Mi igazolja, hogy Jézus i.e. 8.02.10-én született, Nagy Heródes halála előtti hónapban?
"De mostmár tényleg hagyd abba, mert nagyon fárasztó vagy, és a sok „laikus “(= olyan emberek, akik okosabbak annál, hogy elhiggyék ezeket) úgysem érti meg."
Ebben kérdésben eddig csak egy alkalommal szerepelt a Schemhamphoras ( [link] ) egyik kozmikus forrása, mégpedig Jézus születésével kapcsolatosan, ugyanis Ő az ezeket felépítő égitestek együttállásának köszönhette bűntelenségét. A feltett kérdés korrekt megválaszolásához pedig elkerülhetetlen ez, és persze Josephus Flavius állításának említése is, aki egyértelműen arra utalt, hogy Nagy Heródes a 184. olümpia alkalmából lett kinevezve Júdea királyának Octavianus által Rómában, és azt is jelezte, hogy a Júdea királya a kinevezésének 37. évében távozott az élők sorából, tehát i.e. 8.03.25-i Peszách ünnepet megelőzően pár nappal.
Vajon miért zavarhatnak egyeseket a helyes megadások??????
válasza:"Mivel minden forrás Heródes halálát az i.e. 4. évre teszi, így bukik az egész szemaforos agymenésed. És ezt az évszámot a tudomány is megerősítette"
Neked ez a véleményed, az enyém viszont Josephus Flavius korrekt megadásán alapszik:
Minden forrás a világhírű zsidó történetírónak, Josephus Flaviusnak a megadásaira hivatkozik, amikor Nagy Heródes királlyá kinevezésének illetve halálának időpontjait determinálni igyekszik.
Mit állított Josephus Flavius?
Flavius a "Zsidó régiségek"-ben (XIV./14.) egyértelműen megjelölte Nagy Heródes Júdea királyává történt kinevezésének dátumát, mégpedig ez a 184. olümpia idején Rómában történt Octavianus jóvoltából:
"Am ersten Tage seiner Regierung war Herodes Antonius` Gast und trat so die neue Würde an, die er in der hundertvierundachtzigsten Olympiade, unter C. Domitius Calvinus` zweitem und C. Asinius Polliu`s erstem Consulat erlangt hatte." (forrás: [link] )
azaz
"Heródes a 184. olimpiai játékok évében, Domitius Calvinus konzul és Asinius Pollio idejében, Kr. e. 37-ben, Antonius és Octavianus kíséretében a Capitoliumba lett vezetve és ott egy bálványimádó áldozatbemutatásnál királlyá lett beiktatva." (fordította: Klaus L. Matefi)
Ugyanez latin és görög nyelven:
"Ac primo regni Herodis die convivio eum excepit Antonius. Atque ita quidem ille regnum suscipit, illud adeptus Olympiade centesima octogesima quarta, Cajo Domitio Calvino iterum & Cajo Asinio Pollione consulibus." (forrás: [link] )
"καὶ ὁ μὲν οὕτως τὴν βασιλείαν παραλαμβάνει τυχὼν αὐτῆς ἐπὶ τῆς ἑκατοστῆς καὶ ὀγδοηκοστῆς καὶ τετάρτης ὀλυμπιάδος ὑπατεύοντος Γναίου Δομετίου Καλβίνου τὸ δεύτερον καὶ Γαίου Ἀσινίου Πωλίωνος." (forrás: [link] )
Erre a 184. olümpiára hivatkozott többek között Johann Jahn (1750 - 1816) professzor is az 1825-ben Bécsben megjelent "Biblische Archäologie" II. kötetének 4. oldalán:
"Herodes wurde also in der 184. Olympiade, unter den Consul Domitius Calvinus und Asinius Pollio, 37 vor Chr., in Begleitung des Antonius und des Octavianus, auf das Capitolium geführt, und dort bey abgöttischen Opfer als König eingeweiht." (forrás: [link] )
Magyarra lefordítva:
"Heródes a 184. olimpiai játékok évében, Domitius Calvinus konzul és Asinius Pollio idejében, Kr. e. 37-ben, Antonius és Octavianus kíséretében a Capitoliumba lett vezetve és ott egy bálványimádó áldozatbemutatásnál királlyá lett beiktatva."
