Az ateisták minek alapján döntik el, hogy mi a jó és mi a rossz?

FELVETÉS: „Nem minden ateista gondolja azt, hogy az a jó, ami neki jó. Tény, hogy önző világban élünk, de azért erős ez az általánosítás szerintem. „

VÁLASZ: Mivel a világban a problémák nagyobbak mint a harmonikusan működő dolgok, így a többség zűrzavaros és ellentmondásos gondolkodása tetten érhető. Ha a harmonikusan működő dolgok lennének túlsúlyban, akkor az lenne a mérvadó, hogy a többségnek is az a jó, ami másnak jó. Mivel a tapasztalat nem ezt támasztja alá, az általánosításom nem túlzó, hanem tárgyilagos és tényszerű.

Nézzünk egy-két sajtóorgánumot erre vonatkozóan:

„Bár eltérő szinten, de a világ valamennyi lakóját érinti a fokozódó szegénység, a pusztuló környezet, az erőforrások szűkössége, az éghajlat változása, a visszatérő gazdasági válságok, s a nagyrészt ezekből fakadó fegyveres és más konfliktusok. Mehet ez így tovább?

– A XXI. század elején kénytelenek vagyunk szembesülni a társadalom fenntarthatatlanságával – mondja dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója. A gazdasági növekedés nem jelent automatikusan emelkedő társadalmi jólétet, sőt! A világ leggazdagabb ötöde a jövedelmek több mint nyolcvan százalékát mondhatja magáénak, társadalmi igazságosságról aligha beszélhetünk. Túl vagyunk a környezeti rendszerek eltartóképességének határán. A világ bajainak orvoslására a gazdasági növekedést használja, azt, amely a betegséget termeli, a problémákra adott válaszok nem az okokra irányulnak, hanem az okozatokra – fűzte hozzá a szakember. …

– Amit újra kell termelnünk – a jó erkölcs –, azt nem lehet pénzzel megtenni, mert azt éppen a pénz tette tönkre. Az erkölcs megszabja a társadalom gazdasági teljesítményét, a környezet állapotát – hangsúlyozta az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója.” (Ne rohanjunk a vesztünkbe; Szabad Föld Online, 2010. augusztus 24)

Ebből is látszik, hogy a „nekem jó -féle” erkölcsi filozófia többségben van „a köznek is jó-féle” erkölcsi filozófia felett, aminek meg is van az eredménye.

Pl. Jézus kivégzésénél is a többség szava döntött, és a gonoszság felülkerekedett a józan ész fölött:

„De azok hangos kiáltásokkal sürgették és követelték, hogy feszítsék meg. És kiáltozásuk győzött.” (Lukács 23:13)

A világban is a problémákat okozók kiáltozása (gondolkodása) győz, még ha az a színfalak mögött is bújik meg alattomosan, a maga erodáló folyamatát elvégezve. Lásd a következő nyilatkozatot:

„Az egész világ a vesztébe rohan – Miben rejlik a legnagyobb veszély, ami világunkra akár visszafordíthatatlan hatással lehet? - A mai világban az érték fogalma megváltozott, egyedül a pénz számít. Ez nagyon veszélyes, hiszen az egész világ a vesztébe rohan ezzel a szemlélettel. Olyan spirálba indultunk el, amiben a jelszó az önmegvalósítás, a versenyszellem, és olyan gondolatok, amelyek a reklámokból is visszaköszönnek, mint pl. légy mohó, vagy fogyassz többet! A multik irányítanak - Mi vezetett idáig, hogy a világ jelenleg ebben az állapotban van? - Ma a világot multinacionális cégek irányítják. Ebben a csoportban pedig nincs egyéni felelősség, többségi, titkos szavazás van, és csak olyan döntést hoznak, amely ennek a csoportnak a profitnövekedését szolgálja. Kiszámolták azt, hogy ha a mai viszonyokkal, termeléssel számolva gazdálkodnánk itt a Földön, akkor nem lenne éhezés és nyomor, mindenkinek tisztességes megélhetése lenne...” (Dr. Vida Gábor akadémikus professzor nyilatkozata 2006.08.30. Helyi Téma)

FELVETÉS: „Ami neked is rossz lenne, ha veled csinálnák, azt nem csinálod mással. Ilyen egyszerű. „

VÁLASZ: Ez a tanítás Jézustól ered, aki pedig Isten Fia volt, akit bölcsességül adott nekünk az Isten.

„Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták.” (Máté 7:12)

„Általa vagytok ti Krisztus Jézusban, aki Istentől bölcsességünkké, igazságunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká lett,” (1Kor 1:30)

FELVETÉS: „az utóbbi háromszáz év humanista mozgalmai, melyek a szekularizáció hatására bontakoztak ki(!), sokat javítottak a helyzeten.”

VÁLASZ: Ez a tényállást aligha befolyásolja, hogy a problémák vannak túlsúlyban világviszonylatban.

FELVETÉS: „ahol hagyományosan erős a vallás, bűnben és vérben tobzódik (Közép- és Dél-Amerika, a közel-kelet).”

VÁLASZ: Nem a vallás a mérvadó, hanem az Isten tanítása, és ahol az Isten tanítása jut érvényre, ott a népek nem tobzódnak bűnben és vérben. (Ha pedig ilyen kevés helyen van, ezt azt mutatja, hogy a többség elveti az Isten tanítását.) [Isten alatt a Biblia Istenét értem, Jézus Krisztus Atyját, a mindenhatót, a Legfelségesebb Istent.]

