Krisztus után "érvénytelen" a szombat nap törvénye?

"Nem hisznek többé abban, hogy bizonyos szabályok és előírások betartásával elnyerhetik Isten helyeslését és az örök életet. Ebbe a tévedésbe estek a hűtlen zsidók, akik ’a maguk igazságosságát igyekeztek megerősíteni’, s ezáltal „nem rendelték alá magukat az Isten igazságosságának” (Róma 10:3). Az igaz keresztények elismerik, hogy mindannyian bűnösként születünk meg, és csakis a Krisztus áldozatába vetett hit alapján lehetünk igazságos állapotban Isten előtt."

Aha, akkor miért is jártok házról házra? Miért is kell a közösségetekhez tartozni, máskülönben nem üdvözölhet senki? Miért csak tőletek kerűl ki a 144000?

"Ugyanazon házban maradjatok pedig, azt evén és iván, a mit ők adnak: mert méltó a munkás az ő jutalmára. Ne járjatok házról-házra.

És valamely városba bementek, és befogadnak titeket, azt egyétek, a mit előtökbe adnak:

És gyógyítsátok a betegeket, a kik ott lesznek, és mondjátok nékik: Elközelített hozzátok az Isten országa.

Valamely városba pedig bementek, és titeket be nem fogadnak, annak utczáira kimenvén, ezt mondjátok:

Még a port is, a mely reánk ragadt a ti várostokból, itt köztetek letöröljük; mindazáltal ez legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok.

Mondom pedig néktek, hogy a Sodomabeliek állapota tűrhetőbb lesz ama napon, hogynem azé a városé. "

Luk 10

Ezeket a zsidóknak, vagy a tanítványoknak mondta?...

Ti így "jártok"?....

Nem vagytok törvény alatt? A saját törvényetek alatt vagytok, Isten törvényeit mag kiforgatjátok, így tanítván a népeket. De ez csak a saját véleményem....P:)))

"Aha, akkor miért is jártok házról házra? Miért is kell a közösségetekhez tartozni, máskülönben nem üdvözölhet senki? Miért csak tőletek kerűl ki a 144000?"

Szerinted hány, egymásnak ellentmondó igazság lehetséges?

Az idézett szövegrész jelentőségével és jelentésével Jehova Tanúi tisztában vannak, akik viszont még nincsenek, azoknak üzenném, hogy még minden pótolható!

Egy gyors kérdés: azt kérdezted, hogy "ti így jártok"? Én erre azt kérdezem, hogy te/ti egyáltalán jártok?!

Mellesleg a "házról-házra" végzett munka világos krisztusi parancs, melyet szintén nem a paragrafusi előírás miatt kell követnünk, hanem mert az e mögött lévő alapelv a szívünkben van.

Miért hirdessük? Azért mert Jézus mondta és Ő a tekintély? Vagy van mélyebb megértés is a prédikálószolgálat mögött?

Nem tudom hányszor akarjátok még ezeken az oldalakon elsütni azt a hamis érvet, hogy Jézus az általad idézett szövegben a "házról-házra" történő tanúskodó munkát tiltotta meg?! Az előtte lévő szövegösszefüggéssel kicsit többre mennél, ha pontosan akarod értelmezni.

"Nem tudom hányszor akarjátok még ezeken az oldalakon elsütni azt a hamis érvet, hogy Jézus az általad idézett szövegben a "házról-házra" történő tanúskodó munkát tiltotta meg?! "

Hát, bakker, akkor leírom megint:

1-->"Ne járjatok házról-házra. "

Ez nem parancs, mi, ez kérés, mi?...

De menjünk sorban...

2-->"Ugyanazon házban maradjatok pedig, azt evén és iván, a mit ők adnak: mert méltó a munkás az ő jutalmára."

A kerítésen "csüngve" nehezen tudjátok azt enni, amit a háziak esznek...

3-->"És gyógyítsátok a betegeket, a kik ott lesznek, és mondjátok nékik: Elközelített hozzátok az Isten országa. "

Na, pont a múltkor volt, hogy azt mondtam a kedves tanúknak, hogy betegek a gyerekek, boccs, ha nem hívom be őket, most nem aktuális..erre a válaszuk, hogy tudom-e, hogy mi Isten neve...

4-->"Valamely városba pedig bementek, és titeket be nem fogadnak, annak utczáira kimenvén, ezt mondjátok:

Még a port is, a mely reánk ragadt a ti várostokból, itt köztetek letöröljük; mindazáltal ez legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok.

Mondom pedig néktek, hogy a Sodomabeliek állapota tűrhetőbb lesz ama napon, hogynem azé a városé. "

Érted, nem ház, város.

