Valaki el tudná nekem magyarázni, hogy mi az a hogy nyelveken imádkozni?

Vidiripi

10. Nekem is pont ez jutott eszembe.

1Korintus 14:5 Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább, ha prófétálnátok; mert nagyobb az, aki prófétál, mint az, aki nyelveken szól, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy a gyülekezet is épüljön belőle.

Kedves Kérdező!

Nem a nyelveken szóláson van a hangsúly, hanem annak, hogy megkaptad-e a Szent Szellem keresztséget. A nyelveken szólás csupán ennek egyik jele, illetve bizonyítéka lehet. Mutatnék néhány Igét ezzel kapcsolatban.

Először is, Keresztelő János történeténél mind a 4 evangélium tartalmaz egy nagyon fontos kijelentést Jézussal kapcsolatban. Nem sok ilyen Ige van, ami mind a 4 evangéliumban szerepel, de valószínűleg ezzel is hangsúlyozni akarta Isten, hogy mennyire fontos üzenet.

„Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre, de a ki utánam jő, erősebb nálamnál, a kinek saruját hordozni sem vagyok méltó; ő Szent Szellemel és tűzzel keresztel majd titeket.” Mt 3:11

„Én vízzel kereszteltelek titeket, de ő Szent Szellemmel keresztel titeket.” Mk 1:8

„Felele János mindeneknek, mondván: Én ugyan vízbe merítelek titeket; de eljő, a ki nálamnál erősebb, a kinek nem vagyok méltó, hogy sarujának kötőjét megoldjam: az majd keresztel titeket Szent Szellemmel és tűzzel” Lk 3:16

„És én nem ismertem őt; de a ki elkülde engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondá nékem: A kire látod a Szellemet leszállani és rajta megnyugodni, az az, a ki keresztel Szent Szellemmel.” Jn 1:33

Márk evangéliumában azok után, hogy megtudjuk Jézusról, hogy Ő Isten Fia, ez a második dolog, amit kijelent róla Isten Igéje, hogy Ő Szent Szellemmel fogja megkeresztelni a hívőket. Nézzük meg, hogy mikor teljesedett ez be:

„Első könyvemet írtam, Theofilus, mindazokról, a miket kezdett Jézus cselekedni és tanítani, Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szents Szellem által az apostoloknak, kiket választott vala magának. Kiknek az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról. És velök összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem: Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Szellemmel fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva. Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek? Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett. Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.” Csel 1:1-8

Ez Jézus feltámadása után hangzott el, és azt mondta Jézus, hogy a Szent Szellemmel való keresztséget nem sok nap múlva fogják megtapasztalni. Ez pedig pünkösdkor meg is történt:

„És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Szellem adta nékik szólniok.” Csel 2:1-4

Péter meg is magyarázta, hogy erről az eseményről prófétált Jóel:

„Mert nem részegek ezek, a mint ti állítjátok; hiszen a napnak harmadik órája van; Hanem ez az, a mi megmondatott Jóel prófétától: És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Szellememből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak....” Csel 2:15-17

„Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk. Annakokáért az Istennek jobbja által felmagasztaltatván, és a megígért Szent Szellemet megnyervén az Atyától, kitöltötte ezt, a mit ti most láttok és hallotok.” Csel 2:32-33

E fentiekből teljesen egyértelmű, hogy ez a pünkösdi esemény volt a Szent Szellem kitöltetése és a 120 tanítvány Szent Szellem keresztsége. De ez az esemény nem csak egy egyszeri dolog volt, hanem többször is megismétlődött az evangélium hirdetésekor. Például Kornélius házánál:

„Mikor még szólá Péter ez ígéket, leszálla a Szent Szellem mindazokra, a kik hallgatják vala e beszédet. És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, a kik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Szellem ajándéka. Mert hallják vala, hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent. Akkor felele Péter: Vajjon eltilthatja-é valaki a vizet, hogy ezek meg ne keresztelkedjenek, kik vették a Szent Szellemet miképen mi is? És parancsolá, hogy keresztelkedjenek meg az Úrnak nevében...” Csel 10:44-48

Így számolt be erről az eseményről Péter:

