Pár tanítást nem tudok teljesen tisztán érteni a kereszténységben, ezek minden esetben érvényesek?

Kedves Kérdező:

1, Jézus azt kívánja követőitől, hogy készségesen tűrjék el a személyes sértést és sérelmeket, ahelyett, hogy bosszúhoz folyamodnának. Mert ezzel tudják utánozni Őt.

(1Péter 2:23) 23 Amikor sértegették, nem viszonozta azt. Amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta magát arra, aki igazságosan ítél.

Ez nem azt jelenti, hogy akkor hagyd magad agyonverni. Megvédheted magad, de úgy, hogy legyen lehetőséged elmenekülni,

Kivédhetjük az ütéseket, megfékezhetjük a támadót, sőt még le is üthetjük, vagy ütéssel leszerelhetjük. A cél az legyen, hogy megállítsuk a támadót.

A helyzetnek megfelelő önvédelmet alkalmazzuk, ha nincs lehetőségünk a menekülésre. De bölcsességre vallana, ha minden tőlünk telhetőt megtennénk, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, melyben erőszaknak lehetünk kitéve.

2. pont:

Az élet többet ér mint az anyagi javak. Ezért a keresztény életet élő békés hozzá állással cselekszik, nem keveredik verekedésbe, egy érték miatt.

Ugyanakkor keresztények nem kötelesek tájékoztatni a bűnözőket a vagyontárgyaikról, sokkal valószínűbb, hogy erőszakossá válnak akkor, ha ellenállást és az együttműködés hiányát tapasztalják, vagy észreveszik, hogy félrevezették őket. Sokuknál, nem nehéz erőszakos, kegyetlen viselkedést kiváltani, mert nincs bennük erkölcsi érték.

A keresztények pereskedhetnek világi emberekkel vagy hatóságokkal, hogy megszerezzék, vagy visszaszerezzék, ami jogosan megilleti őket.

(Róma 12:21) 21 Ne hagyd, hogy legyőzzön a rossz, hanem a rosszat mindig győzd le a jóval.

A Bibliában van példa arra, hogy rablók támadtak egy prófétára, és elvitték az értékeit. De a családot nem verték meg, és nem szurkálták össze késekkel, ahogyan azt az épületben másokkal tették.

Természetesen az együttműködésnek is van határa. Nyilván egy keresztény nem engedi meg, ha olyat kér a támadó, ami ellentétes az erkölcsi elvekkel, pl, ha megakarják erőszakolni.

3.

Nem erről van szó, Jézus nem mondta, hogy mély szegénységben kell élnie egy tanítványának.

Jézus arra biztatta, hogy egyszerűsítsen az életén, és legyen a tanítványa. Legyen elégedett azzal, ami szükséges az élet alapvető élet fenntartásához. Illetve a kérdés, hogy minek tekinti a vagyonát, mennyire szereti és az az életében hol foglal helyet. A gazdagságához való ragaszkodása fontosabb volt neki az életénél.

Tudjuk, hogy mintegy négy évtizeddel később a római seregek elpusztították Jeruzsálemet, valamint Júdea nagy részét. Sok zsidó mind a vagyonát, mind az életét elvesztette. Akik Jézusra hallgattak, elmenekültek a hegyekbe, hátrahagyva a vagyonukat házukat, így életben maradtak.

Az első században is voltak tanítványok, akik tehetősebb életet éltek,

Jézus nem mondta, hogy az anyagi gazdagsággal rendelkező egyén nem szolgálhatja Istent. Inkább arra utalt, hogy nehezebb dolga lesz a gazdagnak. A pénzügyi sikerek könnyen rabul ejtik az embert. Ami távol tarthatja a gyülekezettől, a keresztény szolgálattól, és attól, hogy helyes gyümölcsöket teremjen.

Pl az is megtörténhet, hogy akár becstelenséget is alkalmazzon, hogy a vagyonát gyarapítsa, vagy megtartsa, így nem sérül a komfort zónája.

Ez pedig a keresztény életben tétlenségre csábíthatja, és helytelen tetteket kezd el alkalmazni.

Sok minden van, amit az anyagi javakhoz való ragaszkodás miatt, valaki eltéveszti a keresztény élet célját, és annak tisztaságát.

Ezért mondta Jézus, hogy azok akiknek sok van, sokkal nehezebb lesz bemenni Isten királyságába. A keresztény élet lemondásokkal jár ezen a téren is.

