Mi az a megtérés?

Hú, most aztán feladtad a leckét... szóval hogy magyarázzam ezt el neked...

ÉN IS segíteni akarok mindenkin. De nem úgy, hogy rájuk tukmálom magam. Aki megtért (vagy újjászületett), az tele van szeretettel, ezt tényleg nem tudom másképp írni, és ebben bizony benne van az is, hogy segít másokon.

Elmesélem, nálam ez hogy van, ok?! Szóval a megtérésem után egyszer csak azt vettem észre, hogy nagyon sok ember keres meg különféle kérésekkel. Volt, akinek csak egy pici megerősítésre volt szüksége, vagy arra, hogy meghallgassák. Volt, aki nagyon konkrét dolgokat kért. Eleinte furcsa volt, hogy korábban ilyen nem volt, de most meg naponta akár 3-4-5 ember is megtalál mindenfélével. És az is furcsa volt, hogy csupa olyan dolgot kértek, amit pont tudtam teljesíteni. Vagy ha pont nem, akkor néhány napon belül egyszerűen magától kínálkozott a megoldás. Érted? Tehát nekem nem kellett segítséget kínálni senkinek - akinek kellett, az egyszerűen megtalált. Volt, aki véletlenül, nem is engem keresett, csak tévedésből hozzám irányították, és kiderült, hogy pont nálam van a megoldás a problémájára.

És én egyszer sem éreztem ezt tehernek, vagy nyűgnek, egyetlen olyan ember sem talált meg, akinek nem akartam segíteni, vagy nem tudtam segíteni.

Olyan volt, hogy valakinek szerettem volna, de nem kérte! De csak egy ideig! Eltelt pár hét, és ő is kérte a segítségem, és pont abban, amiben én segíteni szerettem volna.

Szóval ha megtérsz, akkor Isten vezetni fog, lehetőségeket ad, megoldásokat ad, segítőket ad: egyszerűen minden könnyűvé válik!

Ebben az égvilágon semmi félelmetes nincsen! Elmondjam, hogy én mitől féltem az elején? Attól, hogy akkor most engem dróton fog rángatni Isten?! Mint egy marionettbábut?! Iszonyú konok, makacs ember vagyok, utálom, ha irányítanak! Tiltakoztam én, hetekig hadakoztam, hogy most már hagyjon békén, én nem akarok jeleket, nem akarok segítségkérő embereket, még akkor sem, hogyha ilyen végtelenül egyszerűvé teszi számomra ezt a "szolgálatot", még ha úgy siklik is az életem, mint a kés a vajban, én a SZABAD AKARAT-hoz ragaszkodom! És képzeld, Isten megmutatta, hogy a hívőnek is van szabad akarata. Mondhatok nemet is. Nem haragszik meg érte!

És akkor elfogadtam, hogy átadom magam neki, rángasson csak nyugodtan dróton, mert ez nekem jó! Ha meg valamit nem akarok megtenni, akkor megmondom, hogy ezt most nem akarom megtenni. Ha nagyon meg kell tennem, akkor később, más formában újra előhozza, úgy, hogy akkor már legyen kedvem. De ez nagyon ritka, mert tényleg olyan dolgokra vezet, amikhez van kedvem, erőm, stb.

Hogy keresztelkedj-e meg? Az sosem árt. Én is megkeresztelkedtem a megtérésem előtt, felnőttként. Nagyon sokáig kerestem a megfelelő vallást, végül sok szempont alapján döntöttem - utóbb kiderült, egyáltalán nem véletlenül döntöttem úgy, ahogy, mert utólag nagy jelentőséget nyert! Szóval nyugodtan elmondhatom, hogy már előkészítette a megtérésem.

Ha neked ez az utad, akkor minden, ami most történik, már előkészíti a jövőt, utólag világosan fogod látni, hogy a tetteidnek, választásaidnak nagyon komoly jelentősége van. Szerintem az életedben már munkálkodik Isten. Nem kell még, hogy érezd, én sem éreztem. Majd ha eljön az ideje, akkor észreveszed.