FELVETÉS: „Szerintem minimális erkölcsi érzékkel aránylag könnyen el lehet választani a jót a rossztól. „.

VÁLASZ: Ez a tiszta lelkiismeretnek köszönhető, amit Istentől kaptunk. Az anyagnak nincs lelkiismerete, attól nem is kaphattuk.

FELVETÉS: „Rossz az, ami árt másoknak. „

VÁLASZ: Másoknak és magunknak.

FELVETÉS: „szerintem vallásosak is különböző dolgokat tartanak jónak,”

VÁLASZ: Mert sok ember alkotta vallás van emberi parancsolatokkal. Az ősi zsidó nemzet (leginkább a vezetőség) is ebbe a hibába esett, Jézus el is marasztalta őket:

„Ő pedig ezt válaszolta nekik: „Találóan prófétált Ézsaiás rólatok, ti képmutatók, amint meg van írva: Ez a nép csak ajkával tisztel engem, de szíve távol van tőlem. Hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai. Az Isten parancsolatát elhagyva az emberek hagyományához ragaszkodtok.” Ezt is mondta nekik: „Szépen félreteszitek az Isten parancsolatát azért, hogy a helyébe állíthassátok a magatok hagyományait.” (Márk 7:6-9)

FELVETÉS: „Van erkölcs és emberség a világon anélkül is, hogy az ember hinne” -VÁLASZ: - de nincs erkölcs és emberség anélkül, hogy jól működő lelkiismeret ne lenne, amit Istentől kaptunk a teremtéskor, hiszen Isten az ő képére és hasonlatosságára teremtett minket.

FELVETÉS: „ Ha valaki csak azért nem lop, öl, csal, hazudik, mert azt írta a Biblia, és mit szólna hozzá Isten, akkor rég rossz...”

VÁLASZ: De a végeredmény mégis pozitív lenne a közösség egészére nézve.

FELVETÉS: „ vannak olyan felekezetek is, amelyek a Biblia Istenében hisznek ugyan, de vagy más iratokat vagy hagyományokat is elfogadnak, vagy pedig a Bibliát szakácskönyvként használják.” VÁLASZ: teljesen igaz.

FELVETÉS: „Az is probléma, hogy sokan sokféleképpen magyaráznak egy-egy igeverset, így a különböző felekezetek és gyülekezetek is szinte annyiféleképpen gondolkodnak, ahányan vannak; másrészt az egyének is vagy egyetértenek a saját közösségük tanításaival, vagy nem; a felekezeten kívüliekről már nem is beszélve...”

VÁLASZ: Az erkölcs tekintetében nincsenek nagy eltérések, bár vannak akik kimagyarázzák pl. a Bibliának a homoszexualitásról kijelentett álláspontját, tehát Isten nézőpontját.

FELVETÉS: „Nézz csak körül itt, a Vallás kategóriában, milyen bájosan anyázzák egymást a hívők egy-egy topikban:”

VÁLASZ: Jézus a mérce, aki Őt nem követi, nem méltó hozzá, akármit is állít magáról.

FELVETÉS: „Ez igazából kisebb kaliberű témáknál nem is lenne baj, de a nagyobbaknál már igen: üdvösség kérdése, a lélek halhatatlansága, az ún. "Szentháromság-tan"... „

VÁLASZ: Ezt anyázás nélkül is meg lehet beszélni. Szervét Mihályt a szentháromság miatt megégették, el lehet képzelni, hogy a megégetők milyen távol álltak Krisztus tanításaitól!

FELVETÉS: „Nem jó, ha valakire kívülről akarnak rányomni bármilyen szabályt is”.

VÁLASZ: Isten nem nyomja ránk a szabályait, hiszen ha ezt tenné, ki sem térhetnénk előle. De felkínálja a tökéletes példát, Jézust, hogy mindenki számára vonzóvá tegye a bűntől távoli életvitelt. Van lehetőségünk elfogadnunk Isten ajánlatát, és van lehetőségünk elvetni. (Mint a közlekedési szabályokat is.) Aki elveti, bevonják a jogosítványát. Isten is megígéri, hogy mindenkinek megfizet a cselekedetei szerint.

„Mivel tehát az Isten nemzetsége vagyunk, nem szabad azt hinnünk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz vagy kőhöz, művészi alkotáshoz vagy emberi elképzeléshez hasonló az istenség.

A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg.

Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott mindenki előtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból.” (Csel 17:29-31)

FELVETÉS: „Ha nekem csak valaki azt mondja, hogy ez vagy az nem jó, vagy akár egyenesen bűn, de belülről nem vagyok erről meggyőződve, akkor megette a kutya az egészet. Vagy ha valami rossznak ítélt dolgot csak azért nem teszek meg, mert félek az esetleges büntetéstől... „

VÁLASZ: A belső meggyőződés valóban szükséges. Ha igaz volna, hogy a kutya megette az egészet, ha valaki azért tartózkodik egy rossznak ítélt cselekedettől, mert fél a büntetéstől – akkor ez a törvényes igazságszolgáltatást és annak nevelő hatását kérdőjelezné meg. Ilyen gondolkodás alapján rossz az, ha valaki azért nem bűnözik, mert megbüntethetik. Vagyis rossz, ha a büntetés miatti félelem miatt vagyok jó. Ez egy emberi filozófia, amely megkérdőjelezi az elrettentés nevelő hatását. Más szóval, a kutya megette az egészet, ha azért tartózkodom a dohányzástól, mert esetleg tüdőrákot kaphatok. De nem is rettenti el azt a sok dohányzót az esetleges tüdőrák bekövetkezése, no de nem azért, mert ez a gondolat nem állja meg a helyét, hanem mert az ember jogot formál magának arra, hogy a jó és a rossz fogalmát fölcserélje.

