Hol tévednek a történészek Jézus születési évének meghatározásakor?

"2, Megfelel-e a valóságnak az, hogy a " Monumentum Ancyranum ( Res Gestae Divi Augusti)" szerint Augustus császár által a római állampolgárok (cives Romani) számára elrendelt népszámlálást (lustrum-ot) és a nem római polgárok számára (no cives Romani) végrehajtott összeírást (census-t; Lukács 2,1-2) ab urbe condita 746-ban, azaz i.e. 8-ban folytatták le?"

Megfelel a valóságnak.

Lukács evangéliuma arról számol be, hogy Mária és József Betlehemben tartózkodott Jézus születésekor, mivelhogy Kviriniusz (Publius Sulpicius Quirinius) népszámlálást tartott a nem római polgárok (no cives Romani) részére is (Lukács 2,1-6), és ezért mindenkinek a saját városában kellett összeíráson megjelennie. Ankarában, a Római templom előcsarnokában egy kőbevésett ténybeszámoló (Monumentum Ancyranum; Res gestae divi Augusti - Az isteni Augustus tettei) hirdeti az utókornak, hogy Augustus császár az egész Római Birodalom területén három alkalommal tartott népszámlálást (lustrum-ot) a római polgárok (cives Romani) számára, éspedig i.e. 28-ban (ab urbe condita: a. u. c. 726-ban), i.e. 8-ban (a. u. c. 746-ban) és i.sz. 14-ben (a. u. c. 767-ben). I.e. 8-ban tartották meg a Kviriniusz (Lukács szerint akkor Szíria helytartója volt) által végrehajtott népszámlálást (census-t) is azok számára, akik nem voltak római állampolgárok, mint Mária és József.

A szász egyiptológus professzor, Gustav Seyffarth a "Chronologia sacra. Untersuchungen über das Geburtsjahr des Herrn und die Zeitrechnung des Alten und Neuen Testamentes" című, 1876-ban Lipcsében megjelent tanulmányában (S. V, 9) arról tudósít, hogy Augustus császár minden 7. évben census-t tartott, éspedig i.e. 8-ban, i.e. 1-ben, i.sz. 7-ben és i.sz. 14-ben is. Arra is kitért Marcus Terentius Varro-ra hivatkozva, hogy a római állampolgárok részére a Római Birodalomban a. u. c. 726-ban, a. u. c. 746-ban és a. u. c. 767-ben tartottak népszámlálást.

Az egyháztörténész, teológus, történész és orientalista Friedrich Münter professzor a Koppenhágában, 1827-ben megjelent "Der Stern der Weisen. Untersuchungen über das Geburtsjahr Christi" című könyvének 88-90. oldalain említi meg az Augustus császár által három alkalommal (a. u. c. 726-ban, a. u. c. 746-ban, a. u. c. 767-ben) megtartott lustrum-ot.

Ugyanerre a három dátumra hívja fel a figyelmet többek között Christian Ludwig Ideler professzor (Handbuch der mathematischen und technischen Chronologie, Zweiter Band, Berlin, 1826, S. 398-399); Philipp Eduard Huschke professzor (Ueber den Census und die Steuerverfassung der frühern Römischen Kaiserzeit, Berlin, 1847, S. 43-44), illetve (Ueber den zur Zeit der Geburt Jesu Christi gehaltenen Census, Breslau, 1840, S. 12-13); W. D. Block (Das wahre Geburtsjahr Christi oder wir sollten 1862 anstatt 1843 schreiben, Berlin, 1843, S. 48-49); etc..

Grüll Tibor ókortörténész professzor, az MTA doktora az alábbiakat írja a "Jézus lekésett születésnapja" című cikkében:

"Augustus kőbe vésett önéletrajza, a híres Ankarai emlékmű szerint a császár három nagy népszámlálást tartott a birodalomban: i. e. 28-ban, i. e. 8-ban és i. sz. 14-ben, halála évében. Vagyis az egyetlen szóba jöhető évszám: i. e. 8. Most ellenőrizzük ezt a dátumot az egyetlen kérdőjeles adattal: Quirinus szíriai helytartóságával. Róla sokáig csak azt tudták, hogy i. sz. 6-8-ig kormányozta Szíria provinciát - vagyis (ujjongtak a bibliakritikusok) Lukács adatai tévesek. Csakhogy a XIX. század legnevesebb német ókortörténésze, Theodor Mommsen feliratos adatok alapján egyértelműen bebizonyította, hogy a konzulviselt Quirinus, Augustus befolyásos és hűséges embere, i. e. 11 és 7 között éppen a Libanon-hegységben fellázadt itúreaiak ellen vezetett hadjáratot, sőt összeírást is tartott, amelynek során „117 ezer főt számláltak meg” a római hivatalnokok. Vagyis Lukács adatai helyesnek bizonyultak, és a názáreti Jézus Krisztus valóban valamikor a mai időszámításunk előtti 8-ban vagy 7-ben született meg a júdeai Betlehemben. Úgy tűnik tehát, hogy az emberiség kissé lekésett Jézus Krisztus születésének 2000. évfordulójáról, hiszen azt 1992/93-ban kellett volna megünnepelni."

