Van valaki vagy ismertek valakit, akitől Isten eltávolodott miután megtért és később visszatért hozzá? Hogyan történt?

"Titeket hogyan tanított, honnan tudtátok, hogy mit szeretne tőletek? Hogyan beszélget veletek?"

Igazából mai napig nem tudom, hogy mit szeretne tőlem. Szeretném meghallani, de nem tudom.

16 évesen tértem meg úgy igazából. Jártam előtte is templomba, de inkább csak a haverok miatt. Aztán 16 évesen egy táborban megtértem. Nagy tábor volt, több száz résztvevővel.

Azután biztos voltam benne, hogy Isten azt akarja, hogy valamiképp Őt szolgáljam.

Ezért hittantanár akartam lenni.

Ez a tervem nem sikerült. Elvégeztem a fősulit, közben teljesen kiégtem. Nem volt egy őszinte szavam hozzá. Aztán a beígért munka sem jött össze az iskolában, így összetörtem.

Állás nélküli lettem, amiért főleg Istenre haragudtam.

Rá 9 hónapra megtudtam, hogy a kedvesem is hűtlen volt hozzám, és amikor felajánlottam neki egy új esélyt, akkor azt mondta, hogy nem kellek neki, mert nincs munkám...(szintén "hívő", templomba járó ember)

De érdekes módon a szakítás után valahogy nagyon megtaláltam a a közös hangot az Úrral. Rengeteget sírtam éjszakánként. Aztán egyszer, mintha kiszállt volna belőlem valami. Hirtelen abbamaradt a sírás, és valami hihetetlen nagy szeretet töltötte el a szívemet.

Újra hinni kezdtem benne.

Ennek egy éve, és azóta is voltak már kisebb "kihűléses" időszakaim, de mindig visszatérek, és bízok. DE még mindig nem tudom, hogy mit akar tőlem. :D

Megpróbálok türelmes lenni, keresgélem az utam, aztán remélem segít azt megtalálni.

3-as voltam.

Azt akarja tőled is, mint mindenki mástól:

"Ezeket pedig mikor hallották, szívökben megkeseredének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak? Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bûnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát. Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk"

Te sajnos kaptál egy olyasmit, amit én "placebo"-nak hívok. Egy látszat megoldást, holott éges voltál Istenre. Ez a vallások legnagyobb bűne.. Azt hiszed révbe értél, hogy megkaptad a válaszokat és jó helyen vagy. De közben csak placebót kaptál.. És mikor jönnek az élet nehézségei, vagy látod az "ellentmondásokat" akkor nem magadban, vagy az "egyházadban" keresed a megoldást, hisz elméletileg a jó oldalon állsz, magadban hiába is keresnéd, hisz ha tudnád a választ, akkor nem is lennének azok a mardosó problémák, az egyházadban sem keresheted, hisz ők a jófiúk csapatában játszanak nemde? Legalábbis ez tűnik logikusnak igaz? Akkor miértis nem működik.. Miért van az, hogy válaszok alig, kérdések viszont egyre inkább jönnek benned? Hol van a bibi? Isten miért nem segít? Ott van a hiba a képletben, hogy noha éhes voltál Istenre, mint egy kisgyerek, "valakiktől" mérgezett tejet kaptál, ami lassan öl ugyan, de biztosan. Ha meg nem térsz valóságosan és szívedből. Máskülönben az van, hogy "elvész az én népem, mivelhogy tudás nélkül való"

A jóhír az, hogy még FOGGALMAD nincs róla, milyen életre hívattál el és mennyire fantasztikus:) Úgy értem, amikor megtudod, szétesel annyira ledöbbensz és örülsz majd:) És végre megismered Istent. Márpedig Ő igencsak lenyűgöző és fantasztikus

Szia!

Ide válaszolok.:)

Isten kihozott engem a bűnös életemből. Évekig jártam vele, éreztem minden nap a szeretetét.

Volt egy törés az életemben, csalódtam egy hozzám közel álló személyben, összetörtem. A keserűség szakított el Istentől (és a gyülekezettől). Visszatértem a régi bűneimhez, amiktől teljesen szabad voltam addig. Így éltem hosszú időn keresztül. Nehéz volt újra megtérni. A bűn elválaszt Tőle. De Isten hűséges! Ha megbánod a bűneid és kiáltasz hozzá, nem vet el. Isten jó!! Jézus azért halt meg (és feltámadt), hogy te élj!

És van egy fontos dolog: kegyelemből tartatunk meg (Efézus 2: 8-9)