Mivel nem akarja belátni, hogy tüdőrákot kaphat, inkább elveti a tüdőrák felvetésének elrettentő hatását. Vagyis gyárt egy filozófiát, hogy annak fényében eldönthesse, hogy neki mi a jó és mi a rossz. És ha neki a dohányzás jó, akkor a dohányzás miatti tüdőrák lehetséges felvetése rossz, mondván nem igazi ok az elrettentésre. Holott igazi (gyakorlatias) ok lenne, ha önkényesen nem cserélné fel a jó és a rossz fogalmát. De mivel magának akar kedvezni (a dohányzás élvezetének hódolni), ezért annak ellenére dohányzik, ami őt – ha józanul gondolkodna – elrettenthetné.

Ez pont ahhoz hasonló, mintha valaki azt mondaná, megette a fene az egészet ha valaki csak azért öltözik fel télen melegen, mert fél a megfázástól. Ugyanakkor megállapítja, hogy akkor nem ette meg a kutya az egészet, ha nem a megfázás veszélye miatt tartózkodik valaki a téli lenge öltözéstől, hanem mert szívéből tudja, hogy az a jó. Ugyanígy nem a tüdőrák miatti félelem okán nem dohányzik, hanem mert szívéből tudja, hogy az a jó. A gyakorlat azonban a legkevésbé ezt támasztja alá.

Az ember jelen lelki állapotában bűnös természetű (hajlik a bűnre), ezért szükség van elrettentő példákra, amik – ha józanul gondolkodik valaki – visszatarthatja a bűn elkövetésétől.

Egy bibliai példa: „A vétkeseket mindenki előtt ródd meg, hogy a többi is elrettenjen.” (1Tim 5:20)

Nos, ha valaki nem akarja önkényesen eldönteni, hogy neki mi a jó és mi a rossz, akkor bizony őt alkalomadtán elrettenti a vétkesek nyilvános megrovása, hiszen a visszarettenés egy normális reakció, mint pl. a megfázástól való józan félelem. De mivel aki nyíltan megveti a jó fogalmát, hogy tiszteld a felebarátodat, és enged a rossz hajlamának, hogy másokat erőszakosan bántalmazzon adott esetben, az direkt elveti a megrettentés nevelő hatását is. De nem mert az működésképtelen lenne, hanem mert átprogramozta a saját gondolkodását negatív irányba, amiből azután társadalmi káosz van, ha milliók dohányoznak, rengeteg a rákos beteg, a munkából és egyéb hasznos élettevékenységekből kiesett idő.

Másként kifejezve, egy értelmes, józan elméjű embert elrettent a halálbüntetés veszélye, de akik átprogramozták az agyukat, azokat nem. Erre jön a gondolat, hogy megette a kutya az egészet, ha azért nem ölök, mert félek a halálbüntetéstől. Hanem mert tudom, hogy ölni helytelen. Ez önmagában igaz, Isten is öntudatos embereket akar faragni belőlünk, de az emberiség nevelésének jelenlegi korszakban szükség van az elrettentésre is, ami csak azoknál hatástalan, akik maguk minden elfogadott társadalmi erkölcsi normát megvetnek, hogy a maguk elferdült nézeteinek adjanak elsőbbséget.

Végül is nem ette meg a kutya, ha félek megtenni valami rosszat, mert megbüntethetnek, és persze ez még nem zárja ki azt, hogy a büntetés félelme nélkül is tartom magamat a jóhoz. Ez is hasznos (sőt), és a másik sem megvetendő, és a társadalom javára szolgál, feltéve hogy sokan nem gyártanak maguknak olyan filozófiát, amelyben a jó és a rossz fogalma önkényesen van meghatározva, mert az szétzilálja az emberi kapcsolatokat, a családokat és az egész társadalmat. Szükség van tehát az öntudatra nevelésre is meg az elrettentésre is azokkal szemben, akik a jó és a rossz fogalmát a saját képük és hasonlatosságuk szerint váltogatják kényükre-kedvükre, ahogy elsősorban nekik tetszik.

(És ahogy a dohányosok vannak többségben, és sem az öntudatra nevelés, sem az elrettentés nem használ, hanem vannak a saját gyártmányú filozófiák, így van ez az élet más területein is.)

FELVETÉS: „szerinted a Biblia előtt erkölcstelenségben fürdött a világ és mindenki gonosz volt? „

VÁLASZ: Nem. Isten alapvetően jónak és bűntelennek teremtette az embert, de az ember a bűnelkövetéssel megromlott, kialakult nála egy hajlam a rossz elkövetésére, és ezt minden utódja örökölte, ami idővel teljesen általánossá lett az emberi társadalomban. Viszont fékező erő gyanánt kapott Istentől élő lelkiismeretet, amelynek alapján eldönthette, mi a jó és a rossz. Írott törvényt Isten jóval később adott a zsidóságnak és általa tükörként az emberiségnek, de azelőtt a lelkiismeret szava volt a döntő, mint ahogy most is ez a döntő azoknál, akik Isten írott törvényét nem ismerik:

„Ugyanis a pogányok, holott törvényük nincsen, a természettől vezérelve megteszik mindazt, ami a törvényben van, s noha törvényük nincsen, ők maguk a törvény maguknak, és így megmutatják, hogy a törvény követése a szívükbe van írva. Lelkiismeretük tesz nekik erről tanúságot, és a gondolataik, amelyek hol vádolják őket, hol pedig felmentik” (Róma 2:14-15).