Itt megjegyezném, hogy Jézus születése 2000. évfordulójának megünnepléséről valóban lekésett akkoriban az emberiség, viszont a kereszthalálának a 2000. évfordulója 2025.04.01-én lesz, amiről illene megfelelő módon megemlékezni.

Folytatás következik!

Válasz a 12 bejegyzésre:

Azzal, hogy hivatkozom Grüll Tibor professzor egyik cikkére, az még nem azt jelenti, hogy a végső konklúziónk is azonos lenne a Názáreti Jézus pontos születési idejét illetően. Az beidézett szöveg előtti mondata így szól:

"A Jézus születése utáni betlehemi gyermekgyilkosságokat Nagy Heródes (i. e. 37-4) rendelte el."

Én ezzel így nem értek egyet, ugyanis szerintem Nagy Heródes nem az általa és a mainstream források által propagált időintervallumban uralkodott a zsidók királyaként, hanem i.e. 44 - i.e. 8-ig, haláláig.

Jézus születése pontos dátumának megadásánál még nem tartok. Azt majd az 5. pontnál fogom tárgyalni.

3, Mikor volt az a teljes holdfogyatkozás, amikor Nagy Heródes néhány lázadót megégettetett?

Erre már az 1-es pontban (10. bejegyzésben) megadtam a választ. Szerintem egyértelműen a Jeruzsálemből is jól látható teljes holdfogyatkozás alkalmából, i.e. 9.11.28-án ( [link] ) égettette meg a lázadókat Nagy Heródes, amiről a híres zsidó történetírótól, Josephus Flaviustól értesülhettünk (forrás: Josephus Flavius -Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, Zweiter Band, Siebenzehntes Buch, Sechstes Hauptstück, Köln, 1853, S. 443).

Folytatás következik!

4, Szentírásnak (autentikusnak) vehető-e Lukács azon állítása, miszerint a census-kor Szíriában Kviriniusz (Publius Sulpicius Quirinius) lett volna a helytartó?

Szerintem nem tekinthető csak részben hiteles megadásnak Lukács azon állítása, hogy

"Történt pedig azokban a napokban, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az összeírás akkor történt, amikor Szíriában Kviriniusz volt a helytartó." (Lukács 2,1-2).

Mi ezzel a probléma?

A 2-es pontban (11. bejegyzés) már utaltam rá, hogy az Augustus császár parancsára i.e. 8-ban végrehajtott lustrum és census idején nem lehetett Szíria helytarója Kviriniusz, merthogy ő a. u. c. 759 - 764-ig, azaz i.sz. 6 - 11-ig töltötte be ezt a hivatalt.

Mint ismeretes, Mária és József a census miatt Betlehembe kellett menjenek, ahol Jézus a világra jött i.e. 8-ban. Ekkor nem Kviriniusz volt Szíria a helytartója, hanem Sentium Saturninum, amit a. u. c. 744 - 748-ig, azaz i.e. 10 - i.e. 6-ig töltött be.

Felmerülhet bárkiben a kérdés, hogy akkor most dezinformált minket Lukács?

Ennek az eltérésnek három oka lehetett:

1. Lukács tévedésből párosította össze az i.e. 8-ban lefolytatott census-t Kviriniusz szíriai helytartóságával.

2. A misztériumok védelme céljából dezinformált, hiszen ez csak azoknak jelenthetett gondot a későbbiekben, akik meg akarták fejteni Jézus pontos születési időpontját.

3. Ekkor ugyan Sentium Saturninum volt Szíria helytartója, de nem zárható ki, hogy Augustus császár többek között Kviriniuszt bízta meg a census lefolytatásával, ami által rendkívüli hatalommal lett felruházva arra az időre.

Ezt a harmadik lehetőséget vallotta a Boroszlóban (Breslau; ma: Wrocław) professzorként tevékenykedő Georg Philipp Eduard Huschke (1801 - 1886), az 1840-ben kiadott "Ueber den zur Zeit der Geburt Jesu Christi gehaltenen Census", azaz "Jézus Krisztus születése idején megtartott népszámlálásról" című alapos tanulmányának 64. oldalán.

Friedrich Christian Carl Heinrich Münter (1761 - 1830) német luteránus püspök, a koppenhágai egyetem néhai teológus professzora (aki a koppenhágai "Friedrich zur gekrönten Hoffnung" szabadkőműves páholy mestere volt 33 éves korától 13 éven át) a "Der Stern der Weisen - Untersuchungen über das Geburtsjahr Christi", azaz "A bölcsek csillaga - Krisztus születési évének vizsgálata" címet viselő könyvének 99-100. oldalán korábbi és későbbi történelmi példákkal igyekszik alátámasztani Huschke professzor teóriájának helyességét.

