Szerintetek logikus a Szentháromságtan?

Akinek az örök élet csak maszlag, annak Jézus Krisztus is az. De Ő az aki volt, aki van, és aki eljövendő... Benne van az Élet. Aki befogadja örökké él.

Ha nincs feltámadás akkor hiábavaló a hit. Minek kellett megváltás?

Egy filozófiát végzett mit gondol erről?:)

Maga szerint mi az igazság?

János 17:3 & 1Kor 8:6

1. A legtöbbször azért történik konfúzió a Szentháromságot illetően, mert nem értik pontosan, hogy mit is tanít az Egyház. A keresztény tanítás egyértelműen vallja, hogy EGY Isten van: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ők hárman, három személyben Egy Isten (nem istenek!). Azaz a három személy együtt és külön-külön mindegyik az EGY Isten. Tehát, ha együtt nézzük az isteni személyeket: az egyedül igaz Isten: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ha külön nézzük, kiemeljük a személyeket, akkor: az Atya az egyetlen igaz Isten; a Fiú az egyetlen igaz Isten; a Szentlélek az egyetlen igaz Isten. A Katekizmus így mondja:

A Szentháromság egy. Mi nem három istent vallunk, hanem egy Istent három személyben: egylényegű Háromságot. Az isteni személyek nem osztják meg egymás között az egyetlen istenséget, hanem mindegyik teljes egészében Isten: Az Atya egészében az, ami a Fiú, a Fiú egészében az, ami az Atya, az Atya és a Fiú egészében az, ami a Szentlélek: azaz egyetlen Isten a természetet illetően. A három Személy bármelyike az a valóság, tudniillik isteni substantia, essentia, vagyis natura.

2. A két általad ajánlott vers ezért pontosan azt mondja, ami a keresztény tanítás.

3. A „jehovák” azonban belemagyaráznak. A Jn 17,3 ugyanis azt mondja, hogy „az Atya az egyetlen igaz Isten” (ami megfelel a keresztény tanításnak), de azt nem mondja, hogy „egyedül az Atya az igaz Isten”, amit csak bele szeretnének magyarázni. A két tétel között világos különbség van. Egyébként olvassunk csak tovább: "részesíts abban a dicsőségben, amelyben részem volt nálad, mielőtt a világ lett" (6. vers) - vagyis a Fiú a Teremtés előtt létezik, és osztozik az idők kezdete előtt az Atya dicsőségében. Még tovább! "Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi." (11. vers) - vagyis az Atya és a Fiú teljesen egy. És még tovább, ez már nem igényel magyarázatot: "Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. Megosztottam velük a dicsőséget, amelyben részesítettél, hogy eggyé legyenek, amint mi egy vagyunk: én bennük, te bennem, hogy így ők is teljesen eggyé legyenek, s megtudja a világ, hogy te küldtél engem, és szereted őket, amint engem szerettél." (21-23. vers). Nemcsak ezen vers, hanem több más szöveg megértése szempontjából is fontos tudatosítanunk, hogy az "és" (kai) kifejezés az "azaz", a "pontosabban mondva" vagy az "illetve" jelentéssel is rendelkezhet. A "kai" kötőszó ilyen értelmű használatát illetően ld. például a Jn 15,8 és 18,35 verseit). A Jn 17,3 éppenséggel nem tagadja, hogy Jézus Isten, noha az önmegüresítés állapotában a Fiú érthető módon nem hangsúlyozta istenségét az imában. De ugyanaz az apostol a levelében (5,20) már így fogalmazta meg ugyanezt: "az Isten Fia eljött, és értelmet adott nékünk arra, hogy megismerjük az igazat, és [hogy] mi az igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban vagyunk. Ez (hútosz) az igaz Isten és az örök élet." Mivel az örök élet az 1Jn 1,2 szerint maga Jézus, az itt említett "ez" (hútosz) is ő, nem csupán az Atya. Ebből pedig következik, hogy Jézusról is elmondható, ami az Atyáról, hogy ő az igaz (vagy inkább "a valódi") Isten (ho aléthinosz theosz). Istent a Fiúban megismerni, abban, akit küldött, az örök élet.

