BIBLIAFORDÍTÁSOK - nekem melyiket kellene olvasnom?

Nezd, en katolikus vagyok, szoval ilyen szempontbol nemikepp elfogult, de nem szeretnelek befolyasolni a dontesedben. Mondjuk szxerintem igazabol nem azon mulik, melyik Bibliat forgatod, csak tisztazni akartam.

Nekem szemely szerint a Szent Istvan Tarsulat bibliaforditasa all legkozelebb a szivemhez, abbol tobbfele kiadas is letezik. Van nagymeretu, csaladi kiadas kep- meg terkepmelleklettel, de az szerintem kicsit elvonja a figyelmet az embernek. Szerintem a legjobb a sztenderd kiadas, ami tartalmazza a jegyzetanyagot is, es azert hordozhato meret, szerintem teljesen "olvasobarat" :)

Mondom, ez csak a velemenyem, menj el a konyvesboltba, vagy meg jobb, ha konyvtarba, es gyozodj meg magad, hogy szamodra melyik a leghasznosabb.

Szia!

Én újat nem tudok mondani: a Károlit és az Új fordítású Bibliát tudom ajánlani. Előbbihez pedig néhány szómagyarázat, a megértést megkönnyítendő:

- Ágyasház: hálószoba, hálóterem; a ház régebben szobát is jelentett; ugyanígy felház: emelet, emeleti szoba.

- Állat: eleinte: létező dolog, állapot; később: lény, élőlény (asszonyi állat v. asszonyállat = nő; lelkes állat = ember; oktalan /azaz értelem nélküli / állat = a szó mai jelentése ebből a szókapcsolatból állandósult.

- Apokalipszis (görög szó): felfedés, feltárás, lelepleződés.

- Báj: korábban varázslat volt, ezt őrzik a bájol /= varázslással gyógyít / és a bájoló / = népi varázsló mondóka / szavak. A nyelvújítás kora óta rögződött meg „kellem, kedvesség” jelentése, mivel a női szépség is varázsos erővel hathat. Azonos jelentésű elemekből álló rokon értelmű szó a „bűbáj” / = varázs, varázslat, igézet / - a bű a bűvöl, bűvös, bűvész szavakban maradt fenn.

- Bálvány: szláv eredetű szó, mely kezdetben oszlopot, gerendát jelentett; a faragott oszlopokról nyerte később a „szobor” értelmet; még később pogány istenszobrot jelentett /bálványimádás/. Sóbálvány = sóoszlop.

- Dézsma: a latin „decima” = tized szóból került a magyarba.

- Döghalál: a pestis régi neve; a dög szó a régi nyelvben betegséget jelentett.

- Javak: régen a „jó” többes száma, „vagyon” jelentése volt.

- Jószág: a „jóság” alakváltozata; jelentései – vagyon, vagyontárgy, személyes tulajdon

/pl. akit jószágvesztésre ítéltek = teljes vagyonelkobzásra ítélték; lábas jószág = háziállatok /; jelentett birtokot is.

- Kerub (héber szó, többes száma cherubim): szellemi lény, angyal.

- Kísért: eredeti jelentése „megkísérel, próbálkozik”; /Istenkísértés: esztelen, vakmerő tett, amely mintegy próbára teszi Isten türelmét és gondviselését /. Későbbi jelentése: „bűnre csábít”, azaz próbára tesz.

- Légió (latin szó): jelentése „kötelék”.

- Marha: a régi nyelvben kincs, vagyon. A háziállat mint vagyontárgy szintén marha volt (baromfi = aprómarha; a négylábú jószág = lábas marha, ezen belül a bika, tehén és az ökör szarvasmarha). Német eredetű szó.

- Megbotránkozik: felháborodik, megütközik. Eredeti jelentése „megbotlik” volt, ebből lett átvitt értelemben „megbotlik az igaz úton, az erény útján; vétkezik”.

Megbotránkoztat: felháborít, botránkozásra késztet.

- Megépül: helyreáll, újra ép lesz.

- Meghasonlik: súlyos ellentétbe kerül. Az elavult „hasonl” igéből ered, amely a „hasít” ige rokona, és eredetileg azt jelentette, hogy „kettéhasít, elválaszt”.

- Ösztöke: hegyes, vasalt végű bot; szántáskor a jószág nógatására és az ekevas sártól való megtisztítására használták. Átvitt értelemben: heves ösztönzés, belső kényszer.

