Miért van ilyen sok iszlamofób ember? Hogyan lehet egy vallást utálni a sok közül?

Kedves kérdező!

Nem vagyok muszlim, de más vallások szent helyeit felkeresem, megcsodálom az építészetüket, ismerkedem a kultúrájukkal. Mindezt úgy, hogy tiszteletben tartom a szokásaikat, képzeld zsinagógába is fedett fővel megyek, noha nekünk keresztényeknek nem kell követni ezt a zsidó szokást. A viszonzást meg már jogosan elvárhatom az itt élő muszlimoktól: Igen is nincs joguk követleni a világi intézményekben, a helyi/vallási szokások betartását, különösen nem muszlimoktól követelni.

Amire oly bőszen célzol: a burka és niqáb betiltása Franciaországban lényegében vihar egy pohár vízben. Miért is? Ha annyira ismered az iszlámot esetleg követed is, tudhatnád, hogy se a szunnita, se a siíta (az alevi és koraniták meg végképp nem)hagyomány NEM ÍRJA ELŐ AZ ARC ELTAKARÁSÁT. Tartalmilag ezt a kitalált és agyment hadith-t ide is tudom idézni: Mohamed (blv) azt mondta egy kamasz lánykának, hogy csak az arca és kezei maradjanak szabadon, minden mást takarjon. Akkor mire fel a burqa és niqáb, egy elenyésző kisebbség hordja és igen is biztonságpolitikai veszélyeket rejt.

Ami a meztelenséget illeti, nem csak erkölcsi-kulturális okokból hordunk ruhát, hanem az éghajlat miatt is, illetve hogy védjük testünket a külső behatásoktól. Senki nem fogja követleni a 40 fokos melegben, ilyen káros uv sugárzás mellett, hogy köztelezően meztelenül járjunk. Ami meg a meztelenség miatti muszlim viszolygást illeti én ebben kulturális eredetet látok, de télleg érdekel az oka, hogy pl.: az orvosnál miért nem lehet vetkőzni, vagy mi van akkor ha más meglát meztelenül. Egyáltalán házaséletet is ruhában kell élni, mert ilyet is hallottam. Nyilván nem lesz mindenki nudista, csak aki akar.

A meztelenség a keresztény felfogás szerint az első ember párra vonatkozott, mert bűntelenek voltak, és úgy teremtette őket Isten, és a bűn miatt jött rájuk az szégyenérzet és észre vették a meztelenségüket. Idegennel szexuális közeledés céljából nem is szabad meztelenkedni.

36-os vagyok, utóljára:

Húúú, Kérdező: ismét végigolvastam az utolsó kommentedet. Mérhetetlen prekoncepció és konfúzió süt belőle. Ilyen alapokról valóban nem lehet vitázni - de végül is: talán nem is veled akartam. Sokan mások meg biztosan értettek. Bíztató, jó érzés ez.

aki annyira az iszlam ellen van : Tessek olvass,tanulj es lass..ne csak a mdia oktasson!:

[link]

"A fih egymásnak eltérő irányzatú képviselői azonban elméleteik alátámasztására akár új hadíszokat is teremtettek, ezt Mohamed szavaival vélték igazolva látni: "Ami jót vala mondanak, azt én magam mondtam" /Goldziher (1912), 49/."

Na itt van a kutya elásva, az egész emberek által kitalált hadith hit.

Akár fel lehetne turbózni ilyenekkel: -Ha valaki az ima előtt facebookozik a wudu-ja érvénytelen, ismételje meg újra a mosakodást.

- Ha postás levelet hoz és jó hír van benne imádkozz egy rákát a kötelező ima előtt.

Ezzel nem akartam senkit megbántani, csak ironikus akartam lenni, hogy milyen axióma rendszer az egész iszlám.