A gond ott van, amikor valaki a saját lelkiismeretét is lefojtja, és Isten bibliai törvényét is elutasítja, hogy a saját mércéje szerint cselekedhessen. Ilyen hatalmi tébolytól megszállott emberektől volt teli a történelem, akiket ma nyilvánosan katonai zseniknek neveznek, hiszen általuk lett ilyenné (területi felosztás szerint) a világ.

Tehát a válasz az, hogy a Biblia előtt sokan követték a lelkiismeret tiszta szavát, de még többen léptek erőszakos útra, aminek következménye volt Isten ítélete a bibliai kor előtti világra özönvíz formájában. [Ennek leírását a Biblia több helyen is tárgyalja.]

FELVETÉS: „Egyébként pedig ne hidd, hogy a keresztényeknek egységes az erkölcse. Vannak fanatikusok, akik még ma is máglyára küldenék a géntudósokat. Vannak szabadabb szelleműek, akik szerint a homoszexualitás nem bűn (szerintem se). Vannak olyanok, akik elvileg kereztények, de lecsúszott az életük és nem is gondolják komolyan az egészet. Vagy csak simán nem. Olyat még nem hallottál, hogy egy kereszténynek szeretője legyen? Állítólag még egyes pápáknak is volt. Na akkor hogy is van ez? „

VÁLASZ: Egységes erkölcse Istennek és a Fiának, az engedelmes szellemteremtményeknek és az engedelmes földi teremtményeknek van. Mi közük van azoknak Krisztushoz, akik másokat máglyára küldenének? Semmi! Hol van ilyen gondolkodásra lehetőség Krisztus követésében? Sehol! Ha meg te szabadabb szellemű vagy, akkor hol vagy engedelmes? És aki lecsúszott életű és a bűnben él, pl. házasság nélküli élettársi kapcsolatban (vadházasságnak nevezték nem is olyan régen), az hol engedelmes? Én magam sem vagyok az, amikor tudom, hogy mi a bűn, de engedek neki, azután meg kimagyarázom a szitut. A bűn az bűn, bárki teszi is, és majd Isten feltesz mindenkit a mérlegre, és a könnyűnek találtatunk, akkor megyünk a süllyesztőbe. Nem lehet tehát könnyedén venni a bűnt, hanem harcolni kell ellene. [Ami meg a pápákat illeti, sok közülük közönséges gonosztevő volt, és csak a római katolikus egyházban fordulhat elő olyasmi, hogy a pápaság legitim vonalát napjainkig nem szakították meg ezek a katolikus mezbe bújt bűnözők, akikről nyíltan lehet olvasni némely a pápaságot leleplező könyvben. Hiszen egy nyilvánvalóan nem létező legitim vonalat nem is lehet megszakítani. De hogy létezik a katolikus egyházban az a fogalom önmagukra nézve, hogy szent szajha, ez is mutatja, hogy ők elöl járnak abban a kérdésben, hogy eldöntsék maguknak (és másoknak), hogy mi a jó és mi a rossz. Istent nem is kérdezik meg. Isten ugyanis azt mondja, vagy szent, vagy szajha, de olyan nincs, hogy szent is meg szajha is. Hogy szövetséget kötök Istennel is meg fasiszta gyilkosokkal is. Krisztussal is meg az ördöggel is. Hiszen két Úrnak nem lehet szolgálni. Vö. Luk 16:13]

FELVETÉS: „ felejtsd el a jó és a rossz fogalmát. Ezek mind a mi nézőpontjainktól függő igazságok. Ami az egyik országnak a nemzet területének dicsőséges gyarapodása és a lázadó bennszülöttek leverése, az a másiknak kín, vér, családok szétszakadása, az anyaföld elvesztése és nyomorba süllyedés. Ami nekem jó, lehet, hogy neked rossz. Ami szerintem jó, lehet, hogy egy muszlimnak elfogadhatatlan. „

VÁLASZ: Pontosan az emberi nézőpontok szerinti igazságokat kell az Isten nézőpontja szerinti igazságokra felváltani. És ez bűnbánattal karöltve jelenti az ember megtérését és Istenhez való odafordulást. Hogy millióknak jelentett mások igazsága kínt, vért, nyomorúságot? Hétmérföldes gonoszok igazságai voltak azok, amit csak azért tehettek meg azok, akik megtették, mert visszaéltek az Istentől kapott szabad akaratukkal.

És hogy mégis ezeknek a neve oly szépen ragyog a hatalmi elit által manipulált agyakban, ez csak azért lehetséges, mert a hatalmi elitet képezők is manipulálva vannak, de oly sikeresen, hogy együtt ücsörögnek díszes páholyokban azokkal, akik egyenes ági leszármazottaik azoknak, akik a középkor átlagemberét rettegésben tartották, és akiknek évezredes véres vetésére még csak ezután jön az isteni igazságszolgáltatás aratása.