- Pelyva: a gabonaszemeket borító hártyás burok, ami a csépléskor nagy tömegben válik le – nyomtatás után szeleléssel távolították el a gabonából. Tágabb értelemben: értéktelen hulladék, holmi.

- Pozdorja: a len és a kender zúzásakor (= tilolásakor) a növényi rostok közti fás részekből keletkező hulladék. Mindkettő szláv eredetű szó.

- Presbiter: a görög „preszbüterosz” szóból ered, ami idősebbet, ennél fogva tekintélyest, tiszteletre méltót jelent.

- Püspök: a görög „episzkoposz” szóból ered, ami felügyelőt jelentett /eredetileg az őskeresztény hívők egy csoportjának gondozóját /.

- Sáfár: tiszttartó, intéző, jószágkormányzó. Sáfárkodik = a rábízott javakkal gazdálkodik. Német eredetű szavak.

- Szerencse: eredetileg csupán „véletlen”, a sors valamilyen irányú fordulata volt, jó szerencséről és balszerencséről beszéltek; egyértelműen kedvező jelentése később fejlődött ki.

- Szövétnek: fáklya (a szláv „szvetnik” szóból ered, melynek jelentése: világító; nincs köze a szövethez).

- Tetem: eredeti jelentése „csont” volt, többes számú alakja idővel földi maradványokat, holttestet is jelentett; később az egyesre ment át a „holttest” jelentés.

- Tőr: hurok, madárcsapda (a szúrófegyvert jelentő tőr szótól független, más eredetű főnév, alaki egyezésük véletlen – mint pl. a nyúl, lép, stb. szavak is többjelentésűek). Kifejezések: tőrt vet, tőrbe csal, tőrbe ejt, stb.

- Ural: eredeti jelentése „urának tart, urának ismer el” volt; a XIX. században fordult az ellenkezőjére a jelentés (úrként áll, uralkodik valami felett).

- Vezekel: nyelvújítási szó, egy félreértés szülte – alkotója egy XVI. századi Biblia-fordításban szereplő szóról („wezekel”) nem tudta, hogy ez a „veszékel” (= jajveszékel) régies írásmódja.

- Visszavonás: a régi nyelvben viszálykodást, pártütést, ellenszegülést jelentett. Alapja nem a visszavon, hanem az elavult „visszát von”, azaz „ellenszegül” ige.

[Forrás: Tótfalusi István: Vademecum; Szokatlan szavak szótára; Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1983.]

Shalom. :)

Szia!

Olvastam már a Szent István Társulat új fordítását,most az Új Protestáns fordítást olvasom.

Szerintem mind a kettő nagyon jó.

Utóbbiban nincsenek benne a deuterokanonikus könyvek,de külön megvehető természetesen.

Olvastam a Károli-t is,nekem nehezen érthető volt.

De ez csak egyéni vélemény.

Ha itt lennének a Jehova Tanúi,ők az Új Világ fordítást javasolnák,de mindenhol teológiailag elfogult fordításnak írják,bárhol nézek is szét.

Kedves Kérdező,

formailag a katolikus és a protestáns Biblia attól különbözik, hogy a protestánsok a zsidó "kánont" fogadják el, míg a katolikusok a Septuaginta további deuterkanonikus könyveit is. Ezt a fordítást tartalmazzák az apostolok beszédei, levelei, és az ókeresztény írások is. És nem úgy van, mint a protestánsok állítják, hogy ezt 1000 évvel később, Tridentben kapcsolták hozzá, hanem már a római/karthágói zsinatok (IV. század) is tartalmazzák ezeket a könyveket.

Másrészt a deuterkanonikus könyvek kicsit közelebb állnak az újszövetség szelleméhez, mint a többi irat:

[link]

Kedves kérdező, kérlek vedd figyelembe ezeket is:

MINDEN Bibliafordítás "teológiailag elfogult", mivel akik fordítják őket, a legtöbben valamely irányzat felé elkötelezettek és nem az a gyakorlat, hogy ekkora fordítói munkát ateisták végeznek el! Ez a tény a különböző fordítások összehasonlításakor kiválóan látszik. Ettől még persze, lehetne jó és objektív egy fordítás, de sajnos TÖBBSÉGÉBEN nem ez a gyakorlat. Vagyis nem tartom jó és korrekt érvnek azt, hogy ez és ez "teológiailag elfogult" fordítás, mert elsősorban nem ez az oka a pontatlanságnak, a hibáknak és a következetlenségeknek. Az a legfőbb oka a következetlen és helytelen fordításoknak, hogy ezt az egyoldalú "elfogultságot" eleve hamis tanokra építik. Ebből születnek a súlyos félrefordítások, következetlenségek, pl. erre az alábbi link alatt olvasható, a 62-s hozzászólásban:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__3..