A magyar Wikipédia a többihez hasonlóan az alábbi információval szolgál ezzel kapcsolatosan:
"I. Heródes vagy Nagy Heródes (Askelón?, Kr. e. 74/73 – Jeruzsálem, Kr. e. 4 márciusa) a Római Birodalom kliens királyságaként létező Júdea királya Kr. e. 37-től haláláig.
I. e. 37 és i. e. 4 között volt Júdea királya." (forrás: [link] )
Dr. Szántó Konrád (1920 - 1999) egyháztörténész a Budapesten, 1983-ban kiadott "A Katolikus Egyház története" 37. oldalán ezt írja:
"Bár a Syria-provinciához csatolt ország a római birodalom része volt, a rómaiak egyelőre meghagyták a zsidó fejedelemséget, és a római vazallus-állam fejévé az idumeai Nagy Heródest tették, aki Kr.e. 37-től 4-ig uralkodott."
Mégis mi ezzel a probléma?
Josephus Flavius valóban azt állította, hogy Nagy Heródest Júdea királyává a 184. olümpia idején nevezte ki Rómában Octavianus, CSAKHOGY ezt a 184. olümpiát nem i.e. 40-ben, vagy i.e. 37-ben tartották meg, hanem i.e. 44-ben, ugyanis
776 - 183 x 4 ≠ 40, vagy 37!!!
hanem
776 - 183 x 4 = 776 - 732 = 44
I.e. 776-tól minden 4. évben rendeztek olümpiát. Lenglet Du Fresnoy, Nicolas (1647 - 1755) történésznek és enciklopédistának a "Chronologische Tafeln der Algemeinen Historie mit Betrachtungen über die nötige Ordnung und Bücher" című könyvében ( [link] ) ez szemléletesen nyomon követhető, de persze tartózkodott Nagy Heródes királlyá kinevezését megjelölni benne ( [link] ), viszont a halálát ő is i.e. 4. évre tette ( [link]
Ezzel szemben Josephus Flavius-tól tudjuk, hogy Nagy Heródes az i.e. 44-ben történt királlyá koronázását követő 37. évben távozott az élők sorából, éspedig az akkori Peszách ünnepet megelőzően néhány nappal:
"Hierauf starb er fünf Tage nach Antipater`s Hinrichtung, vierunddreißig Jahre nach Antigonus` Ermordung und siebenunddreißig Jahre nach seiner Ernennung zum König durch die Römer." (XVII./8. - [link] )
azaz
"Antipater kivégzése után öt nappal halt meg, 34 évvel Antigonosz meggyilkolása és 37 évvel a rómaiak által királlyá történt kinevezése után." (fordította: Klaus L. Matefi)
Nagy Heródes halála előtti események:
• i.e. 9.11.28-án ( [link] ) egy Jeruzsálemből is megfigyelhető holdfogyatkozás alkalmával megégettetett 42 lázadót ( [link]
• Nagy Heródes az orvosai tanácsára a Holt-tengernél egy kúrán vett részt, ami eredménytelen volt.
• Jézus születése i.e. 8.02.10-én ( [link] ).
• Nagy Heródes a halála előtt 5 nappal kivégeztette fiát, Antipater-t.
• Röviddel az i.e. 8.03.25-i Peszách ünnepe előtt Nagy Heródes elhalálozott uralkodásának 37. esztendejében.
" Mint ahogyan arról sem, hogy Jézus születését is egy égi jelenséghez kötik, ami az i.e. 7. évben történt"
Ez egy hibás magyarázaton alapszik, nevezetesen a Jupiter-Szaturnusz együttállás alaptalan ötletén... Ennek megfejtéséhez nem árt egy kicsit érteni az ősi asztrológiához is. Bővebben erről itt: [link]
"Szóval vagy számolni nem tudsz..."
Szerinted ezek szerint a 184. olümpiát i.e. 40-ben, vagy i.e. 37-ben tartották?
válasza:@13: gondolom direkt nem veszel tudomást a heródesi holdfogyatkozásról,amelyhez a halálát rögzítik és pontosan osmerjük az időpontját -hiszen ha a tényeket veszed figyelembe,akkor már bukik az egész agymenésed.
