Fordítási/kutatási kérdés (Dániel és a nagy kígyó)?

Utolsónak:

"Történelmi háttere teljesen elnagyolt, hibás, ami az ötödfél évszázados távlatból tulajdonképpen teljesen érthető is. Ezért azonban az egész könyv forrásértéke kérdőjeles."

>Majd mindjárt meglátjuk.

"Mégis sok történelmi téveszme ered innen, így Baltazár lakomája a perzsa betöréskor, Nebukadnézár őrülete, stb."

>Baltazár lakomája nem téveszme, hanem történelmileg hiteles leírás. Az ókori források szerint Babilonban ünnepet ültek, amikor a perzsák betörtek. Nebukadnezár őrületéről pedig Jacques Doukhan a "Titkok megfejtése" könyvében idéz egy késői ókori forrást. Ez alapján Dániel kijelentései többek, mint téveszmék.

"Baltazár (Bél-sar-uszur) nem Nebukadnézár (II. Nabú-kudurri-uszur), hanem Nabonidusz (héber Nabúnáj, Nabú-naid) fia és társuralkodója volt."

>Az ókori nyelvekben az "fiú" kifejezés használatos a későbbi leszármazottakra is. A Messiást is Dávid fiának mondják, mégsem hiszi senki, hogy ténylegesen a fia lenne.

"Babilont nem a médek, hanem a perzsák foglalták el, akiknek akkorra a médek alattvalóivá váltak."

>Dániel könyve nem állítja, hogy Babilont a médek foglalták el. Azt mondja, hogy a médek és a perzsák egyszerre, vagyis az Óperzsa Birodalom.

"A „méd Dárius” értelmezhetetlen jelző, Babilont a perzsa Cirrusz (Kurus) vette be, és ő rakta le a satrapia-szervezet alapjait is. A Dániel 9, 1. hasonlóképp: „Achasvéros”-t általában I. Xerxésszel azonosítják, de csak II. Xerxészt követte Dareiosz nevű uralkodó. Ekkor médekről már szó sem volt (i. e. 5. század), de ezidőben a zsidók is legalább engedéllyel rendelkeztek a hazatérésre, még ha nem indult is meg a nagyobb arányú áttelepülés. Dániel amúgy sem élhetett az i. e. 7. századtól az i. e. 5-ig."

>A méd Dáriusra vonatkozóan vannak elméletek, de ezzel most nem foglalkoznék. Annyit tennék hozzá ehhez a témához, hogy Baltazár személye is ismeretlen volt, egészen addig, amíg a régészeti felfedezéseknek köszönhetően bizonyítást nem nyert a létezése, ami hitelesítette Dániel könyve 5. fejezetét. A méd Dárius személye valóban rejtély.

"Dániel könyvének eseménytörténetét gyakorlatilag törésmentesen folytatja a Makkabeusok két könyve, amely i. e. 100 körü keletkezett és ezek a legkésőbbi kanonizált könyvek.A több száz évnyi távlat miatt legfeljebb az i. e. 6. századi eseményekről élő i. e. 2. századi elképzeléseket láthatjuk. A vallás i. e. 2. századi állapotának i. e. 7–6. századba való visszavetítése mindenképp anakronisztikus."

>Az a helyzet, hogy a kritikusok feltételezik, hogy Dániel könyvének jövendölései a makkabeus korról szólnak, legalábbis a próféciák abba az időszakba torkollnak. A 11. fejezetet leszámítva - amelynél jogosan vethető fel a makkabeus korra való utalás, ez nem így van. A 2. és 7. fejezet jövendöléseinél a negyedik birodalom egyértelműen Róma, tehát azoknak a szentírási szakaszoknak nem lehet folytatása az 1-2 Makkabeusok.

"Viszont a második századból visszanézni párszáz évet és utólag megjósolni kicsit olyan, mintha megjósolnám a múlt heti lottószámokat..."

>A fentiek alapján a második századi keletkezés vitatható, ami azt jelenti, hogy Dániel könyvében valódi próféciák vannak.