Tegnap egy megdöbbentő Jehova Tanúi-s videót láttam. Még nem tudtam napirendre térni felette. Más is van így vele? Ez számomra olyan hihetetlen!
ma 10:18
Megnézem, még csak rákattintottam, de ezek nem Jehova Tanúi kiadványok szerintem, hanem "ellenes". De ez a videó olyan, mint az Ébredjetek! vagy az Őrtorony, szóval a Társulat bocsátotta ki. Egy olyan film, ami azzal foglalkozik, hogy egy vallásban milyen dolgok vannak nem is olyan megdöbbentő, mintha a vallásszervezet által kiadott videóban leled fel a dolgokat.
Újra megnéztem, és összeírtam szerintem mi a probléma:
A fiatal gyermek izgalommal beszáguld a házukba, kezében egy varázslós játékfigurával. Magával ragadja a játék öröme, az édesanyját nem is veszi észre. Többszöri megszólítás után megáll, és a nőre tekint.
Jó dolog: a gyerek örül, megélheti a gyerekkorát bánat, elnyomás, feszültség és kényszer nélkül.
Rossz dolog: annyira leköti a játék, hogy nem is figyel az anyukájára.
A következőekben elmondja, hogy a pajtásától kapta a harcos varázsló figuráját, és szeretné a filmet megnézni a moziban, amiben szerepel.
Az anyuka arca merev, tesz egy hanyag kézmozdulatot, ami elégedetlenségre utal, kissé lenézően, majd szemöldökráncolva visszakérdez:
- Á, szóval Bencétől kaptad?
Mi a hiba?
Nem azt kellene megkérdezni, kitől kapta. Talán mivel Bence nem Tanú családból származik, és ő sem jár gyülekezetbe, ezért az ajándékot, amit a barátkájának adott, a Tanú fiúnak nem szabadott volna elfogadnia. A kérdés így lenne helyes:
- Á, szóval harcos varázsló?
Látja, hogy nagyon tetszik a fiának, mégis ki akarja oktatni. Elküldi az asztalhoz, vesz egy nagy sajnálkozó levegőt – ami inkább a gyerek felelőtlenségének szól, mint annak, hogy el akarja pusztítani azt a kis örömét is, amije van.
Majd már az asztalnál elkezdi kioktatni a kisrácot, aki ebben a pillanatban még boldog.
Az arca fölényes, ahogy rákérdez:
- Marci, ki szereti a varázslást?
Majd az arca felderül, szemei nagyra nyílnak, egyik szemöldöke különösen megemelkedik, ahogy ezt kérdezi:
- Jehova?
Majd az arca elkomorul, szemei összeszűkölnek, szemöldökei lekonyulnak:
- Vagy Sátán?
A gyerek azonnal elkomorodik, és gépiesen azt válaszolja, amit az anyukája vár.
- Így van – mondja a nő újra derült arccal, nagyra nyílt szemekkel, ívelő szemöldökkel.
- A varázslás rossz – folytatja felöltve kioktató arcát – ezért Jehova gyűlöli.
Majd rákérdez, hogy a gyermek ugye nem akar olyan játékkal játszani, amit Jehova gyűlöl?
A gyerek szomorúan a bábúra néz.
Mi a rossz dolog? Rafináltan vezeti rá a csemetét, hogy rossz, amit csinál. Olyan befolyásolás, amit az ember nem is vesz annak, pedig még nagyobb erővel bír a suttyomban rávezetés, mintha szemtől szembe mondaná el az ember a tanácsát, parancsát, figyelmeztetését. A befolyásoló jelleg egyértelműen érezhető, a mimika pedig külön rejtett üzenetet hordoz.
Mi a jó dolog? Szerintem a gyerekeknek meg kell tanítani hogy lássa az összefüggéseket és a logikát a dolgokban, de itt inkább félremagyarázásról, egy vélemény másra erőletetéséről van szó.
Az anyuka folytatja Ádámmal és Évával, aki mivel nem engedelmeskedett az Istennek, fájdalommal, betegséggel, öregséggel, és halállal lakoltak.
Mi a rossz ebben? Hogy már az óvódás korú Marcit azzal ijesztgeti, hogy meg fog halni, ha nem Jehova akaratát cselekszi. Merthogy örök életet élhetett volna az első emberpár, de a bűnbeesés miatt halállal lakoltak, ahogy megígérte nekik még a kígyó előtt.