Keresd az utad, a számodra megfelelő vallást - egyébként a katolikus vallás korántsem olyan szigorú már, ismerd meg, ha gondolod. Nekem van egy hívő katolikus jó barátom, akivel sokat beszélgetünk lelki, vallási dolgokról is (igaz, én állandóan "lebálványimádózom", de vagyunk olyan kapcsolatban, hogy ne sértődjön meg ezen). :)

Szóval keresd csak nyugodtan az utad, és hidd el, hogy Isten tudni fogja, mi a jó Neked! :)

Értem, amit írsz, és értem azt is, hogy mitől tartasz. Valamilyen szinten én is ilyen voltam, sőt... Elkezdtem, de nem részletezem, hogy miben más ez... a lényeg a feltétel nélküli szeretet, hogy bennem fel sem merül az, hogy bármiféle viszonzást várjak a segítségért. De ezzel most nem összemérni akarom magam veled, mert ez nem rajtam múlik, hanem Isten kegyelmén. De ezt nehéz elmagyarázni... ez tényleg úgy van, hogy ha megéled az újjászületést, akkor Isten megtisztít, és egyszerűen nem is gondolsz erre. És ez nem azt jelenti, hogy én nem kapok segítséget! Dehogynem! Csak nem azoktól, akiknek én segítek, mert ők nyilván nem tudnának nekem segíteni (hiszen ők maguk szorulnak valamilyen formában segítségre). Itt most ne valami szeretetszolgálatra gondolj, néha egészen gyakorlati dolgokról van szó, mert volt már, hogy valakinek egyetlen apró szívességgel segítettem egy sokéves lelki probléma megoldásában úgy, hogy senki nem gondolta volna soha, hogy ez a megoldás... Isten szokatlan megoldásokat tud kínálni. :)

Szóval én egészen másoktól kapok segítséget, és néha én is szokatlan formában. Én azt szoktam mondani, hogy az egész úgy működik, mintha apró fogaskerekek kapcsolódnának egymásba, gördítve, működtetve egymást. Az egyik ember hat a másikra, az a következőre, és így tovább. Ez benne a zseniális. És ha megtapasztalod a kegyelmet, akkor ebbe picit bele is látsz, hogy mennyire fantasztikusan működik az egész "rendszer"! :)

Hogy haragszol Istenre?! Az jó! Mondom én, hogy munkálkodik Benned! A megtérésem napján én így mentem be a templomba, hogy borzasztóan haragudtam rá, tele voltam indulatokkal, gyűlölettel, mindenféle bűnös gondolatokkal - és az istentisztelet alatt végig magamban veszekedtem Vele. És akkor valahogy "megszólított" - valamiféle belső hang formájában, és egyszerűen lehámozta rólam ezeket az érzéseket. Nem tudom elmondani... Haraggal mentem be a templomba, és úgy jöttem ki, hogy semmi más nem volt bennem, csak szeretet! :) Utána még egy darabig hadakoztam - ahogy leírtam, a dróton rángatás miatt - de elég hamar elfogadtam, azt hiszem.

Nem mondom, hogy nálad is így kell történnie... De az tény, hogy az életem gyökeresen megváltozott. Kívülről nem, de talán egy picit mégis... azért sokan észrevették a változást... csak mindenki másképp érzékeli. Van, aki valami tehetséget látott meg bennem, van, akinek nőként tűntem fel, van, aki lelki dolgokat látott meg...

Szia!