Lehet, hogy újdonságot mondok,de az ókori események idejét nem a ma ismert naptárrendszerben jegyezték fel, hanem minden ismert kultúra saját időmérési rendszert használt, amelyeknek mind a kezdőpontja, mind az alkalmazott ciklusok hossza eltért egymástól, így ezek alapján nem igazán lehet egy esemény pontos időpontját a ma használt rendszerben egyértelműen rögzíteni. Ellenben sok feljegyzésben szerepelnek olyan események, amelyek időpontja egyértelműen és pontosan ismert -jellemzően ezek csillagászati jelenségek- és ezek alapján már össze leher hangolni az akkor használatos naptári eseményeket a ma ismert naptárrendszerrel. Egyik ilyen esemény az a holdfogyatkozás, amely Heródes halála idején látszódott a Közel-keleten, i.e. 4-ben. És innentől más r nincs szükség sem a görög olimpiai éra, sem az A.U.C. alapján számolgatni...
Az említett és általad elvetett messiási együttállás pedig teljesen egyértelmű jelentéssel bírt az ókori csillagászok számára -és az asztrológia hívei a mai napig ugyanezt az eseményt olvassák ki belőle.
Csodálom, hogy az állítólagos tanulmányaid és kutatásaid ellenére a legalapvetőbb dolgokkal sem vagy tisztában -lehet, hogy a szemafor helyett érdemes lett volna inkább a csillagászat alapjait tanulmányozni, beleértve a csillagászattörténetet is.
"@13: gondolom direkt nem veszel tudomást a heródesi holdfogyatkozásról,amelyhez a halálát rögzítik és pontosan osmerjük az időpontját -hiszen ha a tényeket veszed figyelembe,akkor már bukik az egész agymenésed."
Először is ne feledd, hogy nem otthon vagy! Másodszor, nem olvastad át a bejegyzésemet, ugyanis ott van, amit hiányolsz:
• i.e. 9.11.28-án ( [link] ) egy Jeruzsálemből is megfigyelhető holdfogyatkozás alkalmával megégettetett 42 lázadót ( [link]
Ne stapáljad magadat, nincsen igazad!
"Az említett és általad elvetett messiási együttállás pedig teljesen egyértelmű jelentéssel bírt az ókori csillagászok számára -és az asztrológia hívei a mai napig ugyanezt az eseményt olvassák ki belőle."
A "messiási konstellációk" a Schemhamphoras ( [link] ) kozmikus forrásait felépítő égitestek együttállása (Jézus születése: [link] ; Sabbatai Cví születése: [link] ), illetve az általuk létrehozott kozmikus keresztek (Jacub Lejbowicz Frank születése: [link] ; Immánuel születése: [link] ).
A Jupiter-Szaturnusz konjunkciónak az ég egy adta világon nincsen semmi köze a messiási konstellációkhoz.
A Vatikáni Csillagvizsgáló (Specola Vaticana) néhai tudományos munkatársa, Teres Ágoston (1931 - 2007) jezsuita szerzetes könyvéből származik az alábbi idézet:
"Ilyen hagyományok alapján alakult ki az elképzelés, hogy a nagy Jupiter-Szaturnusz-konjunkció a Messiás csillaga. Ezt azonban egy jóhiszemű tévedésnek kell tartanunk,..."
Teres Ágoston (Gustav Teres) se tudott persze megfelelő választ adni könyvében a "betlehemi csillag" mibenlétére, de legalább a fenti idézetben igaza volt. Személyesen levelezgettem vele, az említett témával kapcsolatban.
"Csodálom, hogy az állítólagos tanulmányaid és kutatásaid ellenére a legalapvetőbb dolgokkal sem vagy tisztában -lehet, hogy a szemafor helyett érdemes lett volna inkább a csillagászat alapjait tanulmányozni, beleértve a csillagászattörténetet is."
