Mit lehet tenni ez ellen?

Rendszeresen utazok tömegközlekedési eszközön. De szinte kivétel nélkül, minden nap, ahogyan ránézek a fiatal lányokra, látom őket fiaikat siratni, gyászolni. A fiatal férfiakat látom nagy árkokban, véresen, elgyötörten, sokakat holtan. A többieket látom éhezni, jajveszékelni, és kukákban turkálni. Amerre megyek, és kinézek a jármű ablakán, romokat és lángokat látok, valami borzasztó. Minduntalan bevillannak ezek a képek, és teljesen elszomorítanak, és félelem kerülget. Próbálom elfeledni, de váratlanul mindig visszajön. Nem kitalálás, hanem valóban megtörténik ez velem. Nem égi látomás, és nem is hiszem üzenetnek sehonnan sem, egyszerűen bennem keletkeznek. nem vagyok sem próféta, sem látnok, nem is szeretném ennek láttatni magam.