Engedjétek hozzám a kis dedeket. El tudnátok magyarázni,?

@ első válaszadó:

Na egy pillanat: igenis bűnösek a kisgyerekek is. Ne felejtsd el, hogy Ádámnak és Évának az édenkertben (tehát a bűnbeesést megelőzően) nem voltak gyerekeik. Káin és Ábel utána születtek. A bűn egyetemességére utal a Róma levél is. Úgyhogy - bármennyire nehéz is elfogadni - de minden ember bűnös állapotban születik, és mint ilyen, mindenkinek szükséges a Megváltó Krisztusi Vér a tisztuláshoz, vagyis az üdvösséghez.

Ez a SzentÍrás üzenete.

------------

Szóval, Jézusnak ez a kérése azokhoz szól, akik szíve őszintén fogékony, vagyis nyitott az Ige iránt. Tehát nem szó szerint kell venni, hogy "kis dedek", hanem mindazokra vonatkozik ez a hívás, akik - mint a gyerekek - őszintén közelednek a számukra új dolgok (jelen esetben Isten Igéje) felé.

kzs-nak

Szeretném pontosítani, mert válaszod nem egyértelmű.

A fenti példázat a Lukács 18. 15-és a választ a kérdezőnek a 17. versszak adja meg:

15. Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat.

16.

De Jézus magához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa.

17.

Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba.

A másik fele abban igazad van hogy a bűn minden emberre elhatott, de a gyermekek nem kárhoznak el. Legalábbis ez igével alátámasztható. Ellenkezője viszont nem.

A Zsoltárok 51:7-ben Dávid így ír: „Lásd, én bűnben születtem, anyám vétekben fogant engem.” Dávid felismerte, hogy már fogantatásakor bűnös volt.

Mégis a 2.Sámuelben kiderül egy érdekes dolog. Dávid király házasságtörést követett el Betsabéval, amiből gyermekük fogant. Az Úr elküldte Nátán prófétát, hogy tudassa Dáviddal- bűne miatt elveszi tőle a gyermeket, meg fog halni. Dávid reakciója a bánkódás, gyászolás és a gyermekért való imádkozás volt. Azonban amint a gyermek meghalt, Dávid szomorkodása is véget ért. Szolgái meglepve hallották ezt. Így szóltak Dávid királyhoz: „Miért tetted ezt? Amíg élt a gyermek, böjtöltél és sírtál, de amikor meghalt a gyermek, fölkeltél és ettél. Ő így felelt: Amíg a gyermek élt, böjtöltem és sírtam, mert ezt gondoltam: ’Ki tudja, talán könyörül rajtam az Úr, és életben marad a gyermek.’ De most, hogy meghalt, miért böjtöljek? Vissza tudom-e még hozni őt? Én megyek majd őhozzá, de ő nem tér vissza hozzám.” Dávid válasza azt tükrözi, hogy Istennél biztonságban vannak, akik még nem képesek hinni. Azt mondta Dávid, hogy elmegy a gyermekhez, de nem tudja visszahozni. Éppen annyira sokat mondó, hogy Dávidnak ez vigasztalást jelentett. Tehát úgy tűnik, azt mondta ezzel Dávid, hogy találkozik majd a gyermekkel (a mennyben), de nem tudja őt visszahozni.

János1 2,12 "Írok néktek, gyermekek, mert a ti bűneitek megbocsáttattak az ő nevéért."

Isten szeretetébe és irgalmába beleillő dolog lenne, ha Krisztus halálát azok esetében is figyelembe venné, akik nem képesek még hinni. Isten a gyermekek és a szellemi fogyatékkal élők esetében elfogadja Krisztus bűnért kifizetett váltságát, mert ezek az emberek nem képesek megérteni bűnös mivoltukat és azt, hogy szükségük van a Megváltóra

"omjazmin válasza:

Bűnös aki az eredendő bűnt szajkózza. Minden ember bűntelenül születik, és nem felelős más bűneiért senki, csak saját tetteiért. A környezeti tényezők taníthatják bűnre."

Ez az állítás (eredendő bűn) számtalan igével alátámasztható! Amit Te állítasz az bibliaellenes tulajdonképpen. Most akkor ne haragudj ha Istennek nagyobb tekintélyt tulajdonítunk mint neked.

Szívesen válaszolok részletesebben, amennyiben nyitott vagy az igazságra.