Mit gondoltok az olyan papokról, akik nem feltétlenül egyházi, lelki élethez kötött életviteli tanácsokat is adnak és egyes esetekben szekurális értelemben vett logikus gondolkodásra bíztatnak?

Akárki is mondta, attól még ez így igaz, ha erre az esetre konkretizáljuk.

Általánosságban azt gondolom, hogy akárkinek akármi a foglalkozása/hivatása, joga van véleményt formálni, és - mivel szólásszabadságban élünk -, ki is mondani azt. Főleg, ha az egy teljesen logikus, követhető, és követendő vélemény.

Engem rettenetesen zavar, mikor a pap a vasárnapi mise prédikációjában aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozik, esetlegesen kifejti a véleményét. Legfőképpen azért, mert ha politikáról akarok hallani, bekapcsolom a tv-t/ rádiót, misére azért járok, hogy lelki, vallási útmutatást kapjak.

A legfelháborítóbb eset az volt, mikor a parlamenti választások ideje alatt, már bőven tartott a kampánycsend, és a pap azzal fejezte be a misét, hogy mindenképpen menjünk el szavazni, mert ez állampolgári kötelezettségünk, ő nem akar minket befolyásolni a döntésbe, DE arra a pártra szavazzunk, aki a kereszténységet, a családot és a polgári értékeket tartja szem előtt... Na, ezen én nagyon felhúztam magam.

Szóval szerintem mindenki maradjon a saját dolgánál. A politikusok foglalkozzanak a politikával, az egyházi vezetők, személyek pedig maradjanak a hit terjesztésénél.

Igaza volt a papnak, amikor azt kerte, hogy menjenek el a szavazni!

Ha a sok irastudatlan ciganynak lehet beleszolasa a politikaba, akkor egy "lelki" pasztornak miert ne lehetne, hiszen az embereknek a kepviseloje!