? A reménység, melyet a Biblia elénk tár, pontosan erről szól, örök életről itt, a földön. Isten ezzel a céllal teremtette meg a földet: hogy olyanok népesítsék be, akik örökké szeretni és szolgálni fogják őt boldogan. Ezért írja a következőket a Biblia: „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak” (Zsoltárok 37:29; Ézsaiás 45:18; 65:21–24).

Ha bővebb információra lenne szükséged keresd fel [link] Jehova Tanúi hivatalos honlapját vagy keresd fel a közeledben élő Tanúkat!

Ha meghalna valaki pl: 2013-ban, akkor a mennybe jutna akkor is csak akkor, ha Jézust elfogadta megváltónak, ha nem, akkor a pokolra kerül.

Fontos, hogy szellemi testben viszont abban is épp olyan jól vagy rosszul tudod magad érezni (mennyben vagy a pokolban).

A feltámadáskor akik hittek Jézusban feltámadnak, visszakapják eredeti testüket hogy a földön uralkodhassanak Krisztussal 1000 évig.

Tehát olyan nincs, hogy meghalsz és ott tétlenkedsz a földben több 1000 évig :) ezt purgatóriumnak nevezik, márpedig a Biblia szerint ilyen nincs!

Ebben igazad van viszont, hogy nem éreznek semmit sem az idővel kapcsolatban, mivel a mennyben és a pokolban nincs olyan, hogy idő.

Nincsenek bezárva a tér és idő kereteibe.

"Amikor a mennybe megyünk az első dolgunk lesz az, hogy eldobjuk az óráinkat" :)