Az önkielégítés bűn?

AZ ÖNKIELÉGÍTÉSRŐL KERESZTÉNY SZEMMEL

Az önkielégítés a legtöbbet végzett, de a legkevésbé tárgyalt szexuális tevékenység. Nagyon sokan csinálják, de szinte senki nem beszél róla. Mindig a Bibliához érdemes fordulni válaszért a nehéz kérdésekben. A Biblia sehol sem említi konkrétan az önkielégítést, nem jelenti ki, hogy bűn-e. Ez a tény nem feltétlenül teszi helyessé az önkielégítést. Mit tehetünk ilyenkor?

Helyes dolognak tartod az önkielégítést?

Igen, elfogadhatónak tartom.

Nem tartom helyes dolognak.

A cikk világosabb képet adott e témáról.

Ennek ellenére mégis a Bibliához érdemes fordulni, habár nem beszél az önkielégítésről, a szexualitásról viszont annál többet. Isten Igéje alapelveket tartalmaz a szexualitással kapcsolatban, amiket az önkielégítésre is alkalmaznunk kell. Ezek pedig - hitünk szerint - azt mutatják, hogy Isten szerint az önkielégítés rossz dolog. De miért gondolhatjuk így?

Először is, gondoljunk arra, mi Isten egyik célja a szexszel: A szexet Isten az ember "magányosságának" megszüntetésére teremtette. "Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat." (1Móz 2,18). A szex egyértelműen két ember számára van, ezért ellenkezik az önkielégítés Isten céljával.

Aztán gondoljunk arra is, ami majdnem mindig együtt jár az önkielégítéssel: a szexuális fantáziálás. Képek, fotók, filmek. Ezek szolgáltatják az alapot az ember saját szexuális fantáziálásához, aminek könnyen a rabjává válunk. A Példabeszédek 12,11 azt mondja: "aki hiábavalóságokat hajszol, az esztelen." Pál arra kér minket, hogy a valóságban éljünk, ne képzeletvilágban. Azt is mondja, hogy ne váljunk semminek a rabjává. "Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." (1Korinthus 6,12). Talán nehéz megérteni sokszor, de az önkielégítés nagy kárt tehet bennünk. A szexuális izgatás és öröm olyan képekhez kötődhet, amelyek nem valóságosak vagy virtuálisak. Ezt a későbbi házasságodon belüli szexuális élet szenvedheti meg.

A Biblia azt mondja, hogy még szóba se jöjjön bármilyen szexuális erkölcstelenség. "Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó" (Efézus 5:3). Nem tudom, hogy mehetne át ezen a teszten az önkielégítés. Néha jó teszt lehet annak eldöntésére, hogy valami bűn-e, hogy büszkén elmesélnéd-e másoknak is, amit tettél. Ha rosszul éreznéd és szégyellnéd magad miatta, ha mások rájönnének, akkor valószínűleg az egy bűn; de ez is a lelkiismeret elnyomásának szintjétől is függ. Szintén jó teszt, hogy tudod-e őszintén, jó lelkiismerettel kérni Istent, hogy áldja meg ezt a tevékenységet és használja a saját céljaira. Nem hiszem, hogy az önkielégítésre büszkék lehetünk, vagy őszintén megköszönhetjük Istennek.

Továbbá emlékeznünk kell rá, hogy a testünk, mint a lelkünk, meg lett váltva és Istenhez tartozik. "Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben" (1 Korinthus 6:19,20). Ennek a mély igazságnak nagy fontosságot kéne tulajdonítanunk azzal kapcsolatban, hogy mit teszünk a testünkkel.

Végül, az önkielégítés a másokkal való egészséges kapcsolat helyettesítőjévé válhat. Néhány tizenéves elköveti azt a hibát, hogy egészségtelenül az önkielégítéssel próbálja ellensúlyozni magányát, a csüggedtségét vagy a csalódottságát. Érzelmi pótlékként fordulnak az önkielégítéshez a problémáikban.

Nos, hogyan küzdhető le ez a probléma? Először is emlékezz rá, hogy Isten szeret téged. Ne gyűlöld az érzelmeidet. Isten teremtett minket ilyen érzésekkel. Lehet, hogy nehéz kezelni őket, de Isten tud segíteni ebben, ahogy a szexuális életed urává teszed. Az önkielégítés csaknem mindig egy mélyebb szükség tünete, ezért vizsgáld meg gondosan a szíved és az elméd. Mi indít az önkielégítésre? Magányos vagy? Nyomaszt valami? Félsz randevúzni? (Nem fordítasz időt mások megismerésére egy jó ifjúsági csoportban?) Keress valakit, akiben meg tudsz bízni, hogy segítsen neked. Talán a lelkipásztorod, vagy egy közeli barátod az. Kérd meg, hogy imádkozzon veled. Aztán mindenképpen próbálj néhány új barátot szerezni. Így a fantáziálás helyett ismerkedhetsz. Végül, kerülj mindent (újságokat, netes oldalakat vagy filmeket), ami az érzéseidet fantáziálásba viszi! Van egy mondás, miszerint: amivel táplálod az elméd, az fog kijönni az életedben: "szemét be/szemét ki".

Végül pedig van egy keresztény mondás, amelyet e dologra is rá lehet húzni, úgy gondolom: "A szórakozás egyetlen biztos helye az, ahová Jézust magunkkal vihetjük. "

Forrás: gotquestions.org, christiananswers.net

NEM BŰN!!!

aki annak tartja,azzal gond van! ne csinálja!

de ne is szexeljen csak ha gyereket akar!!!

egyébként jó dolog,és normális ember nem viszi túlzásba,csak a szexuális igényeit elégíti ki,ha szükségesnek érzi,mert pl. a párja nem elég figyelmes,vagy eleve egyedül van!

egészségügyi következménye nincs,sőt,inkább jót tesz testnek,léleknek,de csak akkor,ha valaki hiányát érzi

csak úgy mellékesen hozzátenném,hogy érdekes kérdés:

a papok közül akiknél tiltva van a szexuális élet,előbb-utóbb tudjátok-e hogy ezért csavarodnak be és tesznek olyasmiket,mint pl. pedofília,stb.?

a szex megvonása,akaratlagos elnyomása vezet mindenféle ilyen eltorzuláshoz!

nem kell elnyomni!

aki elnyomja,az számíthat könnyen erotikus álmokra,spontán orgazmusra...tapasztalat!

Az elnyomástól nekem is voltak spontán orgazmusaim és erotikus álmaim (amiket szeretnék kitörölni az emlékeimből).

Azért a keresztény egyház is követett el olyan bűnöket amit tilt a tíz parancsolat és volt olyan pápá akinek volt gyermeke, nem is egy. Ezért létezik az a közmondás, hogy "bort iszik, vizet prédikál".

Ne értsen félre senki, keresztény vagyok és hiszek Isten létében, szerintem ha bűn lenne akkor Isten úgy teremtette volna az embert, hogy ne legyen folyamatos nemi vágya.

Egy nagyon jó barátom és egyben volt vallás tanárom mondta egyszer (igaz más témában, de szerintem illik ehhez a kérdéshez.), hogy "Isten már azelőtt ismert téged mielőtt te megfogantál volna."

Summázva: Szerintem nem bűn, de fő a mértékletesség.