4. A Szentírás általában attribútumokat használ az egy-egy isteni személlyel kapcsolatban, hogy megkülönböztesse az egy Istenségben a három személyt. De ezek az ismertető jegyek mind a három személyre egyaránt vonatkoznak. Vagyis a Szentírás az Atyát, a Szentháromság első személyét leggyakrabb ho Theosz-nak nevezi („az Isten”), a Fiút, a második személyt ho Küriosz-nak („az Úr”), míg a harmadik Személyt to pneuma to hagion-nak („Szentlélek”). Viszont ezek a nevek többször is felcserélődnek, azaz pl. a Fiút is nevezi ho Theosz-nak (Jn 20,28; Róm 9,5; Zsid 1,8; vö. még Tit 2,13; 1Jn 5,20; 2Pét 1,1.); a Szentlelket is nevezi ho Küriosz-nak (pl.2Kor 3,16-18; Zsid 10,15-16), és az Atyát is nevezi ho Küriosznak (Jak 3,9). Tehát a Jn 17,3-ban semmi más nem történik, mint hogy „saját nevén” nevezi az Atyát, viszont ez nem jelenti azt, hogy kizárólagos értelemben kellene érteni.

Itt is a szentírás szóhasználatára kell tekintettel lenni. Például Jézusra több alkalommal úgy utal a Szentírás, hogy „egyedüli Úr” (pl. 1Kor 8:6. Júdás 4), ezen kifejezés alapján mégsem gondolod azt, hogy az „egyetlen” kifejezés itt kizárná az Atyát az Úr-voltából. Vagy az 1Kor 2:11 szerint látszólag a Szentlélek lehetne mindentudó, holott ez is képtelenség. Tehát pusztán ezzel máris felhívtam a figyelmedet a következetlenségedre, valamint a Szentírásnak a nyers, betű szerinti és formállogikai úton való megközelítéséhez való képtelenségére. Mert akkor ha ilyen szóhasználat létezik, akkor máris visszább kell venni abból a lendületből, mely szerint az „egyetlen”, „egyedüli” kifejezések az adott személyt kizárólagosítanák egy-egy attribútum birtoklása tekintetében. Ha esetleg nem esne le, elárulom a megoldást, ez esetekben az „egyetlen”, „egyedüli” kifejezések nem az adott személyre, hanem a lényegére, természetére vonatkoznak. Tehát csak annyi igaz, hogy a Jn 17:3 nem állítja, hogy Jézus Isten volna, de ezen szempontok figyelembevételével az sem mondható el, hogy explicite tagadná ezt. És azok után pedig, hogy az Újszövetség világosan tanítja Jézus valóságos istenségét, úgy ezen versnek ariánus értelmezését máris el kell vetnünk.