Mindent összevetve, Jézus az i.e. 8-ban (a. u. c. 746-ban) megtartott lustrum és census idején látta meg a napvilágot (ellentétben más egyéb elképzelésekkel szemben!), amikor Sentium Saturninum volt Szíria hivatalos helytartója a. u. c. 744 - 748-ig, de Augustus római császár joggal feltételezhetően a census lebonyolítását Kviriniuszra bízta, aki Szíria helytartói tisztségét csak a. u. c. 759-től töltötte be, azaz Jézus születését követő 13. évtől. Amennyiben a nem a 3. variáció lenne a helyes megoldás Kviriniusz személyét illetően, abban az esetben az első kettő közül valamelyik jöhet szerintem számításba.

Folytatás következik!

5, Mi lehetett az az égi jelenség, amit Máté (2,2) emlegetett?

Nézzük meg kissé tágabb szövegkörnyezetben az említett idézetet:

"Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe

és kérdezősködtek: "Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat."

Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem.

Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie." (Máté 2,1-4)

Az itt említett égi jelenség, amit a napkelet felől érkező "bölcsek" úgymond "láttak", egy Messiás születését kellett jelezze, amitől a zsidó vallású, de nem zsidó származású, 70. életévében járó Nagy Heródes pánikba eshetett, mivelhogy attól tarthatott, hogy majdan ez a felcseperedő gyermek veszélyeztetni fogja esetleg a leszármazottjainak hatalmát.

Mit is jelent a Messiás szó?

A kifejezés héberül ha-Mosiách, görögül pedig Christos, ami felkentet jelent. Ézsaiás (Izajás, Jesája) könyvében Cyrus (II. Kurus) perzsa királyt is az "Úr felkentjének" nevezik (45,1), mivelhogy hazaengedte a zsidókat a babiloni száműzetésből. Napjainkban egyes izraeli érméken már Donald Trump is Cyrus királlyal együtt van ábrázolva ( [link] , [link] ), mert többek között elnöksége alatt költöztették át az USA nagykövetségét Jeruzsálembe, és feltehetően a novemberi újraválasztását követően az ő segítségével és befolyásával valósulhat meg Immánuelnek ( [link] ), az ószövetségi messianisztikus elképzelések Messiásának a fellépése is, akinek a kormánypálcát némelyik rabbi véleménye szerint Benjamin Netanjahu kellene majd átadja ( [link] , [link] ).

A Jézus születésével kapcsolatban emlegetett Messiás kifejezés viszont már eleve egy olyan születési adottságra utalt, ami alapján majdan, közel 33 év elteltével a Szanhedrin követelésére (Máté 26,3-4; 27,1; Márk 14,1; 15,1; Lukács 22,2; 23,1; János 11,45-53; 18,14) az "első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért" (A zsidókhoz írt levél 9,15), páskabárány (A korinthusiakhoz írt I. levél 5,7; Péter I. 1,19) gyanánt egy véres áldozat céljából kellett kereszthalált halnia, ugyanis a "törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, a vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat" (A zsidókhoz írt levél 9,22).

Természetesen Jézus keresztre feszítését se akármilyen napra időzítették az érdekeltek, ugyanis a születésekor, i.e. 8.02.10-én ( [link] ) Betlehem felett együttállt égitestek (melyek konstellációi a Schemhamphoras-nak ( [link] ) , azaz "Isten 72 szellemének" a kozmikus forrásai) i.sz. 25.04.01-én ( [link] ), a Peszách ünnep előkészületi napján egy T-keresztet alkottak a zodiákusban, amit az akkor még elvileg nem ismert (?) Neptunusz és Plútó egy szabályos keresztre ( [link] ) egészített ki.

Az itt leírtak ismerete nélkül KÉPTELENSÉG AZ EREDETI KÉRDÉSRE MEGTALÁLNI A MEGFELELŐ VÁLASZT, nevezetesen, hogy Máté milyen égi jelenségről tett említést (?), amit a keresztény képzőművészet helyesen egy nyolcágú csillagként ábrázol. A leghíresebb ezek közül talán az olaszországi Ravenna városában található S. Apollinare Nuovo bazilikában megtekinthető mozaik ( [link] ), de említhetném itt többek között a szegedi Fogadalmi templomot díszítő színes üvegablakot ( [link] ), vagy a pécsi Székesegyházban található freskót ( [link] ).

