Mi igazolja, hogy Jézus i.e. 8.02.10-én született, Nagy Heródes halála előtti hónapban?

Először meg kell nézni, hogy Nagy Heródes mikor halt meg.

Minden forrás a világhírű zsidó történetírónak, Josephus Flaviusnak a megadásaira hivatkozik, amikor Nagy Heródes királlyá kinevezésének illetve halálának időpontjait determinálni igyekszik.

Nem is lenne ezzel baj, ha az ismeretekre vágyó ember nem konfrontálódna különböző, egymástól eltérő információkkal ezzel kapcsolatosan.

Mit állított Josephus Flavius?

Flavius a "Zsidó régiségek"-ben (XIV./14.) egyértelműen megjelölte Nagy Heródes Júdea királyává történt kinevezésének dátumát, mégpedig ez a 184. olümpia idején Rómában történt Octavianus jóvoltából:

"Am ersten Tage seiner Regierung war Herodes Antonius` Gast und trat so die neue Würde an, die er in der hundertvierundachtzigsten Olympiade, unter C. Domitius Calvinus` zweitem und C. Asinius Polliu`s erstem Consulat erlangt hatte." (forrás: [link] )

azaz

"Heródes a 184. olimpiai játékok évében, Domitius Calvinus konzul és Asinius Pollio idejében, Kr. e. 37-ben, Antonius és Octavianus kíséretében a Capitoliumba lett vezetve és ott egy bálványimádó áldozatbemutatásnál királlyá lett beiktatva." (fordította: Klaus L. Matefi)

Ugyanez latin és görög nyelven:

"Ac primo regni Herodis die convivio eum excepit Antonius. Atque ita quidem ille regnum suscipit, illud adeptus Olympiade centesima octogesima quarta, Cajo Domitio Calvino iterum & Cajo Asinio Pollione consulibus." (forrás: [link] )

"καὶ ὁ μὲν οὕτως τὴν βασιλείαν παραλαμβάνει τυχὼν αὐτῆς ἐπὶ τῆς ἑκατοστῆς καὶ ὀγδοηκοστῆς καὶ τετάρτης ὀλυμπιάδος ὑπατεύοντος Γναίου Δομετίου Καλβίνου τὸ δεύτερον καὶ Γαίου Ἀσινίου Πωλίωνος." (forrás: [link] )

Erre a 184. olümpiára hivatkozott többek között Johann Jahn (1750 - 1816) professzor is az 1825-ben Bécsben megjelent "Biblische Archäologie" II. kötetének 4. oldalán:

"Herodes wurde also in der 184. Olympiade, unter den Consul Domitius Calvinus und Asinius Pollio, 37 vor Chr., in Begleitung des Antonius und des Octavianus, auf das Capitolium geführt, und dort bey abgöttischen Opfer als König eingeweiht." (forrás: [link] )

Magyarra lefordítva:

"Heródes a 184. olimpiai játékok évében, Domitius Calvinus konzul és Asinius Pollio idejében, Kr. e. 37-ben, Antonius és Octavianus kíséretében a Capitoliumba lett vezetve és ott egy bálványimádó áldozatbemutatásnál királlyá lett beiktatva."

A magyar Wikipédia a többihez hasonlóan az alábbi információval szolgál ezzel kapcsolatosan:

"I. Heródes vagy Nagy Heródes (Askelón?, Kr. e. 74/73 – Jeruzsálem, Kr. e. 4 márciusa) a Római Birodalom kliens királyságaként létező Júdea királya Kr. e. 37-től haláláig.

I. e. 37 és i. e. 4 között volt Júdea királya." (forrás: [link] )

Dr. Szántó Konrád (1920 - 1999) egyháztörténész a Budapesten, 1983-ban kiadott "A Katolikus Egyház története" 37. oldalán ezt írja:

"Bár a Syria-provinciához csatolt ország a római birodalom része volt, a rómaiak egyelőre meghagyták a zsidó fejedelemséget, és a római vazallus-állam fejévé az idumeai Nagy Heródest tették, aki Kr.e. 37-től 4-ig uralkodott."

A tudásra vágyók megnyugodva konstatálhatják magukban, hogy nincs itt semmi látnivaló, Nagy Herodes i.e. 37-ben lett kinevezve királlyá, majd i.e. 4-ben halt meg... Ezt a túlnyomó többség "kőbevésett", megcáfolhatatlan információnak tekinti. Ha megkérdezel valakit, rövid időn belül kapod tőle a "felvilágosító" választ a Wikipédiára hivatkozva...

Mégis mi ezzel a probléma?

Josephus Flavius valóban azt állította, hogy Nagy Heródest Júdea királyává a 184. olümpia idején nevezte ki Rómában Octavianus, CSAKHOGY ezt a 184. olümpiát nem i.e. 40-ben, vagy i.e. 37-ben tartották meg, hanem i.e. 44-ben, ugyanis

776 - 183 x 4 = 776 - 732 = 44

I.e. 776-tól minden 4. évben rendeztek olümpiát. Lenglet Du Fresnoy, Nicolas (1647 - 1755) történésznek és enciklopédistának a "Chronologische Tafeln der Algemeinen Historie mit Betrachtungen über die nötige Ordnung und Bücher" című könyvében ( [link] ) ez szemléletesen nyomon követhető, de persze tartózkodott Nagy Heródes királlyá kinevezését megjelölni benne ( [link] ), viszont a halálát ő is i.e. 4. évre tette ( [link] )...

Ezzel szemben Josephus Flavius-tól tudjuk, hogy Nagy Heródes az i.e. 44-ben történt királlyá koronázását követő 37. évben távozott az élők sorából, éspedig az akkori Peszách ünnepet megelőzően néhány nappal:

"Hierauf starb er fünf Tage nach Antipater`s Hinrichtung, vierunddreißig Jahre nach Antigonus` Ermordung und siebenunddreißig Jahre nach seiner Ernennung zum König durch die Römer." (XVII./8. - [link] )

azaz

"Antipater kivégzése után öt nappal halt meg, 34 évvel Antigonosz meggyilkolása és 37 évvel a rómaiak által királlyá történt kinevezése után." (fordította: Klaus L. Matefi)

Nagy Heródes halála előtti események:

• i.e. 9.11.28-án ( [link] ) egy Jeruzsálemből is megfigyelhető holdfogyatkozás alkalmával megégettetett 42 lázadót ( [link] ).

• Nagy Heródes az orvosai tanácsára a Holt-tengernél egy kúrán vett részt, ami eredménytelen volt.

• Jézus születése i.e. 8.02.10-én ( [link] ).

• Nagy Heródes a halála előtt 5 nappal kivégeztette fiát, Antipater-t.

• Röviddel az i.e. 8.03.25-i Peszách ünnepe előtt Nagy Heródes elhalálozott uralkodásának 37. esztendejében.

"Ez egy álkérdés csak, hogy a kérdező ránktukmálja a kilométeres béna elméletét."

Ha képtelenek vagytok kellő ismeretek hiányában megválaszolni, akkor valakinek csak meg kell...