„Mikor pedig én elkezdtem szólni, leszálla a Szent Szellem ő reájok, miképen mi reánk is kezdetben. Megemlékezém pedig az Úrnak ama mondásáról, a mint mondá: János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Szellemmel fogtok megkereszteltetni. Ha tehát az Isten hasonló ajándékát adta nékik, mint nékünk is, kik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, kicsoda voltam én, hogy az Istent eltilthattam volna?” Csel 11:15-17

És egy másik helyen szintén erről:

„És a szíveket ismerő Isten bizonyságot tett mellettük, mert adta nékik a Szent Szellemet, miként nékünk is; És semmi különbséget sem tett mi köztünk és azok között, a hit által tisztítván meg azoknak szívét.” Csel 15:8-9

Tehát leszögezhetjük, hogy Kornélius házánál egy ugyanolyan esemény történt, mint pünkösdkor. Sokan azt tanítják, hogy a Szent Szellem keresztség azonos az újjászületés élményével, de ez hazugság!

folyt köv.

Nézzük meg, hogy mi történt Samáriában:

„És Filep lemenvén Samária városába, prédikálja vala nékik a Krisztust. A sokaság pedig egy szívvel-lélekkel figyelmeze azokra, a miket Filep mondott, hallván és látván a jeleket, melyeket cselekedék. Mert sokakból, kikben tisztátalan szellemek voltak, nagy hangon kiáltva kimenének; sok gutaütött és sánta pedig meggyógyula. És lőn nagy öröm abban a városban.... miután hittek Filepnek, a ki az Isten országára és a Jézus Krisztus nevére tartozó örvendetes dolgokat hirdeti vala, megkeresztelkedének mind férfiak, mind asszonyok... Mikor pedig meghallották a jeruzsálemi apostolok, hogy Samária bevette az Isten ígéjét, elküldék azokhoz Pétert és Jánost; Kik mikor lementek, könyörögtek érettük, hogy vegyenek Szent Szellemet: Mert még senkire azok közül nem szállott rá, csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Akkor kezeiket reájuk veték, és vőnek Szent Szellemet.” Csel 8:5-17

Filep Igehirdetését jelek és csodák követték, a tisztátlan szellemeket kiűzte, betegek gyógyultak meg, és miután az emberek hitre jutottak, bemerítkeztek, de még egyikükre sem szállt le a Szent Szellem. Péter és János pedig, mikor leutazott hozzájuk, könyörgött nekik, hogy vegyenek Szent Szellemet, ami kézrátétel által meg is történt. Tehát itt olyan hívőkről olvasunk, aki hitre jutottak, be is merítkeztek, de a Szent Szellem keresztséget még nem kapták meg.

Fölmerülhet a kérdés, hogy vajon Filep miért nem imádkozott értük, miért volt szükség Péterre és Jánosra, hogy odamenjenek. Pontosan nem tudom erre a választ, de az biztosan nem igaz, hogy azért mert ők voltak az apostolok és csak az apostolok kézrátétele által adatik a Szent Szellem, hiszen Pál apostol is egy egyszerű hívő, Ananiás kézrátétele által teljesedett be Szent Szellemmel (Csel 9:17), illetve az előző példákban is láthatjuk, hogy Isten Szelleme egyszer csak leszállt mindenféle kézrátétel nélkül és úgy kapták meg a Szent Szellem keresztséget a hívők.

Amikor Pál a missziós útja során Efézusba érkezett, rátalált néhány tanítványra, akikről nem tudta, hogy csupán Keresztelő János tanítását ismerik. Az első kérdés, amit feltett nekik a következő volt:

„Vajjon vettetek-é Szent Szellemet, minekutána hivőkké lettetek?” (Csel 19:2)

Úgy tűnik, hogy Pál és a többi apostol még ismerte a biblikus sorrendet és nem kutyulták össze a fogalmakat. Péter pünkösdi prédikációjában is ez a sorrend:

„Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Szellem ajándékát. Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.” Csel 2:38-39

Tehát az első a megtérés, a következő a bemerítkezés, majd a Szent Szellem vétele. Ez utóbbi 2-re van példa, hogy fordított sorrendben történt, de minden esetben a hívővé válás/megtérés után! És az is világos, hogy ez minden hívő számára ígéret, akiket elhív magának az Úr, a mi Istenünk.