Nézzük néhány sorral előrébb:

5-->" Ne hordozzatok erszényt, se táskát, se sarut; és az úton senkit ne köszöntsetek. "

Értitek, nem kis szütyő, meg prospektusok... semmi...

6-->"Valamely házba bementek, először ezt mondjátok: Békesség e háznak! "

Ezt a mondatot mondtátok már?

7-->Kinek a nevében is szoktatok jönni? Krisztus nevében?

Jehova nevében. Hol az írásban, hogy hirdessétek Jehova nevét, a fiát prófétává kiáltva ki, mert aki nem, annak nem a szívében van a törvény és elkárhozik. Sőt, aki szóvá teszi, hogy rosszul csináljátok, szóljátok le, hogy "ti mit tesztek"? Holott nem a cselekedetek által nyerhetitek el az üdvösséget, hanem a hit adja a cselekedeteket, éppúgy, ahogy a fa sem tudja mi módon hoz gyümölcsöt, éppúgy hozza a hívő ember a gyümölcsét, mert nem cselekedetek által igazul meg az ember, hanem hit által, hiszen nincs talán a ti törvényetekben megírva, hogy az igaz ember hit által él?

Kell még sorolni? Nem titeket szapullak tékozló fiú testvérei, ti magatokat látóknak hitt emberek, bárcsak vakok lennétek...bárcsak süketek és vakok lennétek, míg nem késő...

Üdv...

Jézus Krisztus ezt a nagy jelentőségű megbízást adta követőinek: „Menjetek azért és tegyetek tanítványokká minden nemzetből embereket, bemerítve őket az Atya, a Fiú és a szent szellem nevében, megtanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek. És íme, én veletek vagyok mindennap, a dolgok rendszere befejezéséig” (Máté 28:19, 20). E munka végzésének legfőbb módja nyomban i. sz. 33 pünkösdje után lett nyilvánvalóvá. „Mindennap a templomban és házról házra továbbra is szünet nélkül tanítottak és hirdették a Krisztus Jézusról szóló jó hírt” (Cselekedetek 5:42). Mintegy 20 évvel később Pál apostol is a házról házra végzett munkában foglalatoskodott, mert így emlékeztette Efézus városának keresztény véneit: „Nem vonakodtam elmondani nektek mindazt, ami hasznos, és tanítani titeket nyilvánosan és házról házra” (Cselekedetek 20:20).

A Cselekedetek 5:42-ben a „házról házra” kifejezés a kat’ oi′kon kifejezésből van lefordítva. Itt a ka·ta′ szót úgynevezett „osztó” értelemben használják. A tanítványok prédikálása egyik háztól a másikig megosztva történt. A Cselekedetek 20:20. versét kommentálva, Randolph O. Yeager azt írta, hogy Pál „mind nyilvános összejöveteleken [de·mo·si′a], mind pedig házról házra (osztó [ka·ta′] tárgyesettel) tanított. Pál három évet töltött Efézusban. Ellátogatott minden házba, vagy legalábbis mindenkinek prédikált (26. vers). Itt bibliai igazolását látjuk a házról házra, valamint a nyilvános összejöveteleken való evangéliumhirdetésnek”.

A ka·ta′ szó hasonló használata jelenik meg a Lukács 8:1-ben is, amely arról szól, hogy Jézus „városról városra és faluról falura” prédikált. Pál a Cselekedetek 20:20-ban a többes számú kat’ oi′kous szóalakot használja. Itt némely bibliafordítás ezt így adja vissza: „otthonaitokban”. Az apostol azonban nem csupán a véneknél végzett társasági látogatásokra vagy a hívőtársai otthonaiban tett pásztori látogatásokra utalt. A következő szavai azt mutatják, hogy a hitetleneknél végzett házról házra kiterjedő szolgálatról beszélt, mert ezt mondta: „Alaposan tanúskodtam mind a zsidóknak, mind a görögöknek az Isten iránti bűnbánatról és az Úr Jézusba vetett hitről” (Cselekedetek 20:21). A hívőtársai már megbánták bűneiket és hitet gyakoroltak Jézusban. Ezért mind a Cselekedetek 5:42, mind a Cselekedetek 20:20. verse a hitetleneknél „házról házra” vagy ajtóról ajtóra végzett prédikálásra utal.

Nem is beszélve arról, hogy a 26-ik versben Pál azt mondta, hogy "mindenkinek a vérétől tiszta vagyok".

Vajon hogy lehetett volna tiszta "MINDENKI" vérétől, ha csak tessék-lássék módon végezte volna a szolgálatát, vagyis kizárólag az egyénre bízta volna, hogy eljön vagy nem jön el egy központi összejövetelre?!!! Hiszen értelemszerűen, sokan önhibájukon kívül nem tudtak volna elmenni.