(Ami pedig a muszlimokat illeti, az ő igazságuk és a keresztények igazsága alapjaiban különbözik; hiszen allahnak nincsen fia, a Biblia szerint pedig Isten pontosan a Fa feláldozása által ajánlja a szeretetét az emberi fajnak. (vö. János 3:16) Allah és Jahve/Jehova és az összes hamis isten megütköznek Armageddonkor, és csak az igazi kerül ki győztesen, és azok, akik az igaz Isten szolgálatában töltötték el az életüket. (vö. Malakiás 3:18) Az a nap tehát majd megmutatja, hogy kik a győztesek és kik a legyőzöttek, és lesz bizony kín és vér és nyomorúság, de Isten garantálja, hogy csakis a gonoszságot, az Ő szemében gonoszságot cselekvőknek!)

FELVETÉS: „a tortenelmunk soran minden civilizacioban ezen szabalyokat mesertoket a torveny es/vagy a kozosseg buntette valamilyen modon. Nincs szukseg egy mesebeli lenyre aki megbuntet ha vetessz a fentiek ellen, hiszen elobb utobb ugyis megjarod ha semmibe veszed ezeket.”

VÁLASZ: Nincs szükség mesebeli lényre? Máris eldöntötted, mi a jó és mi a rossz. Legalábbis neked. És mi van, ha Isten azt mondja, nincs szükség azokra, akik maguknak szabják meg, mi a jó és mi a rossz? Kettőtök közül ki az erősebb?

FELVETÉS: „nem lényeges, ki vallásos, és ki nem az, mert hogy mi a rossz és mi a jó, azt a társadalomból tanulja meg, amiben él. Az elsődleges csoportok fogják meghatározni ezt legnagyobb részben.”

VÁLASZ: Ez valóban így van, éppen ezért kevés vallásosnak lenni, és kevés a társadalom bármely rétegéhez tartozni, hanem a szó legteljesebb mértékében kell Krisztus követőjének lenni. Az ő nézőpontja az igazság szempontjából maradandó és időtálló, a többi pedig futó árnyék csupán.

FELVETÉS: „Nincs Jó meg Rossz, ezzel csak titeket nyüstöl a pap bácsi. „

VÁLASZ: Az ilyen hozzászólások mutatják, hogy az ilyen fórumokon előszeretettel csillogtatják egyesek a búlvárbölcsészetüket, amelyek által egy tapodtat sem lehet előbbre jutni!

FELVETÉS: „De a legfontosabb különbség szerintem hívők és ateista között - és ez nem attól függ ki minek vallja magát - hogy az ateisták elfogadják a "dzsungel-jellegű" verseny létét. Most nem feltétlen a nagyhal-megeszi-a-kishalat törvényre gondolok, hanem az érvényesülésre: tehát egy ötvenméteres őserdei fa ledob ezer magot, s abból csak egy-tíz lesz újabb ötvenméteres fa, a többi kipusztul ebben a versenyben. A hívők meg hisznek abban, hogy mind az ezer mag nagyra hívatott, s épp ezért rökönyödnek meg, amikor egyik-másik facsemete nem így gondolja. „

VÁLASZ: Az ateisták a „dzsungel-jellegű” érvényesülési versenyt átültetik az emberi társadalomra, mivel az embereket is onnét származtatják, ahol mindennaposak a „dzsungel-jellegű” versenyek. A Biblia szerint pedig futóverseny szerű verseny folyik, melynek győztesei lehetnek mindazok, akik szabályszerűen küzdenek és befutnak a célba. Tehát még a legesettebbeknek tűnők is nyerhetnek, míg a dzsungelharcban nem, de ott nem is cél, hogy mindenki befusson, hanem csak a legjobb(ak). És ez azért van, mert itt a szabad akarat a döntő, ott pedig a programozás. Az ember nem azért lett Isten képére teremtve, hogy „dzsungel-jellegű” versenyben vegyen rész, és zömmel kiselejteződjön, hanem hogy mindenki Istennel ápolt szoros szeretetkapcsolatban éljen. Itt mások az eszközök, mások a célok, és mások a befutási esélyek.

Nyilván a materialisták képére teremtett embernek más esélyei vannak, és más módon is vannak kiselejtezve. És ha valakinek az tetszik, lelke rajta, szabad akaratunk van. Vannak akik pl kutyaként szeretnének újraszületni, mivelhogy hisznek a lélekvándorlásban. Mások a vasúti sín simogatásában hisznek, hogy az gyógyítja meg őket. Mindenki a maga igazsága felől legyen meggyőződve. De azért nem árt alapos vizsgálatot tartani, nehogy valaki rossz vonatra szálljon.

FELVETÉS: „Elvégre nem a Teremtő tudja a legjobban, hogy mi jó az embernek?! Nem tudja. „

VÁLASZ: Ez olyan kb. mint amikor a franciasalátát először létrehozó szakács nem tudja, hogy mi kell a francia salátába. Aki ilyet állít, az nem tudja mit beszél! Isten tudja, hogy az embernek nem jó a kábítószer, de az ember azt mondja, hogy inkább ő tudja. Utána meg elviszi a mentőautó.

FELVETÉS: „Egy nap fogod magad és ráadsz valami nevetséges pulcsit amitől tök cukinak fog kinézni, de magát a kutyát nem érdekli lehet egyenesen utálja. „

VÁLASZ: Isten ráadta a ruhát az emberre, pl. ne ölj, sok ember ezt nevetséges pulcsinak tartja, nem érdekli, lehet egyenesen utálja. Az utálat, még nem teszi általánosan rosszá az utálat tárgyát, miközben hogy valaki magát a tükörben tök cukinak látja, lehet attól még a társadalom számára tragikus következménnyel járó pulcsiban pózolhat. Megint előjön, nem érdekel engem a társadalmi közérdek, fő hogy jól érezzem magamat, és az a fontos, ami nekem tök cuki... A multiknak is az a tök cuki, hogy ők irányítanak a háttérből, mégpedig úgy, ahogyan nekik tetszik.