Az itt prezentált, i.e. 8.02.10-én megvalósult konjunkció ennek a nyolcágú csillagnak ( [link] ) csak az egyik csúcsát képezi. Aki többet szeretne megtudni erről a csillagról, annak ajánlanám a Németországban élő mitológiakutatónak, Klaus L. Matefinak a weblapján ( [link] ) tanulmányozható "Jézus születése és kereszthalála" című fejezetet.

Itt még annyit fontosnak tartok megjegyezni a Messiás kifejezéssel kapcsolatosan, hogy a valódi ószövetségi Messiás, Immánuel is természetesen a Schemhamphoras ( [link] ) egyik kozmikus forrásának égisze alatt kellett meglássa a napvilágot, nevezetesen 1999.08.11-én ( [link] ), a teljes napfogyatkozással hatásfokozott kozmikus kereszt ( [link] ) égisze alatt, amire az asztrológiában, kabbalah-ban, hermetikus ismeretekben és a héber nyelvben is jártas, zsidó származású Nostradamus (1503 - 1566) már a XVI. században felhívta az utókor figyelmét:

""L` an mil neuf cens nonante neuf sept mois, Du ciel viendra un grand Roy d` effrayeur," (Centurie X., LXXII.) (Les Propheties de M. Michel Nostradamus, Dont il y en a trois cens qui n`ont encore jamais été imprimées; A Lyon, 1566; S. 164)

"Ezerkilencszázkilencvenkilenc hetedik havában az égből megérkezik a rettegés nagy királya." (Centuriák X. 72.)

A világban tapasztalható események szemléletesen utalnak Immánuel közeli fellépésére, ami akár ebben az évben, a héber időszámítás szerinti 5785-ben ( [link] ), de legkésőbb 2032-ig meg fog valósulni, amikor az eddig emlegetett égitestek ismét együttállnak majd a zodiákusban 2032.06.08.án ( [link] ).

Természetesen nincsen realitása az Ézsaiás 11,6-8-ban írtaknak...

"6, Miért ölette meg Nagy Heródes az összes fiúgyermeket 2 éves korig (Máté 2,16)? Miért nem csak az újszülötteket?"

A laikusok ezeket valószínűleg irreleváns kérdéseknek tarthatják, pedig rendkívül relevánsak.

Azt hiszem, hogy nem kell azt bizonygassa itt az ember, hogy egy újszülött csecsemő és egy közel 2 éves gyermek között óriási a különbség. Ennek ellenére valamilyen okból Nagy Heródes mégis úgy döntött Máté szerint, hogy ne csak az újszülött csecsemőket gyilkolják le parancsára, hanem a már járni és beszélni is tudó fiúgyermekeket is 2 éves korig:

"Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, nagy haragra lobbant, elküldte embereit, és megöletett Betlehemben és annak környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyermeket ahhoz az időhöz mérten, melyet a bölcsektől megtudott." (Máté 2,16-18)

Mint már korábban jeleztem, a Názáreti Jézus i.e. 8.02.10-én ( [link] ) látta meg a napvilágot a Schemhamporas (Isten 72 szelleme - [link] ) kozmikus forrásait felépítő égitestek együttállása alkalmából, aminek úgymond a bűntelenségét köszönhette. Ez abból adódott, hogy az említett égitestek közül a három negatív hatásúnak tartott planéta a Földről nézve a Nap mögött sorakozott fel, aminek következtében nem tudták a nekik tulajdonított hatást a Földre és a születendő Jézusra kifejteni.

A "bölcsekkel" kapcsolatos Máté által felvázolt történet egy exotérikus, azaz a kivülállók számára is hozzáférhető formában tálalt magyarázat, ugyanis érthető módon nem rukkolhatott elő a hívő tömegek számára egy kozmikus misztérium tényleges feltárásával...

Nem véletlenül éppen Máté interpretálásában találunk rá az alábbi mondatra:

"Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé, különben még eltapossák lábukkal, és megfordulva széttépnek benneteket!" (7,6)

A vallásalapítók, vagy a misztériumszövetségek évezredeken keresztül sikeresen tartották titokban az általuk birtokolt és örzött tudást. Amihez a beavatatlanok hozzájuthattak, abból természetesen képtelenek voltak megfejteni, feltárni ezen misztériumokat, melyek kivétel nélkül kozmikus misztériumok voltak függetlenül attól, hogy ezt az érdekeltek tagadták-e, vagy sem...

Visszatérve az eredeti kérdésekhez, Nagy Heródesnek tudtára jutott feltételezhetően az ősi asztrológiában is jártas tanácsadói jóvoltából, hogy az i.e. 8.02.10-én a betlehemi ég közepén (M. C-nél) létrejött messiási együttálláshoz hasonló, de kevésbé egzakt konjunkció korábban is megvalósult már i.e. 10.02.03-án ( [link] ). Ez lehet az egyetlen igazolható és bizonyítható oka Nagy Heródes döntésének.