A Szent Szellemmel való betöltekezésnek, vagy Szent Szellem keresztségnek egyik legfontosabb bizonyítéka a nyelveken való szólás volt (illetve a prófétálás). Ez a pünkösdi eseménykor egyértelmű, de az Apostolok Cselekedeteinek több részében is ezt láthatjuk.

Kornélius házánál:

„Mikor még szólá Péter ez ígéket, leszálla a Szent Szellem mindazokra, a kik hallgatják vala e beszédet. És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, a kik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Szellem ajándéka. Mert hallják vala, hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent. Akkor felele Péter: Vajjon eltilthatja-é valaki a vizet, hogy ezek meg ne keresztelkedjenek, kik vették a Szent Szellemet miképen mi is? És parancsolá, hogy keresztelkedjenek meg az Úrnak nevében...” Csel 10:44-48

Péter számára az volt a meggyőző bizonyíték, hogy Isten a pogányokat is befogadta, hogy láthatta a Szent Szellem keresztségüknek az egyik bizonyítékát, a nyelveken szólás ajándékát.

Efézusban (ez jóval pünkösd után történt!!!):

„Lőn pedig azonközben, míg Apollós Korinthusban volt, hogy Pál, eljárván a felsőbb tartományokat, Efézusba érkezék: és mikor némely tanítványokra talált, Monda nékik: Vajjon vettetek-é Szent Szellemet, minekutána hivőkké lettetek? Azok pedig mondának néki: Sőt inkább azt sem hallottuk, hogy ha vagyon-é Szent Szellem. És monda nékik: Mire keresztelkedtetek meg tehát? Azok pedig mondának: A János keresztségére. Monda pedig Pál: János megtérésnek keresztségével keresztelt, azt mondván a népnek, hogy a ki ő utána jövendő, abban higyjenek, tudniillik a Krisztus Jézusban. Mikor pedig ezt hallák, megkeresztelkedének az Úr Jézusnak nevére. És mikor Pál reájok vetette kezét, szálla a Szent Szellem ő reájok; és szólnak vala nyelveken, és prófétálnak vala.” Csel 19:1-6

Samáriában:

Ugyan itt nem derül ki konkrétan, hogy mi történt a hívőkkel, amikor az apostolok rájuk vetették a kezüket és beteljesedtek Szent Szellemmel, de azt tudjuk, hogy Simon mágus meg akarta vásárolni az apostoloktól ezt a hatalmat (Csel 8:14-19). Hát valamit nyilván látnia kellett, ami ekkor a hívőkkel történt, nem?! És még egyszer hangsúlyoznám, ezek átadott életű, megtért, újjászületetett hívők voltak, akik már túl voltak a bemerítkezésükön is, és a Szent Szellemet csak ezután kapták meg!

Jézus utolsó szavainak egyike a következő volt:

„És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek. A ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; a ki pedig nem hiszen, elkárhozik. Azok pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak. Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára. Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velök, és megerősítvén az ígét a jelek által, a melyek követik vala. Ámen!” Mk 16:15-20

És nem sokkal a keresztefeszítése előtt ezt mondta:

„Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jőjjön én hozzám, és igyék. A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. Ezt pedig mondja vala a Szellemről, a melyet veendők valának az ő benne hívők: mert még nem vala Szent Szellem; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg.” (Jn 7:37-39)

Mindössze 4 ilyen található Isten Igéjében, amikor azt olvashatjuk Jézus valamelyik tanításánál, hogy kiáltott! És ez az egyike ezeknek, és hiszem azt, hogy ma is ezt kiáltja minden hívőnek, hogy

„HA SZOMJAS VAGY, GYERE HOZZÁM, ÉS IGYÁL! GYERE HOZZÁM ÉS VEGYÉL SZENT SZELLEMET!”

És ettől nem kell félni!!!

„Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik. Avagy ki az az ember közületek, a ki, ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ád néki? És ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki? Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, a kik kérnek tőle?!” Mt 7:7-11

Egy másik helyen a vége így hangzik:

„...Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, a kik tőle kérik.” Lk 11:13

És ezt a mi mennyei Atyánkról, és rólunk, a fiairól szól! Kérnünk kell Tőle Szent Szellemet!