5. Itt értünk el az 1Kor 8,6-hoz. Itt a jehovák csak a mondat első felét használják, mint „bizonyítékot” arra, hogy az egyetlen Isten az Atya. De mi van a mondat második felével? „egy Urunk van, Jézus Krisztus”. Akkor, ha a mondat első felében az őrtornyos magyarázat kizárja a Fiút, Jézust mint Istent, akkor ugyanígy a mondat második feléből meg azt kell kiolvasniuk, hogy csak Jézus az Úr, és az Atya nem Úr. Ez így érdekes lenne. Viszont a keresztény tanításba pontosan beleillik, ahogy a másik idézet is, ugyanis pár sorral odébb a Szentírás is jelzi, hogy az Atya és a Fiú egy (Jn 17,11.22; vö. Jn 10,30). Ez pontosan bemutatja a két személy viszonyát a teremtésben és választja őket külön szerepük szerint. Tehát az a személy, akitől van a teremtés, az Atya, míg az a személy, aki által van a teremtés, az Jézus. Ami azt a sokat hangoztatott érvet illeti, hogy itt az Atya egyedül Isten, Jézus kizárásával, azt válaszolhatjuk, hogy ez esetben Jézus bizonyára egyedül Úr, az Atya kizárásával, ami persze lehetetlen. Ez a szöveg logikájából következik. Egyébként Pál ezeket a bálványistenek némelyek általi így nevezése ellen mondja, s nem Jézus Istennek nevezése ellen, tehát ki sem lehet ezellen aknázni. De mi tudjuk, hogy a Fiút ugyanúgy kell tisztelni, ahogy az Atyát, azaz ami tisztelet az Atyának jár, az jár a Fiúnak is. Egyébként a szöveggel az a gond, hogy a magyarban messze más ez, mint az eredetiben. Ugyanis az "Úr" (gör. Küriosz, héber Adonáj) az a szó, amit a zsidó arra alkalmazott, hogy ne mondja ki Isten szent nevét, a JHVH-t - vagyis amikor a Bibliában Isten neve volt leírva, akkor a zsidó az így olvasta ki: "az Úr". Ez a magyar nyelvben nem egyértelmű, mert a magyar másként és sokkal általánosabban használja az "úr" kifejezést. Mindez világos Tamás apostol hitvallásában, amikor így hull térdre Jézus előtt: "Én Uram, én Istenem" (Jn 20,28) - vagyis az "Úr" és az "Isten" jelző a bibliai nyelvben ekvivalens módon alkalmaztatik, az pedig egy szóhasználati sajátosság, hogy az Atya és a Fiú elkülönítése végett elkülönítették őket nyelvileg mint az "Istent" és mint az "Urat". Mire látunk itt példát? Arra, hogy egy-egy mondat kiszakítása a szövegkörnyezetből és kitépése a teljes Biblia összefüggéseiből rossz értelmezésekre és tarthatatlan álláspontokra vezet. Ez nem jelenti automatikusan, hogy Jézus ne tartozna bele az "egy Isten"-be, ahogyan az Atya bizonyosan beletartozik az "egy Úr"-ba (pl. Mt 11,25; Apcs 4,29).

Miért csak a vers első felét nézed? Lám, a módszertani tisztességtelenség vádjai s reád csattan. Ez van abban a versben

A) "...egy az Istenünk: az Atya, akitől minden származik..."

B) "...egy az Urunk, Jézus Krisztus, aki által minden van..."

Ha az A) kijelentésből az következik, hogy a Fiú nem lehet Isten, akkor ugyanezzel a logikával a B) kijelentésből pedig az kövekezik, hogy az Atya nem lehet Úr. Mivel az nem lehetséges, ezért nyilván itt az "egy kifejezés sem azt jelenti, hogy az adott fogalomból kirekeszti a többi isteni személyt. Így tehát a kedvenc versed sem bizonyítja az általad belemagyarázni kívánt állítást.

Továbbá vájtfülűeknek:

+ Jn 17:3-hoz:

[link]

[link]

+ 1Kor 8:6-hoz

[link]

János apostol halála az 1.sz. vége-2.sz. elején lehetett, a Jn evangélium is az 1. sz. vége körüli lehet. Ennek általános elterjedése is lehetett még néhány év. Nem nagy a távolság az idézett íróktól.

Nem a bibliával azonos tekintélyűként idézném őket, illetve nem feltétlenül helyeselendő minden gondolatuk. Mégis mutathatják, hogy hogyan értelmezték a témánkkal kapcsolatos bibliai igéket, a korai időkben is, és hogy nem helytálló az a feltételezés, hogy Krisztus istensége, és a Szentháromság tanítása, a níceai(325), és a későbbi zsinatok ’’találmányai, újításai" lennének.

(Az egyéb Háromsággal, és Szentlélekkel kapcsolatos helyek itt nincsenek idézve, az istenségével kapcsolatosan sem az összes, ill. Az írók és művek listája sem teljes.) A Háromság-hoz idézetek: [link] Józsikácskánál.)

(A csak oldalszámmal jelzett helyek, az Ókeresztény Írók sorozat 3. 1988-as kiad., és 8. 1984-es kiad. részéből valók.)

Kelemen (~96 körül)

Római püspök. Jeromos szerint, a Filippi levélben (Fil4,3) őt említi Pál, mint munkatársát. (ók3/39.)

(3./140.) ’’Mert él az Isten, ahogyan él Jézus Krisztus,(és) a Szent Lélek..” (ók-1/101)

145. ’’..Őáltala neki legyen a dicsőség, tisztelet, erő és magasztalás, az örökkétartó uralom öröktől fogva, és örökkön örökké.”

2.Kelemen levél(? Nem az övé)

148. ’’Úgy kell gondolkodnunk Jézus Krisztusról, mint Istenről..”