A másik, ami szembetűnő a válaszokban az az, hogy a legtekintélyesebbnek tartott hozzászólók is szeretnek hivatkozni a "népszerűségre", mintha az egy Biblia szerinti értékmérő lenne. Pedig a Szentírásban Jézus és az ihletett Bibliaírók arra figyelmeztetnek, hogy nem a népszerűség a döntő, az igazság sokkal kevesebbeket érdekel. Ezt az állításomat leellenőrizheted az első sz.-i eseményekkel is, hiszen a jézusi "keskeny úttal" szemben akkor is a többség a "széles utat" választotta.

Van egy nagyon népszerű (Magyarországon a legelterjedtebb) Bibliafordítás, a Károli Gáspár-féle. Természetesen ez is teológiailag elfogult, mint a többi, de nem mellesleg igen súlyos következetlenségeket, hibákat, tévedéseket is tartalmaz. Ezt persze elismerik a támogatói is, de jelentéktelennek tartják a (szintén) elfogult mércével mért művészi, irodalmi nyelvezete miatt. De vajon mi a fontosabb? Az igazság, a pontosság vagy a relatív szépség?

Ettől még lehet használni, ha nincs jobb, de miért ne lenne?

Vankó

Az Újszövetség leghitelesebb fordítása a latin nyelvű Vulgata. Az egész szöveg szinte szószerinti, a szavak sorrendje is szinte azonos a göröggel.

Az Ószövetséggel azonban nem így áll a helyzet. Ott több be-, kitoldás van. Véleményem szerint az akkori farizeusok sem voltak ettől mentesek. Órigenész Hexaplája 5 fordítást hasonlít össze.

Csak hogy kiegyensúlyozottabban lássuk a tényeket - kicsit hosszabb az írás, de szerintem érdekes és tanulságos.

Igen, a katolikus egyház az 1500-as években is a latin Vulgatát tartotta az egyetlen elfogadható bibliafordításnak, de azért ennek két árnyoldala is volt. A XVI. században a legtöbb ember nem tudott latinul. Ezenkívül az évszázadok során többek között a másolók hibájából meglehetősen sok hiba került a Vulgata szövegébe.

Mind a fordítóknak, mind a tudósoknak szükségük volt Bibliára az eredeti nyelveken, valamint egy javított latin változatra. 1502-ben Jiménez de Cisneros bíboros, I. Izabella spanyol királynő politikai és vallási tanácsadója úgy döntött, hogy egyetlen műben kielégíti mindezt a szükségletet. Ez a történelmi jelentőségű segédeszköz Complutumi Poliglott Bibliaként vált ismertté. Cisneros célja az volt, hogy legyen egy poliglott, vagyis egy többnyelvű Biblia, amely tartalmazza a legjobb héber, görög és latin szöveget néhány arám résszel egyetemben.

A Poliglott Bibliának minden egyes oldalán rengeteg anyag volt. A Héber Iratokat képező négy kötetben minden oldalon a Vulgata szövege volt a középső hasábban, a héber szöveg volt a külsőben, a görög szöveg a latin sorközi fordítással pedig a belső hasábban.

Cisneros célja ezzel a művel az volt, "hogy felélessze a Szentírás akkoriban szunnyadó tanulmányozását", a nagyközönség számára azonban nem akarta elérhetővé tenni a Bibliát. Azt gondolta, hogy "Isten Szavát gondosan homályba kell burkolni, elzárva a közemberek elől".

A Poliglott természetéből adódóan véleménykülönbségek alakultak ki a művön dolgozó tudósok között. A híres spanyol tudóst, Antonio de Nebriját bízták meg azzal a feladattal, hogy revideálja a Poliglott Bibliában megjelenő Vulgata szövegét. Bár a katolikus egyház Jeromos Vulgatáját tartotta az egyetlen hiteles változatnak, Nebrija szükségesnek találta, hogy összevesse a Vulgatát az eredeti héber, arám és görög szöveggel. Ki akarta javítani a nyilvánvaló hibákat, amelyek beszivárogtak a Vulgata fennmaradt másolataiba.