Tegnap 23:24-es:

Én valóban nem tartom kívánatosnak az iszlámot Európában, de nincs szükségem a sulinet:-)re ahhoz, hogy "megismerjem". Amennyire egy európainak ismernie kell, annyira tisztában vagyok vele. "Média-oktatásra" szintén nincs szükségem: amit a legszigorúbban szűrök, az épp a média. Nem vagyok "médiafogyasztói idióta".

Az iszlám reális, napi gyakorlatát, az azt megélő "emberanyagot" nyugat-európai élettapasztalatból ismerem - az pedig meggondolkodtató, sőt: elrettentő. Senki nem tud lebeszélni arról, hogy ez a kontinens nem engedheti meg magának az idealizmus luxusát, hacsak nem mazochista és nem módot keres a kulturális megsemmisülésre.

Kedves Kérdező!

Reagálnék az első pontokban nekem szólt írásodra. Először is kikérem magamnak, hogy iszlamofób lennék. Sokat olvastam az iszlámról, a fősulin ismertem muszlim lányt, és jártam már mecsetben.

Ami a burqát és a niqábot illeti, valóban nem tiltja az iszlám az arc eltakarását, de ugyebár a haddzs alatt mégis csak tilos a nőknek. Szóval, hogy is van ez? Eltakarjuk az arcunkat hétköznap, de az egyik legfontosabb parancs - a zarándoklat alatt - meg tilos. Felőlem az hord burqát vagy niqábot aki akar, ha ezt szabad akaratából teszi. De tény, hogy ezzel sérthet másokat, akik az európai civilizáció szokásait fogadják el.

Ami a keresztény hidzsáb kérdését illeti jogos a felvetésed és néha-néha foglalkoznak vele a különböző keresztény gyülekezetek. De ebben te is messze menő következtetéséket vonsz le, amik nem igazak. Nem idézem ide a teljes 1 kor 11-et mert hosszú lenne a kommentem, de nyugodtan elolvashatod a szavaimmal párhuzamosan.

Pál apostol szerint a nőknek IMÁDKOZÁS és PRÓFÉTÁLÁS alatt be kell fedni a fejüket. Csak és kizárólag akkor, ezen kívül nem kell. Tehát nem igaz, hogy a keresztény nőknek hidzsábban kell járniuk. Miután ezt kifejtette, oda írta, hogy a vitatkozás ebben a kérdésben káros és nem része Isten gyülekezeteinek. A kereszténység többféleképpen értelmezi ezeket a sorokat:

1. A nőknek imádkozás alatt be kell fedni a fejüket kendővel, kalappal, base-ball sapkéval stb., így illik. Ezt követi a konzervatív katolicizmus, a keleti kereszténység nagy része, és kevés neoprotestáns gyüli.

2. A nőknek be kell fedni a fejüket, de ha nem teszik nem baj, csak vitatkozás ne kerekedjen ebből. Pál a korinthusiaknak azért írta ezt, mert vitatkoztak a szokáson (itt lényegében a görög és a zsidó/római szokás állt szemben egymással.)

3. Pál nem kötelező érvény törvényt mond, hanem ajánlást. Hasonlóan azokhoz, amikor azt mondja, ezt én mondom és nem az Úr... És a mai korban nem tartják fontosnak ennek a szokásnak a betartását, illetve a hívőkre bízzák.

A 2,3. pontban leírtakat követik a történelmi egyházak és a neoprotestánsok többsége.

Annyit azért el mondhatok bárhogy is van, Isten a szíveket nézi és nem a külsőségeket. Ez nem üdvösségkérdés a kereszténységben.