Isten szomorú volt, amikor az első emberpár vétkezett, ezt még a fiú mondja, de az anyukája rávezeti, hogy akkor is szomorú lesz, ha a gyermek a figurára játékként tekint, és saját szórakoztatására használja azt.
A fiúka a tanítások miatt már egy kígyót lát maga elé, ami a figurával csábítgatja, és az ő tanaik szerint egyértelműen a rosszra, gonoszra, a bűnre, ami miatt azután el kell szenvedni a büntetést, ami a halál.
Mindeközben az anya azt mondja, hogy Jehova szomorú lesz, ha varázsló figurával játszik, és megkérdezi, hogy a fiú talán ezt akarja-e.
A gyermek megsemmisülten ül, elkeseredetten tolja el magától a kígyó képet, az anyuka pedig mivel úgy válaszolt a fia, ami neki tetszik, azt mondja, hogy nem szeretné, hogy Jehova az ő fia miatt legyen szomorú.
Pici gonoszkodással az arcában megkérdezi, hogy vajon ezek után mit kell tennie a fiúnak ezzel a játékkal. A fiú ránéz a babára, a következő jelenetben fölényes büszkeséggel nyitja az anyuka a kukát, a gyermek pedig éppen hogy beleejti a pajtásától kapott játékot, ami még utal az elkeseredésére.
Az anya átszellemült arccal nyugtázza, hogy a fia kidobta a varázslóbabát, és azt mondja, hogy büszke rá. Valamint azt is, hogy Jehova nagyon szereti, amikor engedelmeskedik neki.
Örül az anyuka is, Jehova is már, és a gyerek is felderül, mintha mi sem történt volna. Sőt, a nő előrukkol azzal, hogy biciklizzenek egyet. Spontán ötlet, de látszik benne, hogy a kényelmetlen helyzet kényszere szülte, nem a szülői szeretet és gondoskodás.
"Mi a rossz dolog? Rafináltan vezeti rá a csemetét, hogy rossz, amit csinál. Olyan befolyásolás, amit az ember nem is vesz annak, pedig még nagyobb erővel bír a suttyomban rávezetés, mintha szemtől szembe mondaná el az ember a tanácsát, parancsát, figyelmeztetését. A befolyásoló jelleg egyértelműen érezhető, a mimika pedig külön rejtett üzenetet hordoz."
Fején találtad a szöget!
Mint már írták is, nem a bibliai értékek következetes képviseletével, tanításával van a gond, hanem ez a módszer az, ami tényleg megdöbbentő, és egyúttal remekül jellemzi az egész JT vallás manipulatív, "ravasz" jellegét.
Az egészben szerintem az a legmegdöbbentőbb, hogy amit ez az anyuka csinál, az maga a varázslás! Más emberek ravasz, manipulatív befolyásolása olyan módon, hogy ráerőltessük a véleményünket vagy az akaratunkat. Egyfajta logikai, sőt még inkább érzelmi (!) csapdát állít fel a gyereknek, amivel erőszakosan behatol a tudatába, és ráerőlteti az akaratát úgy, hogy a gyerek úgy érezze, nincs semmi más választása, mint elfogadni ezt a tanítást, különben valaki (az anyja vagy maga Jehova) szomorú lesz. Mindezt a szeretet, az anyai kedvesség, gondoskodás köntösébe bújtatva.
Ez érzelmi varázslás! Ahhoz hasonló, mint amit egyes nők szintén nagyon rafinált módon képesek alkalmazni (nem általánosítok, de tény, hogy van ilyen!), amikor sírós jelenetet adnak elő minden olyan esetben, ha olyan irányban alakul valami, ami nekik nem tetszik. Az is egy érzelmi varázslás: mivel tudom, hogy a másik fél szeret engem, és nem akarja, hogy szomorú legyek, ezért ha olyat csinál, ami nekem nem tetszik, akkor előadom, hogy milyen szomorú vagyok emiatt, hogy a szeretetét kihasználjam arra, hogy fájdalmat okozzak neki, és ezzel kényszerítem, hogy visszakozzon.
Ami ebben a videóban folyik, az ugyanez!