Nebrija így buzdította Cisnerost: "Gyújtsa meg vallásunk két, kialudt fáklyáját, a héber és a görög nyelvet. Jutalmazza meg azokat, akik ennek a feladatnak szentelik magukat." Még a következő javaslatot is tette: "Ha eltérést találunk a latin kéziratok között az Újtestamentumban, mindig nézzük meg a görög kéziratokat. Ha nem egyeznek a különböző latin kéziratok, illetve az Ótestamentum latin és görög kéziratai, akkor minden esetben meg kell keresnünk, mi lenne pontos a hiteles héber forrás alapján."

Hogyan reagált erre Cisneros? A Poliglott Biblia előszavában nem hagyott kétséget afelől, hogy mi a véleménye. "Az áldott Jeromos latin fordítását a zsinagóga (a héber szöveg) és a keleti egyház (a görög szöveg) közé helyeztük, miképpen a tolvajok között ott függött Jézus, aki maga képviselte a latint, vagyis a római egyházat." Cisneros tehát nem engedte, hogy Nebrija az eredeti nyelvű szövegekkel összhangban kijavítsa a latin Vulgatát. Nebrija végül úgy döntött, hogy otthagyja a munkát, nem adja a nevét egy pontatlan revideáláshoz.

Bár az Alcalá de Henares-i Poliglott Biblia óriási lépés volt az eredeti nyelvű Biblia pontosított szövegének elkészítése felé, a hagyomány néha győzedelmeskedett a tudomány felett. Olyan nagyra tartották a Vulgatát, hogy a kiadók többször is kötelességüknek érezték, hogy az "Újtestamentum" görög szövegét javítsák ki a latinhoz igazítva, nem pedig fordítva. Erre példa a híres hamisított szöveg, amely comma Johanneumként (jánosi betoldásként) ismeretes. Egyik korai görög kézirat sem tartalmazta ezt a kitételt, amelyet nyilvánvalóan több évszázaddal azután szúrtak be, hogy János megírta levelét, és a Vulgata legrégibb kézirataiban sincs benne. Erasmus éppen ezért kihagyta ezt a betoldást a görög "Újtestamentumából".

A Poliglott kiadói vonakodtak megválni egy olyan verstől, amely évszázadokon keresztül benne volt a hagyományos Vulgatában. Így hát meghagyták a hamisított olvasatot a latinban, és úgy döntöttek, hogy lefordítják, és betoldják a görög szövegbe, hogy a két oszlop összhangban legyen.

Hangsúlyozom: ez csak egy példa.

Vankó

Helló, kérdező!

Még mindig nem döntöttél? :Oo

Akkor mondok egy újat: Nem tudom, könyv formátumban kiadták-e, de van a Szent Pál Akadémiának is egy újszövetség-fordítása. Az biztos, hogy az Új Exodus újság régebbi kiadásaiban megjelent egy-egy teljes könyv; néhány rövid részlet a netes változatban is benne van. Nemrég összeszedtem ezeket, nézz bele nyugodtan:

Előszó:

[link]

Márk evangéliuma 1. fejezet:

[link]

Máté evangéliuma 5. fejezet:

[link]

Máté evangéliuma 15. fejezet:

[link]

János evangéliuma 1. fejezet:

[link]

János evangéliuma 14. fejezet:

[link]

ApCsel. 2.:

[link]

Apostolok Cselekedetei 15. fejezet:

[link]

Lukács evangéliuma 1. fejezet:

[link]

Lukács evangéliuma 12. fejezet:

[link]

Róma levél 1. fej.:

[link]

1. Korintus 13.:

[link]

2. Korintus 3.:

[link]

1. Tesszalonika 5.:

[link]

Kolosszé 1.:

[link]

Levél a Héberekhez 1.:

[link]

Teljes letölthető változatról nem tudok a neten; viszont amikor kerestem, az egyik kedves válaszoló elküldte nekem szövegfájlként. Úgyhogy ha gondolod, azt tovább tudom küldeni; csak írj egy email-címet privátban.

Üdv. :)

---

@ Vankó:

Kb. 5 kérdésben le vagyok maradva a neked írott válaszokkal, úgyhogy nem mennék bele egy újabb vitába. Csak egy költői kérdés:

Nem lenne egyenesebb eljárásmód kiírni, hogy amiket írsz, az az Őrtorony Társulat álláspontja, és amire utalsz, az az ÚVF?

Persze ez előbb-utóbb úgyis kiderül, de ennek így eléggé zsákbamacska jellege van...