25 kérdés az iszlámról

Az iszlám kialakulása Magyarországon

Az iszlám vallás, ellentétben azzal a téves elképzeléssel, hogy teljesen gyökértelen ebben a térségben, igen nagy történelmi hagyománnyal rendelkezik hazánkban és Közép-Európában is. Már igen korai IX-XIII. század közötti időszakból rendelkezünk írásos történelmi feljegyzésekkel, arab földrajzírók, történészek, bizánci kutatók, magyar királyi oklevelek tanúsága alapján olyan híradásokkal, amelyek önként betelepült muzulmán vallású, avagy muzulmán vallást felvett emberekről emlékeznek meg. De ugyanígy teljes bizonysággal állítható, hogy már a honfoglaló magyar törzsekkel érkeztek muzulmán vallású emberek a Kárpát-medencébe. Tovább növeli az itt élő muzulmánok számát az 1120-as évek környékén a Bulgáriai területekről elűzött besenyők, besenyő törzsek betelepedése. Ezen időszakban a muzulmánokat több elnevezéssel is emlegetik: izmaeliták (utalva Ismailtól való származásukra), szaracénok, böszörmények. Egy érdekes adat: Yakut ar-Rimi arab (az 1220-as években) földrajzíró Szíriában találkozott magyaroroszági muzulmánokkal, akik ott végezték tanulmányaikat, s ez fényesen bizonyítja a kora középkori magyar iszlám tudásszomját. 1355 körül egy újabb népcsoporttal gazdagodik a paletta: az oszmán-törökökkel, amely folyamat az 1541-es Buda wilayat-té válásával mintegy 150 évre tartóssá válik. Az oszmán-törökök erőszakos térítést nem folytattak, hiszen a kényszer tilos az iszlám alapelvei szerint, mégis építészetükkel (Gül Baba türbe, pécsi dzsámi, egri minaret, budai fürdők), szokásaikkal, sőt török kölcsönszavakkal is nagyban befolyásolták a magyarországi helyzetet. 1908-ban még egy népcsoporttal bővül a kör: a bosnyákokkal. S végül 1916-tól kezdődően, az 1916. évi XVII. tc. legális törvény által engedélyezett és elismert vallási közösség rangjára emeli a magyarországi iszlám közösséget. Iski Csaba (alelnök)

1. Mit jelent az iszlám?

Maga az iszlám jelentése: béke, alávetés, megadás. A béke azt jelenti, hogy az ember békében él önmagával, környezetével. Az alávetés pedig Isten és parancsai iránti alázatot, odaadást s engedelmességet feltételez. Az iszlám egy szélesebb jelentése: békét teremteni úgy, hogy alávetjük magunkat Isten akaratának. Ez az egyedüli vallás, mely a nevével egy erkölcsi viselkedési formát és életformát is hordoz. A judaizmus nevét Juda törzs nevéből eredezteti, a kereszténység pedig Jézus Krisztusról. A buddhizmus pedig Gautama Buddháról, a hinduizmus pedig az Indus folyóról kapta nevét. Ám egy valamit fontos hangsúlyozni: a muszlimokat nem szabad mohamedánnak nevezni.

2. Ki is Allah?

Allah, arab szó, amelynek jelentése: egyetlen Isten. Hasonlóan az arámi (Eloh) szóhoz. Allah nem csupán a muszlimok istene, hanem minden teremtmény istene is, hiszen Ő a megteremtőjük, és Ő az, aki gondoskodik róluk.

3. Ki a muszlim?

Maga a muszlim azt jelenti, az a személy, aki aláveti magát Isten akaratának. Ez pedig úgy jöhet létre, hogy elmondja a tanúságtételt, azaz: nincs más Isten, kivéve az egyedüli Allahot, és Mohamed (SZ.A.SZ.) Allah prófétája. Szélesebb értelemben bárki, aki önként aláveti magát Allah akaratának muszlimnak számít, így minden Mohamed (SZ.A.SZ.) előtti próféta muszlimnak számít. A Korán külön is említi Ábrahámot, aki sok idővel Mózes és Krisztus előtt élt, és így szólt: "Nem volt ő sem zsidó, sem keresztény, hanem muszlim volt", mivel ő alávetette magát Allah akaratának. Így tehát vannak olyan muszlimok, akik egyáltalán nem vetik alá magukat Allah akaratának, s vannak olyanok, akik minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az iszlámnak megfelelő életet éljenek. Az iszlám nem ítélhető meg úgy, hogy azokat vesszük figyelembe csupán, akik muszlim neveket hordanak, ám tetteiket és cselekedeteiket tekintve nem lehet őket muszlimnak nevezni, s nem is viselkednek úgy. Az, hogy valaki mennyire nevezhető muszlimnak attól függ, mennyire veti alá magát Allah akaratának hitében, lelkében és tetteiben.