Ne csodálkozzál, hanem kutassál szorgalmasan és akkor rá fogsz jönni, hogy igazam van... A Wikipédiára támaszkodni ebben a kérdésben a sikertelenséghez vezethet csak!
válasza:@15: a kérdéses holdfogyatkozás i.e. 5 őszén történt és Heródes a rá következő pászka előtt halta meg magát -azaz i.e. 4-ben. Az általad említett időpont abból a szempontból valóban megfelelő lehetne, hogy azt is lehet fogyatkozáshoz kötni, ellenben a többi, hivatkozott eseményhez képest jelentő időbeli eltérések vannak, az akkor elfogadott és mindenütt használt római konzuli időszámítást is beleértve. Szóval ha te egyedül Josephus munkáját veszed figyelembe, akkor egyrészt azt sem kellene figyelmen kívül hagynod, hogy az ő időpontmeghatározásai sem teljesen konzisztensek, másrészt ő is sok esetben hivatkozik más történészek munkáira, amelyek más forrásokból dolgoztak. Talán nem kellene egyetlen történész egyetlen adatához ragaszkodni -amely pont megfelel a te elképzeléseidnek- és minden mást elvetni -amelyek viszont nem.
És még mi dig Heródes halálánál tartunk, amely csak egyetlen támpont Jézus születési idejének meghatározásához -konkrétan annyit tudunk, hogy a halálakor már megszületett (és Egyiptomban tartózkodott). De azt is, hogy az általad megadott időpont után, az augustusi census elrendelésének idején még nem -hiszen a szülei éppen a census miatt mentek Betlehembe, ahol megszületett. Az, hogy te nem fogadod el bibliai égi jelként a szakértők többsége által elismert együttállást, még önmagában nem probléma: a tudományban a konszenzus nem jelent kizárólagosságot; akadnak mások is, akik más véleményebn vannak, például Mark Kidger is más elméletet vall. A különbség csak annyi, hogy ő valós érveket sorakoztat fel az állításai mellett (még ha ezek egy része csak feltételezés is) és nem valami teljesen ismeretlen szemaforra és saját magára hivatkozik. És nem ő az egyetlen: Dionysius Exiguus már a VI. században megpróbálta az általa ismert és elérhető adatok alapján meghatározni az időpontot -de az eredmény bizonyítottan téves. És még sokan próbálkoztak vele -köztük Kepler, aki bebizonyította a tévedését. De -csak hogy az ismertebbeknél maradjunk- foglalkozott vele Schiaparelli, Drössler, Flammarion, a magyarok közül például Teres és Ponori is. Az eredmények pedig páréves szórást mutatnak i.e. 8 és i.sz.1 között -de abban mindenki egyetért, hogy a rendelkezésre álló adatokból legfeljebb az évet vagy jó esetben az évszakot leheteghatározni, a hónapot vagy napot nem. És a többségük által -többféle metódus alapján- elfogadott időpont i.e. 7 ősze lehet.
Most akkor már csak azt kell eldönteni, hogy mindenki, aki valódi tudományos munkát belefektetve a tények és ismeretek alapján behatárolta a kérdéses időszakot, az mind hülye és fogalma sincs arról, amit csinál -még abban az esetben is, ha minden más eredménye bizonyítottan helyes- vagy a te tudománytalan és csak egyetlen kiragadott adatból kispekulált dátumod az alaptalan, légbőlkapott állítás -főleg, hogy ennek védelmében csak magadra tudsz hivatkozni, ami a tudományban enyhén szólva sem tartozik az elfogadott eljárások közé...
"@15: a kérdéses holdfogyatkozás i.e. 5 őszén történt és Heródes a rá következő pászka előtt halta meg magát -azaz i.e. 4-ben."
Josephus Flavius számolt be a pl. 1853-ban, Kölnben, K. Martin professzor fordításában megjelent "Zsidó régiségek"-ben ("Die jüdische Alterthümer") arról, hogy Heródes már súlyos beteg volt, ezért a zsidó törvényismerő Júdás és Mátyás a tanítványaikat arra bíztatták fel, hogy a Templom főbejárata fölé a király utasítására felhelyezett aranyból készült sast verjék le onnan és rongálják meg, merthogy a mózesi törvények tiltják az ilyen díszek ottani alkalmazását. Miután a tanítványok végrehajtották ezt, Nagy Heródes elfogatta és megégettette őket Júdással és Mátyással egyetemben, mégpedig egy teljes holdfogyatkozás alkalmával:
"Ezt a Mátyást fosztotta meg Heródes a főpapi méltóságától, a másik Mátyást, aki a zavargást okozta, néhány társával együtt élve elégettette. Azon az éjszakán a Hold elsötétült." (443. old. - [link] )
Mint ismeretes, Flavius szerint Octavianus Rómában a 184. olümpia évében (i.e. 44-ben) nevezte ki Nagy Heródest Júdea királyává, majd a kinevezésének 37. évében ( [link] ) (i.e.8-ban) , a Peszách ünnep (i.e. 8.03.25.) előtt néhány nappal pedig távozott az élők sorából.