Ha igazán érteni szeretnéd a Bibliában írtakat kérdezd a Szerzőt, a Szent Szellemet.

Ő elvezet minden Igazságra.

Nekem még egyik szitu sem volt...

Adakozásnál is a szívemet figyelem, mit mutat az Úr...hogy vezet...mindenem az Ővé.

A 3-as ponthoz annyit tennék hozzá, hogy érdemes eloolvasni az egész részt (meg úgy általában érdemes így olvasni, hogy pontosan milyen kontextusban mondja ezeket a dolgokat Jézus).

Itt egy olyan gazdag ifjúról van szó, aki amúgy betartja a mózesi törvényeket, fizeti a tizedet, stb. Tehát egy alapvetően jó ember. Jézus azt mondta, hogy valami még hiányzik belőle. A mi vallásosságunk sem annyi, hogy mereven betartjuk a törvényeket, aztán kész. Ennek az ifjúnak az volt a problémája, hogy túlzottan a saját vagyonában bízott, ahhoz ragaszkodott. Jézus azt mondja, hogy könnyebb a tevének átmennie a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyek országába. Ezt a plébánosunk úgy szokta idézni, hogy nagyon nehéz annak bejutnia a mennyek országában, aki a vagyonában bízik. Nem önmagában a gazdagsággal van baj, Jézus nem kommunizmust hirdetett. De a sok pénz képes könnyen eltorzítani a lelket, hogy az ember azt hiszi, hogy a pénz elég.

Krisztus feltámadása és valóságos testben való megjelenése a bizonyiték Istenre.

A feltámadását pedig a torinói lepel bizonyítja.

A hitetlenek akkor is hitetlenek maradnak, hivők meg hívők maradnak.

#6 senki sem vonja kétségbe azt a jogodat, hogy ebben higgy, eszerint élj.

De éppen istenedet tagadod meg, ha e jogot mástól pöffeszkedéseddel el kívánod vonni.

Abban is jogod van hinni, hogy mi mit bizonyít. Ahogy másnak is abban, hogy mi mit bizonyít. És mit nem.

Békesség neked, kérdező!

Nem a kereszténységnek adta át ezeket Krisztus, hanem az emberiségnek.

Az a probléma egyik fő gyökere, hogy sokan úgy értelmezik a Biblia kijelentéseit, ahogyan akarják, amit belelátnak vagy amit nekik a vallási kőbe vésett normatíva mond, amitől eltérni nem lehet. De ez távol sodor a megértéstől. Ez nem egy szabadon választott vers, hogy mindenki azt lát bele, amit akar. Egy az Igazság, egy az értelmezés is. Krisztus szavai nagyon mélyek, így az értelmezést is azoknak adja csak oda, akik gyermekek lélekben, és van bennük alázat és szelídség. Akik nem másokhoz mennek értelmezésért, hanem hozzá személyesen.

Az első idézet nem csupán a fizikális bántalmazást, abúzust takarja. Persze jelenti azt is, hogy ha valaki megüt, akkor ne add azt vissza, hanem tűrd alázattal. Fentebb valaki azt írja, hogy ha szükséges, védd meg magad! Ez nem igaz! Istennél az önvédelem tékozlás. Aki ezt teszi, az vissza is fog ütni, és máris elbukott. Aki önt véd, az nem hagyja, hogy Isten őt védje, hanem magát féli a maga akaratával. Persze van az embernek egy ösztönös ellenálló képessége, de ez elegendő. Ha például egy nőt, mert valaki írta olyan téren is bántalmazni akarnak, fogják is, ha ellenáll, ha nem. De aki tűr, az Isten gyermeke. Ha az a nő visszaüt, esetleg komoly kárt tesz az erőszaktevőben, a nő is elbukott!

Amit idéztél, az valójában megtévesztő lehet sokaknak, mert nem kettő, hanem egy tanítása Krisztusnak. "A ki egyik arczodat megüti, fordítsd néki a másikat is; és attól, a ki felső ruhádat elveszi, ne vond meg alsó ruhádat se." Nem ildomos megbontani, mert így meg főleg nem lesz érthető.

Itt elsősorban lelki síkra érti. A világi életellenes ingerek szüntelen áradnak a világunkban, és az ezekre adott reakciót érti. Ha sérelmet, bántást, igazságtalanságot szenved valaki el, akkor legyen szelíd és alázatos szívű, hogy mindenki lássa: őt Isten küldte, vezeti. Mutasd meg, kik küldött, milyen lélek van benned. Fordulj oda, mutasd meg, világolj, miközben tűrsz alázattal és szelídséggel. Fordulj oda a teljes szíveddel.