4. Ki volt Mohamed (SZ.A.SZ.)?

Röviden: Mohamed (SZ.A.SZ.) egy előkelő mekkai törzs szülötte Arábiában, a keresztény időszámítás szerint 570-ben. Őseinek származása Izmáelig megy vissza, aki Ábrahám Próféta fia volt. Mohamed apja még születése előtt meghalt, anyja pedig mikor még csak hat éves volt. Semmilyen oktatásban nem részesült. Először egy dajka nevelte, ahogyan akkoriban szokásos volt, majd nagyapja és utóbb nagybátyja. Fiatal emberként igazságosnak ismerték meg, erényesnek, aki egy barlangban meditált és gondolkozott. Negyven éves korában kapta meg prófétai küldetését, mikor Gábriel arkangyal megjelent neki, ami ma a Koránnak nevezett könyvben olvasható, amit a muszlimok Allah végső és utolsó szavaként kezelnek. A Korán változtatás nélkül maradt fenn eredeti formájában, s megerősíti a Tórában, a Zsoltárokban és az Evangéliumokban levő igazságot. A Korán az egyetlen létező Írás ma, amely eredeti arab formájában fennmaradt.

5. Imádják-e a muszlimok Mohamedet (SZ.A.SZ.)?

Nem! A muszlimok nem imádják Mohamedet (SZ.A.SZ.), sem más személyt, más prófétát sem. A muszlimok hisznek és igaznak tartják az öszes prófétát, ideértve Ádámot, Noét, Ábrahámot, Dávidot, Salamont, Mózest és Jézust. S a muszlimok úgy tartják, hogy Mohamed (SZ.A.SZ.) a próféták sorában az utolsó, aki eljött. Hitük szerint csak Allahot lehet imádni és szolgálni, nem pedig teremtett emberi lényt.

6. Mit hisznek, gondolnak a muszlimok Jézusról?

A muszlimok igen magasra értékelik Jézust, s az ő kiváló anyját Máriát. A Korán elmondja nekünk, hogy Jézus csodálatos születés gyümölcse, apa nélkül fogant. Jézus példázata olyan Allahnál, mint Ádámé. Porból teremtette őt, majd így szólt: "Légy! És lett." (Korán, 3:59) Mint próféta sok csoda adatott meg neki, mint pl. nem sokkal születése után beszélt anyja erényessége védelmében. Allah egyéb kegyei révén gyógyította a vakot és a beteget, életre keltette a halottat, agyagból galambot alkotott, ám a legfontosabb a küldetés volt, amit hordozott. Ezek a csodák Allah adományaként jöhettek létre, hogy a prófétaság bebizonyosodjon. A Korán tanítása szerint nem feszítették meg a kereszten, henem felemeltetett az Égbe. (Korán Mária szúra)

7. Melyek az iszlám oszlopai?

Általában öt pontot szokás úgy emlegetni, hogy ezek az iszlám oszlopai. Nevezetesen:

1. Hit Allahban s Prófétájában Mohamedben (SZ.A.SZ.).

2. Imák (salat), melyek napi öt alkalommal kötelez?k.

3. Böjt (siyam), melyet Ramadan hónapban kell teljesíteni.

4. Adakozás (zakat), a szegényadó, mely a tehetősek és gazdagok kötelessége.

5. Zarándoklat (Hadzs), Mekkában történik, az élet során egy alkalommal, csak akkor, ha fizikai és anyagi feltételei adottak.

