Hogy lehetnek egyes emberek ilyen eloiteletesek? Hol van itt a felebarati szeretet?

"A kérdező kommentje:

Elnezest utolso, de roppant kivancsi vagyok, hogy hogyan tud egy homoszexualis szabadulast kapni ettol a "hajlamatol"? Ha egyszer annak szuletett, az mar nem valtozik...bizonyitott teny. Volt olyan ismerosom, aki egesz eletet hazugsagban elte le, lett felesege meg gyerekei, de igazabol sosem volt boldog es gondolom, hogy a csaladja sem. Miert csapja be magat meg masikat? Az nem bun? Vagy bujdosson el es eljen egy ko alatt elete vegeig?"

Ha megengeded válaszolnék rá. :)

Belátással szabadulhat meg a homoszexualitástól az egyén...ugyanis ez a szexuális vágyból adódik, ami pedig a gondolatokból ered...vagyis az ember önhibáján kívül hiteti el magával hogy homoszexuális...a homoszexualitás nem ösztön alapú, nem a testbe kódolt...ha az lenne, akkor az icipici gyermek a bölcsődében is már a saját neméhez vonzódna, vagy az óvodában, de ez nem így van, mert később "alakul ki" az emberben. Az állatoknál meg enyhén más a helyzet...azok kapnak egy "kangörcsöt", és le kel vezessék azt, s ilyenkor nem válogatnak.

üdv

25/F

LastOne.Left

"Azzal meg nem ertek egyet, amirol az ovodas korrol irtatok. Olyankor a gyerekeknek meg nincs tudataban semmilyen szexualitas. A heteroszexualitas sem. A fiuk is siman jatszanak babakkal. Szerintem aki meleg, annak szuletik, de erre csak kesobb jon ra, hisz egy ovodast nem erdekel a szex, a parkapcsolatok."

Nem akarlak megsérteni, de ebben tévedsz...és elő példával is elő tudok állni, ugyanis kedves öcsém és óvoda társa szó szerint molesztált már 3-4 évesen egy kis csajt tudatosan...nem mennék bele, nem volt "mocskolódás", hiszen kicsik voltak, de azért mégis...ráadásul a pusziadás sem ritka a kisfiúk és kislányok körében, így a tetszés szintúgy...nem kifejezetten a szexre gondoltam, hanem a vonzalomra.

Egyébként a "bűn" nem az amivel másnak ártasz, a következőből adódik ez is akaratlanul...szóval az, amivel magadat blokkolod, a tudatodat, amivel visszatartod a szellemed fejlődését...a homoszexualitás vágy alapú, a szexuális vágy a paráznaság...ha a testeddel, önös érdekeiddel vagy csak elfoglalva, akkor a szellemed nem tud fejlődni, így visszatart "Isten országától", ezért "bűn", nem másért. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

Kérdező.

"Nekem meg gyerekem van es tudom, hogy ilyen korban szinte barkit megcsokolnak, megolelnek, azt mondjak, hogy "szeretlek". Ennek semmi koze a szexualis vonzalomhoz, szerelemhez. Azt sem tudjak, hogy mi az. Ilyen korban nincs kialakulva naluk, hogy valaki hetero vagy sem. Az egeszrol nincs fogalmuk."

Nem akarlak megbántani, és tiszteletben tartom, hogy neked gyermeked van, és valószínűleg több a rálátásod így erre a dologra, mivel nekem nincs gyermekem...de van tapasztalatom, emlékeim...de nem mennék bele...amit írtam igaz, de már látom miért van fennakadás. :)

"Es a heteroknal akkor hogy hogy nem befolyasolja a szexualis vagy a szellemi fejlodest? Nem ertem...nyilvan minden embernek van egy szintu szexualis erdeklodese. Attol, hogy vki meleg, nem lesz ez nagyobb."