Jól elbeszélgettek itt, és sok mindennel egyet is értek. Én inkább arról beszélnék, mit tanít, és mit ért a Biblia megtérésen. Röviden, csak a lényeget: Az embert Isten teremtette. Az ember és Isten kapcsolata tökéletes volt. De jött a bűn, az ember elszakadt Istentől, és ma az embereknek nincs személyes kapcsolatuk Istennel. Ebben élsz te is. De Isten nem mondott le a tőle elszakadt emberről. Szeretné vele helyreállítani a kapcsolatot, de a bűntől ez nem lehetséges. A bűnnel valamit kezdeni kell, mert bűneiddel együtt nem lehet kapcsolatod Istennel. A bűn büntetése a halál. Emberileg a probléma megoldhatatlan. De Isten megoldást adott. Jézus Krisztusban emberré lett, magára vette a bűnt, (tiédet, enyémet, mindenkiét) és így lehetségessé vált, hogy a bűnös ember (te és én) kapcsolata helyre állhasson Istennel. A megtérés nem más, mint mikor átadod az életed Istennek (Jézusnak). Ekkor Isten elveszi bűneidet, és az Ő igazságát (Jézusét) neked adja. (nem egy rossz üzlet) Egy másik világban fogsz ébredni! Minden ugyan az lesz, de minden egészen más! És van igaza annak, aki azt írta, nem te adod Istennek a te lelkedet, Ő adja neked a tiédet. Bár neked is át kell adnod az életed Istennek, viszont cserébe kapsz valami Istenit! Sosem fogod megbánni!

A Jézusba vetett hit reményt ad.

Szia Kérdező! A 14-es válaszoló szerintem nagyon jókat írt. Én felnőttként tértem meg néhány éve és katolikus vagyok. Abban igazad van hogy a katolikus vallás szigorú de ez nem baj hiszen szükség van szigorú szabályokra. Olyan ez mint a KRESZ. Ha átmegy az ember a piros lámpán akkor elüti az autó. Ugyanígy ha valaki betartja az Isten által adott szabályokat akkor az boldog életet tud majd élni.

Én is megtértem és igen, azóta szeretnék másoknak segíteni, de azért visszafogom magam, aki nem kíváncsi erre annak szóba se hozom a témát.

Én úgy látom hogy a megtérés Istennel való barátságot jelent. Ez pedig lelki békét és nyugalmat jelent amit már Isten ad meg. Ez kb. olyan mintha az embernek a haverja lenne Obama elnök, csak azzal a különbséggel hogy Isten még nála is sokkal hatalmasabb. A megtéréssel az ember nem veszít semmit. Az igaz hogy a bűnökkel szakítani kell, de ez az embernek jó, hiszen aki haragot tart, hazudik, csal és lop az saját magának árt, mert ezek a dolgok az embert nyugtalanná, idegessé, kellemetlenné teszik.

Ha írsz egy privát levelet akkor szívesen írok még többet is mert ez egy jó téma.

Ádám bűnesete miatt minden ember romlott természettel születik, aminek következménye a bűnös életmód. A bűn gyökere a hitetlenség, az Isten Igéjétől és törvényétől való elfordulás. Isten jósága mellett a Biblia nyilvánvalóvá teszi az emberi gonoszság és romlottság hatalmát is, ami alól az ember képtelen saját erejéből kiszabadulni. Ez a kilátástalan helyzet Isten természetfölötti beavatkozását tette szükségessé.

A Szent Szellem által megelevenített Ige teszi képessé a bűnös embert arra, hogy romlott életmódjával szakítson, és az Úr akarata szerint éljen. Ez az átfordulás jelenti a megtérést.

A megtérés mozzanatai:

- a bűnbánat, amely belső akarati döntésre épül, és Isten szerinti megszomorodás a bűn miatt,

- a megalázkodás Isten előtt, amelyben a megtérő elismeri bűnösségét,

- Jézus Krisztus engesztelő áldoztának személyes elfogadása és az ő nevének segítségül hívása,

- a bűnök őszinte, töredelmes szívű megvallása,

- elszakadás a bűnös cselekedetektől és életmódtól, ezek elhagyása, és odaszánás Jézus Krisztus követésére.

A megtérés gyümölcse a megigazulás, ami azt jelenti, hogy Isten Jézus Krisztus igazságát a megtértnek tulajdonítja, aki felszabadul a végső kárhoztató ítélet, a bűn és a bűntudat érzése alól, és hiszi, hogy Jézus Krisztus által örök életet nyert.