Ignác(~110 körül)

Antiochia második püspöke.(ók-4/117)

164. ’’..Az Atya, és Istenünk Jézus Krisztus akaratában kiválasztott…egyháznak..”

166. ’’..Aki született és születetlen, a testben lévő Isten..” 163.164.

169. ’’ Mária hordozta …méhében Istenünket, Jézust, a Khrisztoszt..”

170. ’’..Megjelent Isten emberi módon..”

’’ha imáitok által Jézus Krisztus méltatna rá..” 181.

172. ’’..Aki öröktől fogva az Atyánál volt, és az idők végén megjelent.”

174. ’’..Tegyétek a hitben és szeretetben, a Fiúban és Atyában és a Lélekben,

a kezdetben és a végben..” 175.

177. ’’..Elszakíthatatlanok lesztek az Isten Jézus Krisztustól..”

180. ’’Istenünk,Jézus Krisztus méginkább ragyog,miután az Atyában van.” 182.191.196

181. ’’Kérleljétek Krisztust érettem..”

188. ’’..Valóságban fel is támasztotta önmagát..”

193. ’’Azt várjad, ami az időn túl van, az időtlent,

a láthatatlant, az értünk láthatóvá váltat, a megtapinthatatlant,

a szenvedéstől mentest, aki értünk szenvedékennyé vált..”

Hermász: a Pásztor (? ~50-165, több réteg?)

Jeromos szer. (ók3/35): őt említi Pál, a Róm16,14-ben.

313. ’’Az Isten a Szentléleknek, az őslétezőnek, aki minden teremtményt

megtetemteremtett, egy testben adott lakást…”

344. ’’..Az Isten Fia még az egész teremtés előtt született,

így Atyjának tanácsadója volt a teremtésben..”

’’nélküle a dicsőséges angyalok közül sem járulhat senki az Isten elé..”

346. ’’Az Isten Fiának a neve nagy, határtalan és az egész világot hordozza.

Ha pedig az egész teremtést az Isten Fia hordozza…”

Arisztides(~125-140)

( 8/19.)”..Isten lejött az égből ,egy zsidó szűztől testet vett fel és húsba öltözött..”

Justinos

1. Apologia(~155)

115.”.. A mindenség Atyjának van fia, aki Isten Igéje és elsőszülöttje, és Isten.”

2. Apologia(~155-160)

124.”..minden teremtést megelőz, aki vele van és született, vele teremtett meg mindent..”

Párbeszéd…(~160)

191.”.. Idők kezdete előtt létezett Isten ez a Krisztus, majd embernek született..”

292.”..aki léténél fogva Isten volt..”

293.”..imádandó Isten..”

295.”..Isten fiaként Isten..”

296,”..született, de nem leválásképpen,mintha megosztódott volna az Atya lényege”

Tatianos(Justinos tanítványa) (meghalt~185)

Jerom.(ók3/48):később ’’eretnekséget”alapít, enkratitáknak(önmegtartóztatóknak) nevezik őket.

319.”..részként jött létre, nem szakadt le.ami ugyanis leszakad, az elkülönül az elsőtől, ami viszont rész, az a tagolódás értelmében különböztethető meg, s nem teszi hiányossá , azt amitől elkülönül.ahogyan egy fáklyáról több lángot lehet meggyújtani..”

321.”..szellem volt a szellemből..

Athenagoras(~180)

371.”..mit jelent a Fiú…az Atya elsőszülöttét,nem a keletkezés értelmében..”

380.”..akit mi tőle el nem választható Fiúnak gondolunk.”

372.”..Atyaistenről, Fiúistenről és Szentlélekről beszélünk, bizonyítva az egységben a hatalmat és a különbséget a rangban”

373.”..miben áll egységük,mi az egyesültek közötti különbség,nevezetesen az Atyáé, Fiúé és a Léleké..”

390.”..Isten és az ő Igéje, a Fiú és a Szentlélek vannak, s a hatalom szempontjából egy az Atya, a Fiú és a Szentlélek”

Theophilos(~182)

472.”..három nap képmása a Háromságnak: az Istennek, az ő Igéjének és bölcsességének.” (=Szentlélek)

465. ’’Mikor Istenben ott volt bennlakó Igéje, saját bensőjében nemzette őt, s tulajdon bölcsességével együtt bocsátotta ki magából a mindenséget megelőzően.”