Holott a tanítás nem olyan furmányos logikai, érzelmi csapdák felállítását jelenti, amiből a másik fél számára az egyetlen kiút (vagy logikailag, vagy érzelmi okokból) a mi véleményünk igazságának elfogadása. Az igazi tanításban mindig benne van annak a lehetősége, hogy a tanított fél nem fogadja azt el, szabad akaratából meghozott döntése értelmében.
Ádám és Éva példája is teljesen elferdítve került elő a videóban. Isten nem azt mondta Ádámnak, hogy szomorú lesz, ha Ádám eszik a tiltott gyümölcsből, hanem azt, hogy ha eszel belőle, meghalsz. Isten *tájékoztatta* Ádámot arról, hogy a saját jól felfogott érdekében nem szabad a gyümölcsből ennie, és nem befolyásolta *érzelmileg* sem pró, sem kontra. (Holott valóban igaz lett volna, ha azt mondja neki, hogy "nagyon szomorú leszek, ha a tiltásom ellenére eszel a gyümölcsből, úgyhogy ha szeretsz engem, nem teszel ilyet". De ez manipuláció!)
Nem próbált benne pl. félelmet sem kelteni annak ecsetelésével, hogy milyen rossz lesz, ha meghalsz, a Sátánnal együtt a gyehennába, az örök tűzbe vetlek stb.!
Egyszóval ez az egész légkör, ami ebből a videóból árad, ugyanolyan logikai csapdákat, ugyanazt a kényszerítő erőt alkalmazza, mint amit a JT általában is gyakorol a tagjai felett, és ugyanezzel a módszerrel próbálják az embereket is téríteni. Amikor valakit "meggyőznek", akkor az az ember nem azért tér be hozzájuk, mert valóságosan találkozik Istennel, érzi a szeretetét, megtér stb., hanem mert annyira logikusnak találja az egészet, ahogy előadják, hogy ha könnyen befolyásolható, igazából nincs más választása.
Ez a videó pedig prímán bemutatja, hogy a saját gyerekeiknek sem hagynak választási lehetőséget (igaz, ez más keresztény felekezeteknél is előfordul sajnos), valójában nem tanítják és terelgetik a gyermeket egy egészséges családi, keresztényi légkör kialakításával, hanem manipulációval, félelemkeltéssel, érzelmi zsarolással *kényszerítik* őket, hogy az általuk követett vallásba betagozódjanak.
Nagyon sajnálatos, mert Istenről a Bibliából nagyon világosan kiderül, hogy három fő "törvényt" minden esetben maximálisan tiszteletben tart, és azok alapján cselekszik: az igazságosságot, a jogosságot, és a szabad akarat tiszteletét. Isten soha nem kényszerített senkit, hogy kövesse őt, hanem minden egyes ember (sőt, más szellemi lények, pl. angyalok is!) a szabad akaratából hozott döntéséből választhatja, hogy engedelmeskedik-e Neki, vagy sem. Az Ő Királyságába egyetlen embert sem lehet "bevarázsolni" kényszerrel, még ha annyira kontroll alatt tartjuk is, hogy "semmi bűnt nem engedünk" neki elkövetni, akkor sem tudjuk a szívét az Isten melletti őszinte, elkötelezett döntésre kényszeríteni.
Ezért nemcsak káros, de teljesen felesleges is varázslással hatni a gyerekre annak érdekében, hogy ne játsszon varázslós játékkal.
Mint az egyik válaszadó írta, ezt valaki már egyszer bejátszotta, és akkor is elkezdtek mocskolódni az emberek.
kérdésem:
Ki szereti azt ha hazudnak neki?Csak azért mert gyermek, hazugságban kell nevelni, mert a világban nem szokás igazat mondani?
Már az Izraeliták idejében is megkövetelte Jehova a szülőktől, hogy a gyermekeik elméjébe véssék bele koruknak megfelelően, mi a helyes mi a helytelen. Hogy majd felnőtt korukba se térjenek ettől el.
Az ördög is Játszott és elkezdett hazudozni,így idejutottunk, embereknek milliárdjainak kell meghalni egyetlen hazugság miatt.
Jézus az ördögöt a hazugság atyjának nevezte, és még játékból sem akarjuk gyakorolni ezt, mert a keresztények nem a világot követik, hanem Jézus tanításait.
Ki mondaná azt, hogy Mária csak azért mert Jézus gyermek volt néha egy kis füllentést megengedve engedményeket tett volna különböző bibliai tanításokban becsapva a gyereket, a biblia elvárásaiban.