FELVETÉS: „A legtöbb imádság meg vasárnap hangzik el. A pihenőnapján... Ez nem szép dolog, így nem bánunk egy baráttal :D. „

VÁLASZ: - És mi van, ha pont akkor ér rá a legjobban? (Ha már a példánál maradunk. Egyébként meg az ima meghallgatására mindig ráér, és meg is hallgat, ha az akarata szerint kérjük valamire.

FELVETÉS: „A világháborúkban harcoltak olyan felek egymással, akik ugyanazt a vallást művelték, és a lövészárokban ugyanakkor, ugyanahhoz az Istenhez imádkoztak. Mindkettő félnek megvolt a maga ideológiája, hogy amit tesz, az a jó. (Tehát tiltott gyümölcs--->mi döntjük el, mi a jó és mi a rossz). De! Isten melyik félnek az imáját hallgatta meg? Isten mikor állt neki kedvenceket választani magának? Imádság közben valaki az idejét vesztegette! Lehet, hogy... mindenki? „

VÁLASZ: Ezt jól látod. Mindenki!

FELVETÉS: „A németek, amerikaiak, olaszok, britek, kanadaiak, magyarok, franciák, románok, finnek, sorolhatnám még, biztos hogy voltak közöttük olyanok, hogy egy időben harcoltak és egy Istenben hittek, mégis öltek, mégis imádkoztak, egyikük meg hoppon maradt. Isten eldöntötte, mi a jó? (Tiltott gyümölcs filozófiáról ennyit). A vallást egy jól irányzott lövés képes semmissé tenni? „

VÁLASZ: Amikor a kardba helyezed a bizalmad, elveszíted a keresztet. Ezt a New York Timesben írta valaki, de fején találta a szöget. Ha te is imádkozol Istenhez, miközben harcolsz más nemzetiségű felebarátod ellen, akkor a szög talált fejbe téged. A sátán papnak álcázott fúvócsöveiből kilőtt szög.

FELVETÉS: „Ha Isten mindenható, miért hagyja hogy ennyi bűn, ennyi rossz, ennyi rossz, ennyi szenvedés legyen a világon? Azért, mert, ezt mi magunknak választottuk, emberek? (Tiltott gyümölcs filozófia). Akkor tulajdonképpen Isten le sem sz@rja, mit történik idelent? De akkor miért Isten? Egy rendesen működő Univerzumban már rég kirúgták volna az állásából, hogy valamit rosszul csinál. Nagyon rosszul. „

VÁLASZ: A keresztények most még tükör által homályosan látnak, de csendesen szólnak. Hogy szólhatnak fennhéjázón azok, akik állítólag vakítóan fényesen látnak? Csak nem magukat vakították meg? Talán ha leszállnának a magas lóról, és utánajárnának a dolgoknak, esetleg szelíden szólnának az általuk meg nem értett összefüggésekről. És hogy Isten mit tett az emberiség érdekében? Létrehozta a megváltási tervet, és annak megvalósítását előkészítette a történelem folyamán. Stb. Hamarosan a tálalás következik, de azok nem biztos hogy esznek belőle, akik ostoba módon pocskondiázzák a főztjét.

FELVETÉS: „Látod, én csak pusztán logikázok. „

VÁLASZ: Itt érhető tetten, ahogyan éppen eldöntögeti, hogy mi a jó és mi a rossz. A logikázgatással. Jó sok hibaszázalékkal működő logika ez. Széles körben rámegy a társadalom egészének a jóléte. Ahogy az ábra (a világ állapota) mutatja, hiszen sokan sokféleképpen logikáznak.

FELVETÉS: „Hiszed, nem hiszed, de a demokráciában sem hiszek. Hasonlóan gondolkodom a politikáról, mint te. A felső réteg tartja meg a pénzt, és nem fizet adót. A közép réteg fizeti az összes adót, és végzi az összes munkát. A szegények meg csak azért vannak, hogy a középréteg összesz.arja magát... hogy az emberek megjelenjenek a munkahelyükön. Politikáról, demokráciáról ennyit. „

VÁLASZ: Mégis a tömegek elhiszik, hogy majd jó lesz nekik, ha megválasztják azokat, akiknek fontos a nép – különösen a választások előtt. Azután meg a nép nem győz megszabadulni azoktól, akiket megválasztottak. Az ellenzék mindig néppárti, és a vezetők is – azok voltak, mielőtt megválasztották őket. Állandóan ez ismétlődik.

FELVETÉS: „A vallásról, hogy újra az egyház irányítsa a világot, hát, köhöm, inkább nem írok semmit, csak annyit, elmúltak azok az idők.”

VÁLASZ: A teokrácia nem egyházi uralom, hanem istenuralom. A valódi teokráciában az Isten éppen érvényes törvényei dominálnak, és minden az ő akarata szerint történik. Ha attól eltérnek, akkor az sem teokrácia, hanem az fel van hígítva emberi filozófiával. Az ősi zsidóság is teokráciának indult, de állandóan lázadtak Isten ellen és felrúgták a teokráciát. Ezért Isten elvetette őket. Az az Isten népe, amelyik megtermi az isteni tanítás egészséges gyümölcseit.