Bár a nyilvános előadásnak is megvan a maga helye a jó hír hirdetésében, mégsem pótolhatja az ajtóknál elérhető személyes kapcsolatot. Ebben a vonatkozásban Joseph Addison Alexander tudós kijelentette: „Az egyház még semmit sem tudott kitalálni, hogy pótolja a házankénti prédikálást, vagy a templomi prédikálásával hatásban felvegye vele a versenyt.” Ahogyan O. A. Hills tudós kifejezte: „A nyilvános tanításnak és a házról házra végzett tanításnak kéz a kézben kell járniuk.” Jehova Tanúi a hetenkénti nyilvános összejöveteleiken gondoskodnak az előadás általi oktatásról. De világos bizonyítékát látják annak is, hogy a bibliai igazság terjesztésének apostoli módszere a házról házra végzett munkában az eredményesebb. És Jehova bizonyosan helyesli azt, mert az ilyen szolgálat eredményeként emberek ezrei özönlenek minden évben az ő felmagasztalt imádatához (Ésaiás 2:1–4; 60:8, 22).

A másik: (Lukács 10:7) "Maradjatok tehát abban a házban, azt egyétek és igyátok, amit adnak, mert méltó a munkás a bérére. Ne járkáljatok egyik házból a másikba."

Tán azért mentek házanként az első századok tanítványai, hogy egy jót lakmározzanak? Mikor tehették ezt meg általában? Nyilvánvalóan akkor, mikor hosszabb ideig voltak elszállásolva egy családnál. Jézus éppen az alázatra hívta fel a figyelmet, vagyis hogy ne elégedetlenkedjen senki, aki egy háznál tartózkodik és elégedjen meg azzal, amit ott kap. Ne mászkáljon másik vendéglátó után azért, mert a kényes ízlése hajtja.

Látod, te pont abba a hibába esel, amibe a zsidók estek, amit Jézus le is leplezett! Szóról szóra elemzed és kéred számon a szöveget másokon, mint valami papagáj. Nem szellem szerint gondolkozol, hanem betű szerint. Még mindig szabályok és parancsolatok uralják a gondolataidat, a jézusi alapelvek helyett.

Pál apostol a következőképpen írja le azt az óriási hatást, amelyet Jézus tisztsége fejt ki az imára vonatkozóan: „ Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való; hogy a Jézus nevére [Jézus nevében, Kámory fordítás] minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére” (Filippi 2:9–11).

Vajon azok a szavak, hogy ’a Jézus nevében minden térd meghajoljon’ azt jelentik, hogy hozzá kellene imádkoznunk? Nem. A szóban forgó görög kifejezés „azt a nevet jelenti, amelyre azok, akik térdet hajtanak, egyesülnek, azt a nevet, amelyre egyesülten mindenki (πaν γόνυ) imádatot mutat be. A név, amelyet Jézus kapott, mindenkit egységes imádatra indít” (G. B. Winer: A Grammar of the Idiom of the New Testament). Ahhoz, hogy egy ima elfogadható legyen, valóban „Jézus nevében” kell elhangzania, viszont ennek ellenére Jehova Istenhez kell intézni, és ez az ő dicsőítésére szolgál. Pál ezért mondja: „Imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt” (Filippi 4:6).

Ezenkívül valahányszor Istenhez imádkozunk Jézus által, betű szerint is kimondjuk Jézus nevét. Így hát noha a Biblia rámutat, hogy segítségül hívhatjuk Jézus nevét, arra nem utal, hogy hozzá kellene imádkoznunk (Efézus 5:20; Kolossé 3:17).

(Efézus 5:20) "mindig, mindenért hálát adva a mi Istenünknek és Atyánknak Jézus Krisztus, a mi Urunk nevében."

(Kolossé 3:17) "És bármi legyen is, amit szóban vagy cselekedetben tesztek, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek, hálát adva az Istennek, az Atyának őáltala."

Ez világos beszéd, hogy első helyen kinek a nevében járjunk!

Tanulni kell, ennyi az egész. Nem szégyen az, ha Jehova Tanúitól kérsz segítséget.

De nagyon eltértél a tárgytól - miért is kell belekeverni a kérdésbe annyi oda nem tartozó dolgot? Tán nem volna itt az ideje, hogy a kiírt kérdésre adott válaszomban leírt világos Bibliaversek alapján elismerd, hogy lehet benne valami?

Vajon a kuszaság kinek jó? Annak aki nem akar elismerni semmit, csak újabb és újabb témát keres, állandóan más fogást keres a másikon, nyilván nem a megértés a szándéka.