Az hogy a szülő megtanítja a gyermeknek mi biblia ellenes abban nincs semmi rossz.
A varázslás, a spiritiszta szokások nem keresztényi és isten ellenes tanítások, miért is kellene a gyermekre ráhagyni mikor szülő felelőssége Isten előtt a gyermeket a biblia erkölcsi értékeire tanítani.
A biblia azt mondja:
Gyűlöld amit Isten gyűlöl...
És nem teszi hozzá, hogy a gyermeket egy kicsit be kell csapni mert a tömeg és a világ ezt csinálja, és ha nem megyünk az emberek után utálni fognak
Nyugodtan lehet mocskolódni, mi akkor sem hígítjuk fel a biblia tanítását.
Miért hazudjak a gyermeknek?
Nem fogunk a gyereknek hazudni azért, hogy a világ után menjünk és így akkor majd szeretnek bennünket.
Jézus ezt mondta a követőiről:
Jaj nektek ha csupa jót mondanak rólatok az emberek, mert ezt tették a hamis prófétákkal is.
Egyébként hazugságot sokan nem tartják biblia ellenesnek ha úgymond "jótékonyságot" látnak mögötte.
De kérdezzük már meg Jézust Ő tenne ilyet valakivel, mert gyermek.
Jézus becsapná a gyermekét,ha lett volna neki, és engedné olyan játékkal, vagy dolgokkal játszani a "játék" kedvéért, amit a teremtő halállal sújtana, ha Mózesi törvény lenne érvényben?
Ennyire komolytalannak kell venni Jézus tanítását?
Timóteust csecsemő korától kezdve nevelték a biblia törvényeire, és jó keresztény lett belőle, Pál munka társa volt.
Nem hiszem hogy a szülei megengedték volna, hogy egy játék karddal Római katonásdit játszon a barátaival.!!!!
Mára már ez is elvesztette a komolyságát, a gyerekek játékból, megölhetik egymást.:(
Jó játék.....:(
Rafináltan vezeti?
Ez egy gyermek korához illő személtetés.
Isten örülne vagy sem?
Ez miért rafinált?
Vagy a gyermeket felnőttként kellene megtanítani a tiltásokra, amire az elméje nem is fogékony még?
Már ne haragudj de Ádám felnőtt férfi volt, aki képes döntéseket hozni a gyermek még nem, és addig míg gyermek a szülő felel a gyermek döntéseiért.
Vagy te azt mondanád egy gyermeknek mit egy felnőttnek? :
"megfogsz halni ha ezt meg ezt teszed."
Nem a korának megfelelően kell szemléltetni a rosszat?
Te csak engedd meg a gyermekednek hogy játékból lövöldözzön, meg ember életeket oltson ki, meg varázsoljon ami nem igaz, mert nem tud varázsolni.
Te csak hazudja a gyermekednek ha ez örömet szerez a gyermekednek.
M nem akarjuk megtanítani a gyermeknek, hogy a hazugság öröm forrása, pont egy hazugság miatt tartunk itt.:(
Érdekes videó.
Nagyon rosszul csinálta meg, aki megcsinálta. Az embernek tényleg felfordul a gyomra ettől a jóságos, álszent nézéstől, amit az anyuka megvalósít.
Én is egyetértek abban, hogy a gyerek ne kapjon meg mindenféle játékot. Manapság egyre több olyan játék van, amit azonnal ki kéne vonni a forgalomból.
Nekem vannak JT ismerőseim, ott simán elolvashatták a gyerekek a Harry Potter könyvet, pedig szerintem az sokkal rosszabb ebből a szempontból, mint ez a kis varázsló figura.
JT-hoz szólna a kérdésem, miért nem lehet az ilyen varázslós figurát annyival elintézni, hogy ez egy mese, ugyanúgy, mint a beszélő macska, vagy a repülő elefánt?
Szóval miért kell a gyereket megfélemlíteni? Nem hiszem, hogy ez a jó megoldás, noha én sem szeretem ezeket a mindenféle kütyüket.
ma 12:19
Érzelmi zsarolás. Ez tetszik, ezt a kifejezést kerestem, jól jellemzi mi megy végbe a videón.
34%
Mivel varázslat nem létezik, és a varázslós figurát sem olyan létező lénynek tartja Marci, aki mindjárt villámokat kezd szórni, meg hasonlók engedtessék már meg neki, hogy legyen egy jó napja. Szerinted aki megnéz egy varázslós filmet azonnal fekete-fehér meg egyéb mágiát kezd űzni meg pártolni? Ez badarság!
