Mi az igaz szeretet?

http://www.youtube.com/watch?v=owDA_EYgaps&feature=related

Ez az igazi!!

Ez hasonló:

[link]

LÉpcsős Szent János írta le a következő történetet (amit most csakfejből idézek):

"Volt három szerzetes, akiket megsértettek. Az első szerzetesen látszott, hogy haragra gerjed, de uralkodott az indulatán. A második szerzetes örült, hogy ha elviseli türelemmel ezt a jogtalan sértést, azért jutalmat fog kapni Istentől. A harmadik szerzetes pedig őszinte könnyekre fakadt az őt megsértő lelki állapota miatt."

Tulajdonképpen a szeretet 3 fokozatát látjuk. Az elsőre az átlag hívő is képes, bár sokszor még erre sem és nem tud uralkodni indulatain. A második szint már a mennyek országára tekint és annak rendeli alá tetteit, de még ebben is van némi önzőség, hiszen az isteni jutalom érdekében viseli el a jogtalan támadást. A harmadik szint a tökéletes szeretet, amikor már egyáltalán nem magaddal foglalkozol. Nem érdekel, milyen támadás miylen hatást kelt benned, miből húzhatsz lelki hazsnot: egyedül felebarátod érdekel, az ő lelkére figyelsz telejen elszakadva önmagadtól. És őt se kioktatod, legyőzöd, megjavítod, csak egyszerűen átérzed, hogy Isten képmása milyen bűnt hordoz és mennyire tragikus az, hogy nem a Teremtő szándéka szerinti szépséggel ragyog! Az igaz szeretet tehát ez, az önzetlen ellenségszeretet.

(De a mai kor káosza miatt azért hozzáfűzném, hogy az igaz szeretet sosem szereti a bűnt, ez nem az a defektes hamis szeretet, ami elnézi a bűnt, "elfogadja a másikat olyannak, amilyen" meghagyva őt a lelki haldoklás állapotában, hanem az a szeretet, ami bánatosan megindul embertársa bűnös volta miatt! Ez a szeretet a saját könyneivel mossa le társa bűneit - de sem nem erőszakkal, sem nem a bűn tragikuma feletti szemhunyással.)

Megint én vagyok, bocs az előző elgépelésekért. Egy kis kiegészítáés még a fentiekhez. Ha jól láttam az egyik legjobb szeretet-példát nem idézték be:

Mt 5, 44. Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.

45. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.

46. Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?

47. És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?

48. Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.

A valóban igaz szeretetben az ember az Atya tökéletességét éri el, és ez összefügg az ellenségszeretettel. Szintén Lépcsős Szent János írta (ismét fejből idézem), hogy a valódi ellenségszeretet nem arról ismerszik meg, hogy ellenségednek nem viszonzod a rosszat rosszal, nyájasan beszélsz, jót teszel, megvendégeled, hanem abban, hogy őszinte bánat támad a szívedben, amikor ellenségedet csapás éri.

Remélem a kérdés kellően magasra helyezett mércéjének szintjét megközelítette válaszom is. :)