(Oszlopok az épület részei. Az épület ebben az esetben a teljes egész emberi lény, aki törődik és védi is minden más teremtmény jogait, s szem előtt tartja embertársai sorsát, megteremtve egy olyan társadalmat, melyben az igazságosság és a béke a legfenköltebb fogalmak.)

8. Mi az értelme a muszlim imának?

Az iszlám istentisztelet értelme az, hogy az ember hasson az Isten tudatára! Az istentisztelet nem csak az imádkozásból áll, hanem a szegények segítéséből, a böjtölésből, s minden jó cselekedtből, amit Isten nevében teszünk.

9. Melyek a hit pillérei?

A hitnek 6 pillére van az Iszlám vallás szerint. Ezek a következők:

1. Hinni Allahban, s ez 4 dolgot tartalmaz: - hit a magasztos Allah létezésében - hit az Ő isten voltában, - hit az Ulühiyya-ban, azaz hogy Ő az egyetlen Igaz isten, nincs társa, - hinni az Ő neveiben és atribútumaiban.

2. Hinni az angyalokban, s ez 4 dolgot tartalmaz: - hit a létükben, - hit azokban az angyalokban, akiket név szerint ismerünk, - hit az ő alakjukban, külső formájukban, ha arról tudósítás van, - hit azokban a cselekedeteikben, melyet Allah parancsára hajtanak végre.

3. Hit Allah könyveiben: Allah könyvei: azok az iratok, amelyeket a magasságos Allah leküldött prófétáinak. Ez a pillér 4 dolgot tartalmaz: - hit abban, hogy ezek mind Allahtól származnak, - hit azokban amelyeket név szerint ismerünk, mint Tóra, amely Mózesnek, az Evangélium, ami Jézusnak, a Zsoltár (zabur), mely Dávidnak, a Korán amely Mohamednek (SZ.A.SZ.) küldetett le., - hit ezen könyvek híradásában, mint pl. a Korán híradásában.

4. Hit a küldöttekben: - küldött az, ki sugallatot kapott az emberek közül valamilyen törvényre, és annak terjesztésére, - hit abban, hogy küldetésük, missziójuk valóban Allahtól való. Ha valaki egyikőtök küldetését is megtagadja, akkor megtagadja az összeset ezáltal, - a hit azokban akiket név szerint ismerünk, pl. Mohamed, Jézus, Ábrahám, Noé - béke legyen rajtuk, - a hit abban, ami igaz az ő híradásaikból, - azon isteni törvények (Saria) alapján cselekedni, amelyek elküldettek a Próféták Pecsétjével Mohamedhez, aki az emberiség egészéhez jött.

5. Hit a végső napban: - a Végső Nap: a Feltámadás Napja, amikor az emberek a számadás és a jutalmazás elé néznek. Három dolgot foglal magába: - hit a feltámadásban, - hit a számadásban és jutalomban, - hit a Paradicsomban (Ganna) és a Pokolban, a Tűzben (Nar). E kettő a teremtmények örök lakhelye.

6. Hit az elrendelésben. Négy dolgot foglal magába: - hit abban, hogy Allah mindent tud, minden dologról tud egészében és részleteiben, - hit, hogy Allah mindezt megírta a jól őrzött Táblán (Lauh Mahfuz), - hit aban, hogy minden létező és leendő csak Allah akarata.

10. Alárendelt-e a nő az iszlámban?

Ellenkezőleg. Az Iszlám már 1400 éve azon az állásponton van a nők kérdését illetően, hogy azonos jogaik vannak mint a férfiaknak, de nem ugyanazok minden esetben. Megilleti őket is a munkához való jog, a tanuskodás joga, stb. Viszont nem nekik kell a családot eltartaniuk, az a férfi kötelessége, a nőknek a gyermeknevelés a kötelességük. Viszont a nőknek nem szabad a külvilágban kihívóan öltözködniük és viselkedniük. Az iszlámban ha egy nő férjhez megy, joga van hozományt kérni a vőlegénytől, mely két részből áll: 1. Amit a házasságkötéskor kell fizetnie, 2. Az esetleges váláskor fizetendő összeg - ez is a férj kötelessége. A hozomány összege nincs meghatározva, a menyasszonyon múlik. A próféta hagyománya a muszlim férfiaknak: "Köztetek a legjobb, aki a családjával is a legjobb!" Nem az iszlámból adódik, hogy néhány muszlim férfi elnyomja a feleségét. Ilyen eltérések az alulműveltségben és a kultúrális különbségekben rejlenek.