FELVETÉS: „A példádat felhasználva, a kicsit bonyolult gépezet, használati utasítás (remélem a vallásra értetted, mert bonyolultnak bonyolult, használati utasításnak meg ott a Tíz Parancsolat) nem csak hogy bonyolult, de egy kicsit elavult is, és nem nagyon hajlandó a változásra sem.”

VÁLASZ: Az emberi kapcsolatok bonyolultak, az ember gondolkozása maga bonyolult, kell az irányítás, amit megvalósított valamikor a 10 parancsolat (és a többi több száz egyéb törvény), 2 ezer éve meg Jézus Krisztus életmintája a törvény. A világnak az ő mintája is elavult, hiszen zöld és lila hajú emberkék futkosnak a nagyvilág utcáin, akiknek minden elavult, ami korlátozná őket a hülyeségben és a dilettantizmusban. Viszont a keresztényeknek nem elavult.

Téged mi tart vissza, hogy az ő mintáját kövesd? Csak nem, mert magad akarod eldönteni, hogy neked mi a jó és mi a rossz? Ez esetben nem vagy megtérve, és reménységed sem lehet az örök életre.

FELVETÉS: „ nem nagyon hajlandó a változásra sem.”

VÁLASZ: Ha ezt azokra az emberekre érted, akik maguk döntik el maguknak (és netán másoknak) a jót és a rosszat, akkor telibe találtad a szöget. Jelenleg ez a világi emberek fő mentalitása, és eszükbe sem jut, hogy ennek jogát átadják Istennek. Viszont aki átadja, és Isten nézőpontja szerint él, az bírja a világ legértékesebb reménységét. Az pedig az örök élet egy jó világban, szeretetkapcsolatban Istennel és az összes személlyel, akik azt a társadalmat képezik. Mi tart vissza ettől, ha nem a saját bukott természeted és egoista vágyaid?!

FELVETÉS: „Katolikus temetésen hallhatóan másképp mondtam a Miatyánkot, pedig nem az én hibám, úgy tanultam. Akkor a gépezet sem teljesen egyforma, meg a használati utasítás sem? A használatról már nem is merek beszélni, gondolok itt az egyházi hagyományokra. Valahogy nekem túl zavaros. „

VÁLASZ. Attól még, hogy egy két gomb feljebb vagy lejjebb van varrva, attól még ugyanaz a kabát.

FELVETÉS: „Akkor a gépezet sem teljesen egyforma, meg a használati utasítás sem?

A használatról már nem is merek beszélni, gondolok itt az egyházi hagyományokra. Valahogy nekem túl zavaros. „

VÁLASZ: Krisztus a használati utasítás, benne nincsen semmi, amiben nem mutatna követhető példát. Meg kell tanulni követni a Krisztust, és minden emberi törvénynek engedelmeskedni kell – ha nincs ellentétben Isten törvényével. A világban viszont sokszor olyan törvényeknek engedelmeskednek, amelyek ellentétben vannak Isten törvényeivel. Nem is lehet csodálkozni, hogy itt tart a világ.

FELVETÉS: „A kérdéseimre meg nem kaptam választ, de mindegy is, mert kitértél a válaszadás elől. „

VÁLASZ: Nincs szándékomban kitérni, hanem éppen ellenkezőleg!

FELVETÉS: „Leírnád mi lenne a tökéletes Isten számára? „

VÁLASZ: Ha az emberteremtmények megismernék és minden élethelyzetben alkalmaznák az őáltala adott erkölcsi mintát, amelynek betartása egy kiegyensúlyozott társadalmat eredményezne.

FELVETÉS: Sajnálattal közlöm nincs tökéletesen egyenletes világ, az embereknek szükségük van vezetőkre és mivel csak isten egy könyvet dobott le abból nem lehet megtanulni, hogyan kell földet művelni.

VÁLASZ: Isten tökéletes mintát adott az embernek Jézus Krisztus személyében, aki a legjobb vezető arra nézve, hogy megtanulják a munkaadók, ne használják ki a földművelőket és ne dolgoztassák őket fillérekért. [Pl. egy Jézus által mondott szemléltetésben a munkaadó annyi pénzt adott a később munkába állónak, mint a korábban kezdőnek – ami az ő hozzáállását tükrözi. (vö. Máté 20:14) Másrészt meg Jézus és az apostolai pénzt tettek félre a szegényeknek. (vö. Máté 26:9) Stb. ] Csakhogy ez nem tetszik a munkaadóknak, úgyhogy továbbra is ki vannak használva a földművelők, nem változik semmi. De ha egy munkaadó megtér, akkor már érezni fogja a szívében, hogy helytelen kihasználni a földművelőket, és arra fogja őt indítani a lelkiismerete, a felebarát iránti szeretete és az istenfélelme, hogy változtasson a dolgokon, amennyire csak tőle telik. [Alapelv: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták.” (Máté 7:12)]

FELVETÉS: „Meg a segíts másokon filózófiába ott a hiba, hogy miért vannak mások? Például már több éve küldik Afrikába nyomorgó részeknek a segélyt, és mi az eredménye, hát nem sok. Ha annyira törődni akarsz az emberiséggel szerezz sok pénzt és osszad szét.”

