Hol tévednek a történészek Jézus születési évének meghatározásakor?

"Szerintem minden hozzáértő tudja, hogy Krisztus születése valószínűleg I.e. 7-re tehető."

Nekem erről más a véleményem...

Válasz a 4. bejegyzésre:

"A történészek többsége mindenesetre ezt tartja a legvalószínűbbnek. Éppenséggel lehetséges a tévedés."

Én is az utóbbi mondatodat tartom valószínűnek.

"Ha valaki, akkor a kormányzat csak tudja mikor rendelt el népszámlálást."

Ez így van. A Lukács 2,1-2-ben említett census-t ab urbe condita 746-ban, azaz i.e. 8-ban folytatták le.

"Nem mindegy? Mi van ha nem is volt holdfogyatkozás, vagy nem is volt ilyen kivégzés? Mi köze ennek Jézus születéséhez."

Természetesen nem mindegy, hogy az a teljes holdfogyatkozás i.e. 9-ben, vagy i.e. 5-ben történt, ugyanis Josephus Flavius rendkívül lényeges információval szolgált ezzel a kutatók számára. Nevezetesen hogy említést tett a Heródes halála előtt valamennyivel (néhány hónappal) bekövetkezett holdfogyatkozásról és arról is, hogy nem sokkal később a zsidó Peszách ünnep előtt röviddel távozott el az élők sorából.

"Ugyanis Quirinusz alatt is volt egy kisebb, helyi jellegű népszámlálás, ami a zsidókat is érintette és köztük súlyos zavargásokat okozott. Vagyis Lukács valójában azt akarta mondani, hogy az Augustus féle népszámlálást, ne keverjük össze a nagyon is hírhedt Quirinus félével.

Természetesen az is lehetséges, hogy Lukács tévesen azt gondolta, hogy Quirinius már az első népszámláláskor is Szíria helytartója volt."

A lustrum-ot és a census-t párhuzamosan tartották i.e. 8-ban. Szinte biztos, hogy Lukács információja téves arra nézve, hogy az említett census megtartásakor Quirinius lett volna Szíria helytartója.

"Azt mondják, hogy talán a Jupiter és a Szaturnusz együttállása, ami I.e.7-ben is valóban megtörtént."

Manapság ez egy szinte általánosan elfogadott hipotézis. Csakhogy ennek semmi köze nem volt a betlehemi csillaghoz...

"Talán mert a napkeleti bölcsek, azaz pogány csillagjósok nem azonnal, hanem két évvel később jöttek."

Egy kétéves gyermeket nem szoktak bepólyázva jászolba fektetni. Más volt Nagy Heródes motivációja.

"1, Megfelel-e a valóságnak az az állítás, hogy Nagy Heródes i.e. 37 - 4-ig uralkodott?"

Szerintem nem felel meg a valóságnak.

Személyével kapcsolatosan részletes beszámolókat találunk a híres zsidó történetírónak, Josephus Flavius-nak a könyveiben. Több, általa pontosnak vélt évszámra is hivatkozik némely történéssel összefüggésben. A "Zsidó régiségek"-ben ("Die jüdische Alterthümer") írja, hogy Augustus (Octavian) császár Heródest a görög időszámítás szerint a 184. olympias (olimpiai játékok) évében nevezte ki Rómában Júdea királyává, ami i.e. 44-ben (776 - 183x4 = 44), azaz -43-ban kellett megvalósuljon.

Josephus Flavius elmondása értelmében Heródes a jeruzsálemi Templom átalakításához, uralkodásának 18. évében, tehát i.e. 27-ben fogott hozzá. Ezzel szemben a zsidó történetíró egy másik könyvében a Templom átépítésének kezdetét Heródes királyságának 15. évében jelölte meg. A Josephus-tól származó két egymástól 3 évre eltérő információ valószínűleg annak a három évnek tudható be, ami Heródes Rómában történt megkoronázása és Jeruzsálem elfoglalása (királyságának tényleges kezdete) között telt el, ezért joggal feltételezhető, hogy ugyanarra az évre célozhatott az író, mégpedig az i.e. 27. évre, ami 19 évvel előzte meg Júdea királyának halálát. A jeruzsálemi Templom felavatására ∼i.e. 17-ben kerülhetett sor, Jézus születése és Heródes halála előtt 9 évvel. A Templom átépítésének tényleges kezdete feltételezhetően 2-3 évet eltolódott, mivel a zsidók attól tartottak, hogy a nem zsidó származású király esetleg megszegi a nekik tett ígéretét, és átépítés helyett lebontja azt. Heródes a megnyugtatásuk érdekében csak akkor adott engedélyt a bontási munkálatok megkezdésére, miután már a teljes átalakításhoz szükséges összes anyagot a helyszínre szállították, a kőfaragáshoz és egyéb építési tevékenységhez szükséges ismeretekre kellőképpen felkészítették a mestereket, és 1000 zsidó pap számára pedig beszerezték a papi ruhákat.

Josephus Flavius megadása alapján Heródes a királlyá koronázását követő 37. évben halt meg, azaz i.e. 8-ban, 34 évvel Antigonus (a Hasmoneus dinasztia utolsó uralkodója) meggyilkolása, és öt nappal fia (Antipater) kivégzése után.

Josephus Flavius rendkívül lényeges információval szolgált a kutatók számára azzal, hogy említést tett a Heródes halála előtt néhány hónappal bekövetkezett holdfogyatkozásról és arról is, hogy a zsidó Peszách ünnep előtt röviddel távozott el az élők sorából. A ma még használatos "történelmi kronológiát" hosszú évszázadokra visszamenőleg építették fel, aminek megalkotásánál kizárólagosan csak az olyan információk számíthattak megbízható és biztos támpontnak, melyek égi eseményekre (például nap- és holdfogyatkozás) hivatkoztak. Ilyenek hiányában akár több év eltérés is lehetséges a tényleges időpontoktól. A hetvenedik életévében járó Heródes már súlyos beteg volt, ezért a zsidó törvényismerő Júdás és Mátyás a tanítványaikat arra bíztatták fel, hogy a király utasítására a Templom főbejárata fölé felhelyezett aranyból készült sast verjék le onnan és rongálják meg, merthogy a mózesi törvények tiltják az ilyen díszek ottani alkalmazását. Miután a tanítványok végrehajtották ezt, Heródes elfogatta és megégettette őket Júdással és Mátyással egyetemben, mégpedig egy holdfogyatkozás alkalmával.

Az itt tárgyalt holdfogyatkozás egy Jeruzsálemből is jól látható teljes holdfogyatkozás volt, ami i.e. 9.11.28-án ( [link] ) valósult meg.

(Részletesebben itt, a források pontos megadásával: [link] )

Folytatás következik!