Továbbá nem csupán erőszakkal elvett javakra gondol. Hogy ez főleg érthető legyen, szükséges hozzá a másik tanítása is: "Mindennek pedig, a ki tőled kér, adj; és attól, a ki elveszi a tiédet, ne kérd vissza." Nem csak arra gondol, amikor valaki erővel vesz el tőlünk valamit. Ha így is van, ez megtörténik, akkor aki elvette, legyen az iszonyú drága tárgy is, vigye! Miért? Azért, mert bárhogyan is legyen, neki ezek szerint nagyon szüksége van rá, mint annak, akitől elvette. Még ha ez nem is igaz, ő ezt nem tudja. Nem éli lélekből, mit cselekszik. Viszont ha vissza akarod azt venni, akkor erőszakra kerül a sor, ami nem helyénvaló. Enged el, ne ragaszkodj, birtokolj, mert úgyse tarthatod meg. Viszont úgy is érti, hogy amikor adsz Isten örömével, jókedvével, akkor azt ne kérd vissza. Hanem adj többet és többet, aki rászorul. Mert ha adsz, akkor megszaporíttatik neked és bőséged lesz. Aki ad, az kapni is fog, de aki csak kap, attól elveszik, amije van az is. Ne légy vádoló, ne légy zsugori, álnok, gonosz szívű, ha adtál valakinek, de bántott téged, hagyd nála és álld őt. Ne kérj vissza semmit, amit már odaadtál valakinek. Ha erővel veszi el, kirabolnak, örülj neki, hogy a több millió Ft-os tárgyadat elvették, mert a te lelked örül majd ennek, hogy attól is megszabadultál.

A 3. és utolsó idézet nagyon mély és nehéz. Az ember ezen a világon úgy él, hogy az életétől elválaszthatatlan az anyag. És mind közül a legértékesebb valutánk a pénz az anyagi síkra vetítve persze. A "civilizáció", az "élhető" társadalom központi része, megkerülhetetlen. Persze jobb, ha nem volna, de ha már így alakult okkal, akkor ez kihat az életünkre. Az emberek zöme ebbe a tőkébe helyezi az életét, ettől várja sokszor a boldogságot, és ezért még a lelkét is képes eladni, főleg, aki nem hívő és elveti egy anyagot meghaladó tökéletes rendezői elvigazságát. Úgy érti a fizika síkra vetítve, hogy ha sok van neked, akkor adj belőle annak, aki jobban rászorul, mint te. Mert ha adsz, akkor kapni is fogsz és lelki kincseket gyűjtesz.

Krisztus nem kegyetlen, tudta jól az Atyán keresztül, hogy a pénz szerves részét fogja képezni az életünknek. Nem azt akarja, hogy legyünk koldusok és minden vagyonunkat adjuk el és éhezzünk. Hanem azt, hogy amink van, vagyon, világi lom, attól szabaduljunk meg. Mert két vagyona van az embernek. A mennyei kincs és a világi lom. Az ember számára az utóbbi főleg az. Az egyik fordítás úgy írja, hogy add el, amid van. Nem a vagyonra érti, hanem amid van! A világi lomokat add el, de nem is add el, azoktól szabadulj meg. Így is lehet értelmezni, és van egy harmadik is. A gazdag ifjúnak fő hiányossága a saját gazdagságába való hit volt, viszont Istenfélő is volt és ezt a Mester jól tudta. Ezért úgy is érti Krisztus, hogy oszd szét a vagyonodat a szegényeknek! Nem a fizikális javakat, hanem azt, amit Isten neked kijelent. Törd meg a kenyeret. Add nekik tápláld őket Isten szer-etetével, szer-esd őket, szerrel etesd. És aki ad, az kapni is fog és üdvözül. Ezeket jelenti.

A Szent Lélek adjon a kegyelméből!

Üdv.

"De éppen istenedet tagadod meg, ha e jogot mástól pöffeszkedéseddel el kívánod vonni"

1 mondatértelmezési zavarod lehet, milyen jogot akartam én bárkitől is elvenni? Zavar lett az agyadban?

:

2 "A hitetlenek akkor is hitetlenek maradnak, hivők meg hívők maradnak." Mit kell ezen máshogy érteni?

Valaszolok a te logikád szerint: Senkitől nem vontam meg azt a jogot, hogy aszerint éljen ahogy én.