Senki nem mondta, hogy a heteróknál nem befolyásolja...szexuális vágy egyenlő paráznaság, ezt megbeszéltük...a heteroknak ugyanolyan blokk...én csak a homoszexualitásra adtam magyarázatot...hogy az nem testbe kódolt, hanem "félreértésen" alapszik, ugyanis az ember olyan, amilyennek gondolja, hiszi magát, így könnyedén manipulálható, akaratlanul is. Ennyi. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

kedves kérdező. :)

egy dolgot leszögeznék most, ha előzőleg nem vált volna érthetővé, de én nem ítélek el senkit.

nem az éhség a torkosság, hanem az étvágy, nem ugyanaz a kettő...az utóbbi gondolattal termelődik, az előbbi pedig automatikusan beindul, mint fizikai folyamat. szexuális vágy, szexuális ösztön ugyanez a felállás. ha pedig az ember vágyakozik, akkor tulajdonképpen önzést követ el, hiába csak gondolatokban, mivel vágya tárgyával van elfoglalva, mást mellőzve...ha a vágyat nem teljesítjük, az pedig rá mehet a testi egészségünkre, van nem egy példa. a vágy hiányérzeten alapuló erős lelki küszködés...a vágy nem cél, nagy a különbség, mert a vágy érzelmi állapot, ami fájó érzés a szíven, és tompítja a józan gondolkodást, ítélőképességet. nem véletlenül írtam a szexuális vágyra is, hogy lassítja a szellemi fejlődést. nem az a bűn, ami másnak árt, hanem az, ami az egyént gátolja a fejlődésben, tehát a tett maximum kiteljesedés, de nem az az igazi bűn. ha valakit persze bánt egy ilyen ember az nem jó...de ha rosszul reagálja le a másik, akkor az már az utóbbi "bűne". a bűn kifejezést pedig sokan félreértik...nem létezik igazából, mert csak negatív és pozitív "pólus" van...a negatív azért, hogy a pozitív értékelhető legyen, ennyi a funkciója. tudom lehet úgy gondolod, hogy marha vagyok, hogy ilyen könnyedén beszélek erről, mert mennyi szenvedés van a bolygónkon, de van még valami, amit nem biztos, hogy tud az ember...sunyin benne van a félelem, ami fokozza önzését, gyarlóságát alattomos módon, félelem a haláltól...az ember valójában a tudat/elme, mintsem a teste/fizikuma...ha ezt belátja és megérti, akkor rájön, hogy amikor tapasztalja a halált, akkor nem szűnik meg létezni, hanem folytatódik tovább a tudat léte. :)

nem akartam egyébként feszegetni személyes dolgokat, elnézést azért, hogy akaratlanul megtettem. egyébként nagyon szívesen meghallgatom, hogy mi a gondod, mert lehet ki tudunk találni valamit, amivel megértésre lelhetsz. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

értem, hogy mit mondasz, de azt hiszem félreérted. a megállapításból, s nem a hiányérzetből adódóan tűzöl ki célt...valószínűleg sokan amikor vágyukról beszélnek, célokra gondolnak, így megtévesztő lehet. csak egy példával illusztrálnám.

cél : megállapítod, hogy egy autóval könnyebben és egyszerűbben eljutsz a munkahelyedre, és azzal a gyermekedet is könnyebben tudod vinni suliba, ruhát, venni, orvoshoz, ilyesmi, ezért kitűzöd célul, hogy veszel egy kocsit...a célkitűzésnél már abban a pillanatban tudod, hogy a kocsi a tied lesz, hiszen tudod, hogy a célod beteljesíted, tudod, hogyan csinálod, hiszed magadról 100% ig, hogy megkapod, tehát hiányérzeted nincsen, csak nyugalom, mert úgy is eléred a célt, hiszen azért tűzted ki.

vágy : megállapítással kezdődik itt is a dolog...de nem tűzöl ki célt, csak vágyódsz a tárgyra, de semmit nem teszel annak érdekében, hogy a tied legyen, csupán zsörtölődsz, és siránkozol, hogy "de jó lenne", "bárcsak az enyém lenne", de cselekedet nincsen. tehát a vágyat pluszba generálja magának az ember...saját sanyargatására.

abban egyetértek, hogy van olyan egyén, aki kordában tudja tartani...de vajon elnyomni jobb e a vágyat, ami később bajossá válhat, vagy egyszerűen megérteni okát, hátrányát, és többet nem juttatni érvényre magunkban, így megszüntetve azt teljesen?

üdv

25/F

LastOne.Left