Nagy Heródes a lázadókat és felbujtó vezetőiket, Júdást és Mátyást i.e. 9.11.28-án ( [link] ) égettette meg, egy Júdeából is jól megfigyelhető teljes holdfogyatkozás alkalmából.
Ezt követően egy kúrán vett rész orvosai tanácsára a Holt-tengernél, de mivel ez egy bizonyos idő eltelte után se hozott jobbulást számára, ezért visszatért Jeruzsálembe.
A Názáreti Jézusnak mindenképpen az i.e. 8.03.25-i Peszách ünnepe és Nagy Heródes halála előtt kellett világra jönnie, de még i.e. 8-ban, ugyanis a Monumentum Ancyranum; Res gestae divi Augusti" állítása alapján Augustus császár az egész Római Birodalom területén három alkalommal tartott lustrum-ot, éspedig i.e. 28-ban (ab urbe condita: a. u. c. 726-ban), i.e. 8-ban (a. u. c. 746-ban) és i.sz. 14-ben (a. u. c. 767-ben).
Lukács állítása (2,1) értelmében Augustus császár utasítására az egész Római Birodalom területén népszámlálást, lustrum-ot tartottak a római polgárok (cives Romani) részére, de ugyanekkor hajtották végre a nem római állampolgárok (no cives Romani) részére is az összeírást, a census-t, aminek következtében a várandós Máriának és Józsefnek a galileai Názáretből a judeai Betlehembe kellett menniük, ahol aztán elérkezett Jézus születésének ideje. Ez pedig i.e. 8.02.10-én ( [link] ) valósult meg, amikor a héber kabbala féltve őrzött titkának, a Schemhamphoras-nak ( [link] ) kozmikus forrásait felépítő égitestek együttálltak a zodiákusban, aminek Jézus úgymond a bűntelenségét köszönhette.
"És nem ő az egyetlen: Dionysius Exiguus már a VI. században megpróbálta az általa ismert és elérhető adatok alapján meghatározni az időpontot -de az eredmény bizonyítottan téves."
A Rómában élt szerzetes és kronológus, Dionysius Exiguus szerintem nem tett egyebet, mint Kaiszareiai Euszebiosz (Eusebius von Caesarea) püspök és keresztény történész minden alapot nélkülöző állításait magáéva tette. Nevezetesen, hogy Jézus a 195. olümpiakor jött a világra ( [link] ) és azt, hogy Nagy Heródes pedig 4 évvel később, a 196. olümpiakor ( [link] ) távozott az élők sorából.
Az utóbbit Lenglet Du Fresnoy, Nicolas (1647 - 1755) történész és enciklopédista a "Chronologische Tafeln der Algemeinen Historie mit Betrachtungen über die nötige Ordnung und Bücher" című könyvében már i.e. 4-re datálta ( [link] ), ami szintén nem felel meg a valóságnak...
"Most akkor már csak azt kell eldönteni, hogy mindenki, aki valódi tudományos munkát belefektetve a tények és ismeretek alapján behatárolta a kérdéses időszakot, az mind hülye és fogalma sincs arról, amit csinál -még abban az esetben is, ha minden más eredménye bizonyítottan helyes- vagy a te tudománytalan és csak egyetlen kiragadott adatból kispekulált dátumod az alaptalan, légbőlkapott állítás -főleg, hogy ennek védelmében csak magadra tudsz hivatkozni, ami a tudományban enyhén szólva sem tartozik az elfogadott eljárások közé..."
Tanulmányozzad figyelmesebben írásaimat, az alaptalan kritikáidat pedig helyesebb lenne mellőzni, ugyanis ettől még nem lesz igazad...
válasza:#18
Megjegyezném, hogy a lustrum nagyon nem egyenlő a Római Birodalom által a leigázott népek körében tartott népszámlálással.
