A Bibliát miért nem kell szó szerint érteni? Mégis hogyan?

"Hozzáteszem én hívő vagyok, hiszek a Biblia igazságában, de szerintem ez a teremtés történet pont azért íródott, hogy megmutassa a népnek, hogy nem kell csillagokat, napot bálványként imádni, mert Isten teremtményei "csupán"."

Akkor miért egyezik meg a Föld kialakulásának folyamatáról alkotott nézet és a Teremtés 6 napja? Egyetlen különbség, hogy a tudomány az élet kialakulását a véletlen művének tekinti, a vallás pedig Istent tartja érte felelősnek.

"Azért nem minden részletében egyezik meg. A naprendszer keletkezése során egyszerre jött létre a Föld és Nap. A Biblia szerint meg nem. De ez az eredményt tekintve lényegtelen.

Butaság. Ha már első nap volt nappal és éjszaka, hogy lehet hogy csak a 3. vagy 4. napon "teremtődött" meg a nap? Persze bele lehet magyarázni h mert Isten megteremtette, de a valóság nem ez. A korai időszakban annyira vastag volt a föld légköre, hogy nem látszottak az égitestek, ahogyan azt most se látjuk téli időszakban. Mózes aki mindezt megörökítette, nem tudhatta ezt hiszen Egyiptomban ilyen sohasem fordult elő, és ő azt hitte hogy akkor teremtődtek (mert korábban nem látta, pedig ott voltak). Máris nincs eltérés a Biblia és a tudomány álláspontja között.

Amúgy Biblia ominózus első monndatát így kéne fordítani: Kezdetben teremtődött a Föld és az egek az Istenség által. Ebben jobban benne van a folyamatosság és az isteni beavatkozás."

Miért kellene? Csak azért meg kellene "erőszakolni" hogy ezzel is igazolja a valóságtól teljesen elrugaszkodott és minden valóságalapot nélkülöző értelmezést? Ha egyszer ez van leírva a Bibliában akkor ez van, és nem kell teljesen más jelentést adni neki, mert akkor már nem beszélhetünk eredeti történetről, és azzal meghamisítod a Bibliát.

Bocsánat, de a Föld az elején még nem az volt, ami manapság. A károli fordítás nem adja vissza a lényeget: a föld kietlen és puszta volt, azt írja. Így elképzelünk egy sivatagos puszta bolygót. A héber azonban tohuról és bohuról beszél, azaz a föld egy alaktalan massza volt, formátlan. A vizek meg akkor még pára formájában léteztek. De amint a föld légköre lehűlt (negyedik időszak) láthatóvá vált a nap és a hold meg a csillagok is. Ne feledjük el hogy egy prófétai látomás szájhagyományozott változatát jegyezte le Mózes. De az az izgalmas hogy mi rejlik a lejegyzett szöveg mögött, micsoda egybeesések a tudománnyal. Természetesen ez nem tankönyv, nem szóról szóra vesszük, hanem belefeledkezünk a történet képi világába.

Freya

Freya!

"A héber azonban tohuról és bohuról beszél, azaz a föld egy alaktalan massza volt, formátlan." - De érthetünk alatta egy olvadt "folyékony" izzó magmát is, ami még nem volt teljesen gömbbé formálódva. Bolygónk legelső időszakát a tudomány is így képzeli el, szóval szerintem ezzel nem mondanak ellent egymásnak.

"Ne feledjük el hogy egy prófétai látomás szájhagyományozott változatát jegyezte le Mózes." És mi van ha nem csak puszta ködös látomás volt mint ahogy ma hisszük a több évezredes félreértelmezés hatására, hanem valóban látta azokat?

59%: természetesen. Nem látok lényegi különbséget a tudományos világkép és a bibilában prezentált között. Az ősrobbanást már a kora középkorban lejegyezték zsidó misztikusok szigorúan a Tórából vezetve le.

Utolsó: számomra ez a háromságra utal. Az Atya, a szellem és a ige egy és mégis külön is értelmes egység.

Freya

"És láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közül, kiket megkedvelnek vala."

És akkor erre mégis milyen magyarázatot tudtok adni? Egyértelműen leírja a Biblia hogy az Istenek többen voltak, és fiaik is voltak." Ugye nem azzal akarjátok megindokolni hogy van amit komolyan kell venni mást meg nem, mert ez nonszensz. Ami a ti véleményeteket támasztja alá azt vegyük komolyan, ami meg nem azt nem. Ha pusztán ennyivel tudjátok az állításaitokat igazolni, akkor nincs értelme vitázni.

Te miről beszélsz? Itt mindössze két értelmezés van, mivel két csoportra utal a Biblia Istennek a fiaiként:

1. Angyalok (bukott angyalok házassága emberi leányokkal)

2. Azok, akiket Isten magáénak ismer el.

Semmiféle istenekről nincs szó, túlbonyolítod az egészet.