VÁLASZ: Miért vannak mások? Te miért vagy? Ha te a nyomorgókhoz tartoznál, nem örülnél, ha a tehetősebbek segítenének rajtad? Megköszönnéd, és hozzátennéd, esetleg munkát és munkaeszközöket nem tudna adni, és lehetőséget, hogy eladhassam amit termeltem? Azt már nem – jön a válasz. Ne hogy már leverd az árakat! Úgy hogy a gazdag kereskedők kiszorítják a szegényeket a piacról. Vagyis az afrikai szegények időnkénti segélyezése olcsóbban jön ki a hatalmat birtoklóknak, mint a szegénység teljes felszámolása, és azoknak bekapcsolása a világkereskedelem vérkeringésébe. Nem beszélve róla, hogy Afrika mennyi időn át ki volt zsákmányolva, amiből arra lehet következtetni, hogy a hatalom birtoklói közül senki nem az igazi megoldáson töri a fejét, hanem hogy mennyi hasznot tudna kihúzni abból a helyzetből, ami éppen van. Nálunk is az a tendencia, hogy karácsonykor a gazdagok (a felsőbb réteg) adakoznak a szegényeknek, hogy megmutassák, milyen jó lelkűek, de hogy a szegénységet megszüntessék, azt már nem tervezik, hiszen akkor kevesebb jut nekik. Tehát a világi társadalom alapjaiban az egoizmusra épül, hogy ami nekem jó, az az igazán jó, hiszen a háttérben mindig ez van. Isten pedig egy felebaráti szereteten alapuló társadalmat akar és fog megvalósítani, és akiknek ez nem tetszik, azok kimaradnak belőle.

Az ősi zsidóknál Isten törvénye garantálta volna, hogy ne legyenek szegények Izraelben (vö. 5Mózes 15:4), de nem tartották be Isten törvényeit a vezetők és rendre felborult az egyensúly. Most majd Isten garantálja, hogy olyan emberek nem fognak labdába rúgni, akik a törvényeit levegőnek nézik. Ugyanis Istennek az a szándéka, hogy megtisztítsa a földet a szennytől és azoktól, akik hasznot húznak a szenny és a szegénység fennmaradásából.

FELVETÉS: „Ha nem lenne önzőség nem lenne értelme élni,nincs kinek az minden vágya,hogy a szomszéd dolgait elvégezze. A segítség nem mindig segítség. Ha adsz egy hajléktalannak egy halat egy napig jól lakik, tanítsd meg horgászni, de mivel kapott halat azt mondja "Minek majd más úgyis ad nekem". A mese könyvekbe jól néz ki az ilyen társadalom de a valóság más.

VÁLASZ: Ez a gondolkodás tipikus, és ugyanez található a világ vezetőinél is. Jót csak annyira tesznek, hogy jónak tűnjenek föl. És az sem biztos, hogy minden hajléktalan mások halára utazik, és nem szívesen menne el horgászni. Bizony a legtöbb elmenne, de nincs rá lehetősége.

A gazdag felsőbb réteg csak úgy tudja megtartani az életszínvonalát, hogy elveszi a szegénységben megtartott rétegektől. A mesekönyv és a valóság közt az a különbség, hogy a mesekönyv szerint a világ vezetői azon fáradoznak, hogy létrehozzanak egy kizsákmányolásmentes társadalmat, de ha már megválasztották őket, akkor azon vannak, hogy megszedjék magukat és bebiztosítsák a hatalmukat minél hosszabb időre. Az alsóbb néprétegek meg újra és újra csak arra jönnek rá, hogy rászedték őket. Ez a világi mókuskerék körforgása.

A világot ateisták vezetik (magukat úgy beállítva, hogy nagyra értékelik a keresztény erkölcsi értékeket), mégis azt a törvényt követik, hogy végeredményben ők maguk döntik el, hogy mi legyen a jó és a rossz. Ezt Istennek nem engedik eldönteni, vagyis a valóságban nem a keresztény értékrend szerint vezetik a világot.

FELVETÉS: „Ha minden áron elakarod érni az utópiát alkalmaz tömeg hipnózist vagy írtsad ki Isten nevébe az emberiséget ő is megtette. Csak a kiválasztottjait maradjon életbe. És akkor egy rövid ideig megkapod a tökéletes világot. Majd amikor újra elérjük a pánik szintet ismételten megteszed. „

VÁLASZ: Minden nyomorúságnak az oka az Isten elleni lázadásban van, de az ember mégsem akar engedelmeskedni Istennek, viszont továbbra is Őt okolja a bajokért. Isten megoldását kigúnyolják, mint FELVETŐ is odaveti a megoldást, mint egy ideiglenes ócska trükköt a bajok orvoslására. A Bibliában az ördög szól ezen a hangon, aki lekicsinyli Isten megoldását a problémákra.

Bizony hogy az a megoldás, hogy a törvénysértőket ki kell iktatni (a közlekedésrendészetben is ezt az alapelvet alkalmazzák, de mégsem elég szigorral), és a törvénytisztelőkkel meg fel lehet építeni a jó társadalmat. Akik pedig gúnyolódnak, azoknak rövidre van szabva a takarójuk.

FELVETÉS: „Ne csak az égbe bámulj várva a segítséget, hanem nézz le az emberek közé „

VÁLASZ: Ha csak az emberek közé nézel, akkor nem látod a megoldást, hanem csupán a bajok újratermelődését. Fél szemeddel mindig lesd az eget, hogy lássad azokat az alapelveket, amelyek felhasználásával jobbá teheted a körülötted lévő emberek életét, és ha ebben gyakorlod magadat, akkor méltóvá leszel arra, hogy örökölj egy új világot, ahol az isteni alapelvek fognak érvényre jutni, amit Isten kijelentett szava garantál!