El tudja dönteni, hogy egy mese és nem is tudna okkult dolgokat 5-6 éves fejjel csinálni, végképp nem agyalni rajta hogyan csinálja később. Én is sokféle mesét láttam kisgyerekként, a tipikus csépeljük egymástól kezdve az olyan szelíd és ártatlan és ártalmatlan vagyok, hogy mindenki bealszik mellettem típusúakig. Inkább az olyat szerettem, amiben történik is valami és például koboldok jöttek meg hasonlók. Na aztán szerinted Jehova boldogtalan miattam? Azt sem tudja, hogy a világon vagyok. (Ahogy én sem tudom, hogy ő a világon van-e, kölcsönös az érzés.)
Nem a gyermek becsapása az, ha hagyja, hogy játsszon, és nem mindegyik kiskölyök játszik lövöldözőset. Ez is általánosítás. Lehet különbséget tenni valós és valótlan között, ezt kell megtanítani a gyereknek, nem azzal riasztgatni, hogy meghalsz, meghalsz, meghalsz, ha nem így teszel. Mert nem mondja ki a videó, de jön Ádámmal és Évával, akik ellenszegültek, aztán puff azzal bűntette Jehova őket, hogy halálra ítélte. Ha a gyerek ismeri Ádám és Éva történetét – már pedig ismeri – akkor azonnal lejön neki, hogy az élete a tét. Egy gyermek alig élt még valamit és már attól retteghet, hogy ő is meghal. Hát ez szép kérem!
(Efézus 6:3, 4) . . .” 4 És ti apák, ne ingereljétek föl gyermekeiteket, hanem továbbra is Jehova fegyelmezésében és az ő gondolkodásának zsinórmértéke szerint neveljétek őket.
A ’gondolkodás zsinórmértéke’ szerinti nevelés az eredeti nyelven olyan folyamatra utal, amely törekszik helyreigazítani az elmét. Többet foglal magában a tények átadásánál. Azt jelenti, hogy hatást gyakorolsz a gyermek erkölcsi érzékére, és így a tetteire is. Ez különösen a tinédzserkorban döntő fontosságú. „Minél idősebb a gyermeked, annál fontosabb, hogy változtass a megközelítési módszereiden, és hogy érvelj neki” – mondja egy apuka, Andre (2Timóteusz 3:14).
Egy teológiai szótár szerint az eredeti görög szó, amelyet az Efézus 6:4-ben a ’gondolkodásának zsinórmértéke’ kifejezéssel fordítanak, egy olyan folyamatra utal, amely „törekszik helyreigazítani az elmét, változtatni azon, ami helytelen, javítani a szellemi dolgokhoz való hozzáálláson” (Theological Dictionary of the New Testament).
Pál apostol ezt írta a fiatal Timóteusznak: „maradj meg azokban, amiket tanultál, és amiket meggyőzetve elhittél, tudva, hogy kiktől tanultad őket, és hogy csecsemőkorodtól ismered a szent írásokat, amelyek képesek bölccsé tenni téged a megmentésre a Krisztus Jézusba vetett hit által” (2Timóteusz 3:14, 15). Timóteuszt már kora gyermekkorától szentírási ismeretekre oktatta az édesanyja és a nagyanyja, szilárdan megalapozva ezzel az Istenbe vetett hitét (Cselekedetek 16:1; 2Timóteusz 1:5). Később, amikor keresztények lettek, nem kényszerítették a hitet Timóteuszra, hanem ’meggyőzték’ őt szentírási ismereten alapuló józan érvekkel.
Egyes szülők úgy vélik, hogy a gyermekeik csak akkor tudják majd eldönteni, hogy milyen értékrend szerint akarnak élni, ha nagyobbak lesznek. Szerinted ez ésszerű? Ahogy a gyermek szervezetének megfelelő táplálékra van szüksége, hogy mire felnő, erős és egészséges legyen, ugyanúgy van szüksége az elméjének és szívének is oktatásra. Ha a gyermekeid otthon nem tanulnak tőled erkölcsi értékeket, akkor feltehetően az osztálytársaik, a tanáraik vagy a média által közvetített értékrendhez fogják szabni magukat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!