Sziasztok!

A Károli fordítású bibliában érdemes megnézni a címet ehhez a fejezethez: Kain és Séth nemzetségének összeházasodása...Vagyis egyértelmű, hogy itt nem Istenekről, vagy angyalokról van szó a szó szoros értelmében, hanem Séth leszármazottjait kell értenünk az Istennek fiai kifejezés alatt!

Sajnos a kérdezett bibliaverset gyakran úgy értelmezik, hogy valamilyen természetfölötti lények egyesültek az emberiség egyedeivel, és ennek következtében egy új, "átmeneti faj" jött létre, amelynek döntő szerepe volt a bekövetkező katasztrófa előidézésében.

Az ilyen keveredés nem ismeretlen a mitológiában, a Bibliától azonban teljességgel idegen. Az efféle értelmezés látszólagos támpontját az akkor éltek testi-lelki képességeinek rendkívüli volta és ennek hangsúlyozása jelentheti (1Móz 6,4). Talán ezért használja a Biblia az akkor élt emberekre az "isten fiai" kifejezést, amit azonban más helyen, minden más emberrel, mint Isten képmására formált egyeddel kapcsolatban is alkalmaz (Zsolt 82,6). Emlékeznünk kell azonban arra, hogy már Ádám óta feltűnően hosszú életkor jellemezte az embereket, tehát ezek a mai szemmel nézve "rendkívüli" adottságok akkoriban természetesek voltak. Az itt szereplő "Istennek fiai" kifejezés ugyanakkor minden időben jelentette Isten lelki gyermekeit, a "hívő maradékot" is (Róm 8,14). A vízözön előtti korban egyszerűen Séth leszármazottaira, mint Isten és az igaz hit követőire vonatkozik, míg az "emberek leányai" nyilván a nagyon is emberi ágra, Kain leszármazottaira utal, akik eredetileg ugyan elkülönültek a többiektől (1Móz 4,16), de később újra a séthiták közé keveredtek. Ez azután az általános hanyatlás, a kaini befolyás erősödése és az erkölcsi romlás útkészítőjének bizonyult.

Dr. Hertz rabbit idézem:

"Isten fiai. Ez a betűszerinti fordítása a héber „bené elóhim”-nak. Több ősi népnél megvolt az a hit, hogy hajdanában létezett egy óriási termetű és erejű ember-fajta, amely emberi anyáktól és isteni apáktól származott; és feltehetnők, hogy ezeknek a legendáknak a visszhangja a bibliai elbeszélés. Philo, Josephus és a Jubileumok Könyvének szerzője ezeket a pogány legendákat tévesen belemagyarázták a Bibliába. Azonban a Genezisben nincs nyoma lázadó vagy „bukott angyaloknak”; az angyali és emberi lények egymásközti házasságának eszméje túlságosan idegenszerű a zsidó gondolkodás számára. Ennek a résznek mitológiai értelmezését a multban számos zsidó és nemzsidó magyarázó visszautasította, sok új magyarázó viszont felújította. Egyesek a „bené elóhim”-ot így fordítják: „a nagyok fiai” (a költői szövegekben „elóhim” sokszor „hatalmast” jelent, v. ö. Zsolt. XXIX,1). Ezek a versek tehát azt állapítanák meg, hogy az előkelők fiai asszonyokat vettek maguknak a nép leányai közül, akik nem voltak elég erősek az ellenállásra. Ezek a házasságok a zabolázatlan szenvedély eredményei voltak és mutatják a féktelenséget és az elnyomatást abban a korban. „Isten fiai” egyébként azokat is jelentheti, akik Istent szolgálják és Őneki engedelmeskednek, akik az iránta való szeretetben nevelkedtek, mint Atyjuk és Jótevőjük iránt (Ex. IV,22; Deut. XIV,1; XXXII,5; Jezs. I,2; Hós. II,1). Megfelel a bibliai felfogásnak az, hogy azokat, akik Isten igaz szolgálatához tartoznak – Sét fiait – „Isten fiai”-nak nevezik, míg velük ellentétben a Káin utódaitól származó leányokat „az emberek leányai”-nak nevezik (Ibn Ezra, Mendelssohn, S. R. Hirsch, W. H. Green). Az 1–4. versek azokat a végzetes következményeket mutatják be, amelyek abból keletkeztek, hogy Sét jámbor fiai keveredtek azokkal, akik istentelen civilizációt fejlesztettek, és akik a művészet és tudomány minden haladása ellenére romlottságban és kétségbeesésben pusztultak el. A vegyesházasság által Sét fiai lezüllöttek az istentelen faj színvonalára; és megérdemelték a sorsot, amely – egy család kivételével – az egész emberiség osztályrészévé lett. Ezek a versek a Tóra első intései a vegyesházasságok ellen."

Üdv. Péter