11. Hisznek-e a muszlimok a túlvilágban?

Allah igazságos, s hogy ez az igazságossága megnyilvánulhasson, kell lenni egy megfelelő rendszernek. Azok, akik jótettet visznek véghez, azoknak meg kell kapniuk a jutalmat, azok pedig, akik rosszat tesznek, büntetésben kell részesülniük. Ezért tehát Allah megteremtette a Paradicsomot és a Poklot, s bebocsátási feltételek vannak mendkettőbe. A muszlimok hite szerint az evilági életünk csupán egy múló jelenség, egy próbatétel. Ha átmegyünk ezen a vizsgán, egy folyamatos élvezetet és kényelmet nyújtó életben részesülhetünk a jó és kegyes emberek társaságában az Égben és a Paradicsomban.

12. A hitetlenek jó cselekedetei kárba vesznek?

Nem! A Korán világosan mondja: "Bárki, aki egy porszemnyi jót is tett, azt meg fogja látni, s bárki, aki egy porszemnyi rosszat is tett, azt is meg fogja látni." Ez azt jelenti, hogy azok, akik nem hisznek, de jót tettek, még evilágon jutalomban részesülnek jótettük miatt. Másrészt azok, akik jót tesznek és muszlimok is, nemcsak az evilágban részesülhetnek jutalomban, hanem majdan a túlvilágon is. Jóllehet a végső számonkérés Allahra tartozik.

13. Milyenek a muszlimok öltözködési szabályai?

Az iszlám a szerénységet és az egyszerűséget hangsúlyoza. Senkit sem szabad úgy tekinteni mint szexuális vágy tárgyát. A férfiak és a nők számára az irányadó ez kell, hogy legyen: a ruhájuknak nem szabad túl vékonynak és túl szorosnak lennie, nehogy túlságosan kihangsúlyozza a test vonalát. A férfiak esetében a ruhának legalább takarnia kell a térd és a köldök közötti részt. Nők esetében pedig minden részt.

14. Milyen étkezési tiltások vannak az iszlámban?

A Korán azt tanítja a muszlimoknak, hogy nem szabad sertést, és sertésből származó termékeket fogyasztani, sem pedig elhullott, döglött állatot (olyan állatokat, melyek természetes módon haltak meg, s némely speciális esetet). Tilos a ragadozó állatok húsa, mivel ezek döglött állatot esznek. Tilos alkoholos italt inni, mint például a bor, s tilos bármiféle kábítószer használata is.

15. Mi az iszlám fundamentalizmus?

Szemben a kereszténységgel, az iszlámban nincs olyan fogalom, hogy "fundamentalizmus". A nyugati sajtó találta ki ezt az elnevezést, s aggatta olyan muszlimokra, akik szeretnének az alapvető, ősi és eredeti elvekhez visszatérni az iszlámot illetően, s életüket eszerint rendezni be. Az iszlám a türelem vallása, s a hívő muszlim nem lehet sem fanatikus sem pedig szélsőséges.

16. Milyen az iszlám év?

Az iszlám időszámítás a kivonulástól, a Hidzsrától veszi kezdetét, mikor Mohamed próféta (SZ.A.SZ.) 622-ben Mekkából Medinába vonult át. Ez az úgynevezett hold év, amely 354 napos. Az első hónap neve Muharam. A keresztény 1997-es év a Hidzsra szerint (Anna Hegirae, A.H.) 1418.