478. ’’Persze nem olyan értelemben állítják a próféták, mint a meseírók, hogy az istenfiak egyesülésből,testi módra jöttek létre; hanem …a logosz folyton bent lakozik Isten szívében.” (465.o.)

479. ’’..Legelőször csakis Isten létezett, meg benne az Ige.”

’’..az Ige tehát Isten és Istentől sarjadt ki..(Jn1,1)”

Meliton (~165)

527. ’’..Feltámadt a halálból mint Isten, az, aki természetében Isten és ember.”

549. ’’Ő az alfa és az omega, a kezdet és a vég…ez a Krisztus.”

’’ő az aki az Atyát hordozza, s akit az Atya hordoz..”

551. ’’Egyszerre volt Isten és tökéletes ember,

meggyőzött bennünket két lényegről…

…az idők előtt létező igaz Isten volt ő.”

550. ’’..Idők előtti Igéjének tisztelői vagyunk.”

556. ’’..(Fil2,7)nem veszítette el örökkévaló természetét, testet öltött..

..emberként táplálékra szorult,Istenként nem szűnt meg a világot táplálni”

’’..Atyához való hasonlóságát nem veszítette el,teljes egészében változatlan természetű volt.”

557. ’’..Isten az Istentől, Fiú az Atyától..”

540.548. ’’Feltámasztotta az embert” (önmagát-?)

Ireneusz(185 után)

599. ’’Csodálatos tanácsadó és erős Isten”(És9,6)

603. ’’Úr az Atya és Úr a Fiú,

és Isten az Atya és Isten a Fiú,

mert aki Istentől született, az Isten.

Eképpen természetének lényege és hatalma szerint, egyetlen Istennek mutatkozik,

másrészről pedig…Fiú és Atya.”

„(Zs1,8) Trónod Isten, mindörökkön örökké…

..a Fiú minthogy Isten, az Atyától, azaz Istentől megkapta az örök birodalom trónját..”

607. ’’Emmanuelnek…fiút szül ,őt ,aki Isten, hogy velünk legyen..”(Mt1,23)

616. ’’..Elmondhatatlan és kimondhatatlan eredetű…tiszteld őt származása miatt.”

624. ’’Vére által..nem valami közbenjáró, nem egy angyal, hanem az Úr maga váltott meg..” 626.

629. ’’Jézus Krisztus nevének segítségül hívásával…mindent megtesz az őt kérőknek…”(Jn14,13)

601. ’’..Aki a világ teremtése előtt az Atyánál volt,

és ő az , aki által minden lett.” (Jn1,2) 606.

A. Kelementől és Tertulliánustól csak néhány hely:

Alexandriai Kelemen (~215-ben halt meg)

12. ’’..Örökkévaló Ige, végnélküli aión..”

15. ’’..A tetőled eredő, a tökéletes bölcsességű,

veled élő és nálad lévő, örök-szent Igével.”

Tertulliánus (művei ~197-től ~217-ig íródtak)

(ók-12. 1986-os kiadás)

263. "... a Háromságos egy Istentől ígért..."

557. " ..a Teremtő Fia, Igéje,akit önmagából előhozva tett Fiává.."

777. "..mindkét lényeg birtoklása mutatja Istennek és embernek, egyrészt születettnek, másrészt nem születettnek.."

791. ",, A "nagy tanács angyalának " (Ésa9,5 LXX) is nevezik, azaz követnek, a feladatot, nem a természetet jelölő kifejezéssel...nem úgy értendő angyalnak , mint egy Gabriel vagy egy Michael. ..nem kell a szolgák egyikének tekinteni a fiút, mert szolgai feladatot lát el...ha talán maga a Fiú angyal, azaz az Atya követe, abban az értelemben az, hogy a Fiúban van a küldött."

"A sok idézet helyett inkább érvekkel kellett volna szolgálnotok arra az abszurd kijelentésre, hogy a három létező egy létező."

A matek a leglogikusabb:

1 x 1 x 1 = 1

Sok sikert a phd-hoz!