A lustrum a cenzus által végzett, a népért általában ötévente bemutatott kultikus áldozat. A szertartás egy kizárólag RÓMAI POLGÁROKAT tartalmazó népszámlálással is össze volt kötve, ezáltal a cenzorok össze tudták állítani a megfelelő listát.
Ez is egy az írásaidban lévő rengeteg pontatlanság és hiba közül. Azt is megjegyezném, hogy a hiteles, és evidens tényekre hozol forrást, hogy hitelesnek tűnj fel; de a magad által hozzáköltött okkult valótlanságok „alátámasztására” pedig csak a saját szavaidat hivatkozod be. Én is tudok domaint védjegyeztetni, meg oda szöveget feltölteni, de ez semmit sem változtat azon, hogy hiteles-e, amit írok.
válasza:@18: "A Rómában élt szerzetes és kronológus, Dionysius Exiguus szerintem nem tett egyebet, mint Kaiszareiai Euszebiosz (Eusebius von Caesarea) püspök és keresztény történész minden alapot nélkülöző állításait magáéva tette. Nevezetesen, hogy Jézus a 195. olümpiakor jött a világra ( [link] ) és azt, hogy Nagy Heródes pedig 4 évvel később, a 196. olümpiakor ( [link] ) távozott az élők sorából." - nem. Dionysius az egyházatyák művei és az ókori történelem általa ismert forrásai alapján dolgozott és nem az akkoriban már sehol nem használt olympiai éra vagy A.U.C. alapján számolt, hanem az elterjedt és megszokott diocletianusi érát használta, mint már évszázadok óta mindenki. És elég pontos munkát végzett, lévén csak Augustus uralkodásának vitatott első négy évét nem vette figyelembe valamint az akkor még nem ismert 0. évet hagyta ki a számításából. A többi a forrásanyagai pontatlanságából adódik...
A holdfogyatkozásról szóló beszámolód korrekt, csak éppen nem az általad emlegetett időben történt, hanem i.e. 5 őszén -ha a te adataidat fogadnánk el, akkor Heródes uralkodásának kezdetére jönne ki olyan téves évszám, ami minden egyéb adatnak ellentmond -még akkor is, ha az általad egyetlenként figyelembe vett olimpiai érában több, önkényesen választott előfeltétel egyidejű teljesülése esetén ezt is ki lehet számolni.
Ellenben Jézus születésének évét illetve nagy valószínűséggel az év adott szakaszát meg lehet határozni, de az általad teljesen önkényesen kijelentett hónapot és főleg a napot nem. Erre semmiféle adat nincs sem a Bibliában, sem más forrásokban. Az pedig szinte teljes mértékben kizárható, hogy a Bibliában leírt események a tél kellős közepén történtek volna. És még az év tekintetében sem teljesen egységesek a kutatók; a konszenzus alapján valószínűleg i.e. 7-ben történt (ezt támogatja többek között Kepler, Schiaparelli, Ponori és Teres is), Kidger az i.e. 5. évre teszi, a jehovisták a Bibliában leírt évszámok és időtartamok alapján az i.e. 2. évet vallják, mások az i.e.4. évre teszik... De ezek mindegyike egy lényeges dologban különbözik tőled: megadják az általuk használt forrásokat, a számítási metódust és azt a logikát is, ahogyan eljutottak a közzétett értékhez. És nem egyszerűen kijelentik, hogy valami ismeretlen és senki által nem elfogadott, semmivel nem igazolható hitelességű szemafor írja vagy hogy egyszer már ugyanezt megírta a weboldalán és az az egyetlen forrása. De amennyiben az általad emlegetett szemafor valóban olyan fontos és hiteles forrása az ókori történelemnek, úgy bizonyára neked sem okozna túl nagy nehézséget adni pár hivatkozást, amelyben a történészek egyáltalán figyelembe veszik azt vagy legalábbis igazolják a hitelességét. Enélkül nem lehet komolyan venni azt a csak általad ismert állítólagos írást, amelynek a létezésére is csak saját magadat tudod felhozni igazolásként.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!