A tanítványok pünkösd után újra és újra beteljesedtek Szent Szellemmel, és az is egyértelmű, hogy milyen céllal:

„Most azért, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre: és adjad a te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te beszédedet, A te kezedet kinyújtván gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a te szent Fiadnak, a Jézusnak neve által. És minekutána könyörögtek, megmozdula a hely, a hol egybegyűltek; és betelének mindnyájan Szent Szellemmel, és az Isten beszédét bátorsággal szólják vala.” Csel 4:29-31

Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy:

„vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.” Csel 1:8

„És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel.” Lk 24:49

Jézus mennyei erőről és természetfeletti dolgokról beszélt – és csak ki kell nyitni az Apostolok Cselekedeteit ott látszik, hogy ezt hogyan értette. Péter apostol azt mondta, hogy „ha valaki szolgál, azzal az erővel szolgáljon, amit Isten ad, hogy mindenben Isten dicsőíttessék a Jézus Krisztus által.” (1 Pét 4:11) Isten semmit sem kér a mi emberi erőfeszítéseinkből, Ő azt akarja, hogy csak azzal az erővel szolgáljunk, amit Tőle kapunk. Óriási e kettő közötti különbség.

A Szent Szellemmel való betöltekezés pedig mindenképpen egy természetfeletti dolog. István így láthatta Isten dicsőségét (Csel 7:55), illetve Pál így mondta ki Isten ítéletét Barjézusra (Csel 13:9). Még egy egyszerű szolgálathoz is, a diakónusi szolgálathoz se választottak akárkit a hívők közül, csak olyanokat, akik teljesek voltak Szent Szellemmel és bölcsességgel (Csel 6:3)!

Az Efézus levélben is Pál arra biztat, hogy teljesedjünk be Szent Szellemmel! És Jézus elmondta a receptet. Ha szomjas vagy az Úrra, menjél hozzá és igyál! Ő be fog tölteni téged is, és élő víznek folyamai fognak a belsődből ömleni! Ha betölt, nyisd ki hittel a szádat, és engedd, hogy a Szent Szellem megszólaljon rajtad keresztül!

Ui.: És ne kövesd el azt a hibát (amit én is elkövettem annó), hogy ha megkaptad a Szent Szellem keresztséget, akkor megállsz azon a szinten, hogy szólsz nyelveken, és azt gondolod, hogy milyen szellemi ember vagy. Nem ettől lesz valaki szellemi ember, nézd csak meg a Korinthusi gyülekezetet, semmilyen kegyelmi ajándék nélkül nem szűkölködtek, és mégis milyen erkölcstelenség volt közöttük! Egy ajándéknak sokszor nem sok köze van az ember szellemi állapotához és érettségéhez. Működhet akár egy hívő életében a gyógyítás ajándéka úgy, hogy közben az illető bűnben él. Júdásnak is apostoli elhívása volt! Ő is betegeket gyógyított, démonokat űzött, az ő neve is fel volt írva az élet könyvébe, és mégis elbukott.

Kövesd Pál apostol példáját. Amikor Jézussal találkozott, két kérdést tett neki fel:

1.Kicsoda vagy Uram?

2.Mit akarsz, hogy cselekedjek?

Kísérje végig ez a két kérdés a hívő életedet, és mindig térjél vissza ezekhez! És tedd azt, amit Pál ezután tett: böjtölt és imádkozott, beteljesedett Szent Szellemmel, megnyíltak a szemei, bemerítkezett, és ezután hirdette az evangéliumot. Amikor pedig támadások és üldözés érte, ő „annál inkább erőt vett”. Vedd te is a Szent Szellem erejét!

„HA VALAKI SZOMJÚHOZIK, JÖJJÖN ÉNHOZZÁM, ÉS IGYÉK!”

Üdv,

Tamás

Ui.: Köldök majd még egy cikket, hogy különbséget tudj tenni a tiszta és tisztátalan szellemi megnyilvánulások között.

Vidiripi

Ámen!

Itt a cikk, amit említettem:

[link]

Üdv.

Tamás

Bocsánat, kedves 12-es HGY-s barátom, de egy mondatod "megütötte" a szemem. "Mivel van vízkeresztség,eltemetve ezzel a bűnös ó embert" Szó sincs róla! Egy víz alá merítés, mint amit nap, mint nap elvégezhetsz, egyáltalán nem egy óember-újember váltás. Ez a megtérés, amiről te beszélsz. Ez viszont nem a keresztség.

1Pt 3,21 "A mi minket is megtart most képmás gyanánt, mint keresztség, a mi nem a test szenyjének lemosása, hanem jó lelkiismeret keresése Isten iránt, a Jézus Krisztus feltámadása által"

Ez a keresztség.

"és van keresztség a Szellem által,aminek a jele a nyelveken szólás"

Nem, ez legfeljebb az egyik jele lehetne, nem egy kötelezővé tétetett jel, melyet már-már természetesnek sőt, mint kötelezővé vesznek egy egyházban.

Csak egy rossz példa:

Istenem, hallgasd meg imámat, melyet rajtad kívűl senki nem érthet, még én sem, pedig én mondom! Hallagla elme halga ej asga hajatel megga....

Így kell elképzelni? Hidd el, nem gúnyolódok, de halandzsa nyelven nagyon sokáig tudok hablatyolni. Elárulom szerintem mindhárom kislányom képes erre. Ők betöltekeztek? Ez nem kiváltság, hanem mindenki képes arra, hogy hablatyoljon.

Ha nincs magyarázat, akkor semmit nem ér. És elárulok valamit!

Ha beszélsz nyelveken, nemcsak hablatyúl, hanem még azon kívűl 100 nyelven, ha kívűlről fújod a Bibliát, prófétálsz, tudod, hogy mikor mi fog következni, prédikálsz, érted az írások 100 %-át, az semmi. Egy nagy semmi, ha nincs benned szeretet. De ha van benned szeretet, nem kell tudnod semmit ezek közűl. hogy tiéd legyen minden.

Hogyan lehet egy egyházon belűl, hogy "kinézik", aki nem "szól nyelveken". Hogyan lehet, hogy csak azt ismerik el betöltekezett embernek, aki hablatyol, vagy rángatózik, vagy a fene tudja még mit csinál. Ez a legkomolyabban Biblia ellenes, mondhatnám ódivatú szóval: eretnekség.

Biztos, hogy sok tagja szereti az Urat, várja Krisztus eljövetelét, nagyon jók próbálnak és szeretnének lenni, de ez hamis tanítás, ez megvezetés. És mögötte ráadásúl sejtek egy kis önös felmagasztalást is. 'Bezzeg mi...' Vagy tévednék? Amelyik egyház magát felmagasztalva az 'igaz' egyháznak tartja, arról mindig az jut eszembe, hogy aki felmagasztalja magát, megaláztatik.

kedves 17.-es.Én csak annyit írtam,hogy nem kellene kritizálni.Ha ez neked felmagasztalás?Amúgy Tamás is nagyon jól levezette az igékkel,és alátámasztotta a dolgokat.

Ha te nem hiszel benne,akkor sajnálom.Legközelebb írj privát üzenetet,mert nem a válaszra kell válaszolni,hanem a kérdezőnek,köszi.A vízkeresztségről javaslok neked tanítást,mert a leírtak alapján elég hiányos ismeretekkel rendelkezel.Amúgy köszönöm a bátorítást,ezentúl még többet fogok nyelveken imátkozni!Isten Áldjon,kedves barátom!Szeretünk!

karesz69!

De a kérdezőnek válaszoltam, mert őt érdekli a téma, ezért tette fel a kérdést, és a válaszod nagymértékben hozzájárulhatná őt a korrekt döntéshez. De amit te leírtál, az nem válasz volt. Félreértesz, annyit beszélsz nyelveken (lefordítva nyelvemre: hablatyolsz) amennyit akarsz. Ezzel engem nem zavarsz. Krisztus azt mondta, hogy nem lopj, ne paráználkodj, higgyünk benne, szeressük ellenségeinket, áldjuk azokat, akik átkoznak, stb, de speciel arra nem emlékszem, hogy szóljunk halandzsa nyelven, és így imádkozzunk az Atyához. Nem rémlik, hogy ő érthetetlen nyelveken szóló imákat mormolva beszélgetett volna a mennyei Atyával, és ezen megdöbbentek volna a tanítványok... De ez a fertőzés már Pál idejében is beférkőzött, és mondta is, hogy ez nem baj, de tök felesleges. És intette a gyülekezetet, hogy magyarázzák is meg, mert aki így beszél, az úgy tűnik, mintha őrjöngene. Hogyan mondhatott volna ilyesmit, az érthetetlen (!) nyelveken szólásról, ha az a szent szellemtől lenne?