A Tórából és más Ószövetségi Írásokból igazolható a Szentháromság?

Attól függ, hogy milyen szempontból.

Keresztényként vannak olyan igerészek, amelyekről el tudjuk mondani, hogy valójában a Szentháromság korai kifejeződése a szövegben, akkor is, ha a szerzőkben - akik nyilván zsidók voltak, ekkor még nem is létezett kereszténység - ez nem tudatosult, hisz a szentiratokat emberek írták, de isteni ihletés által, így lehetséges, hogy az ihletettség megnyilvánul benne, van benne utalás a Szentháromságra, még akkor is, ha az emberi szerző nem ezt szerette volna leírni mindezzel, nem is létezett még a Szentháromság-tan, hanem az egész a zsidó teológiához illeszkedett az Ő szemében.

Világi, zsidó és muszlim szempontból ez nyilván nincs így. Zsidó és muszlim szempontból Istent nem lehet felbontani a keresztényi értelembe vett Szentháromság személyeire. Szerintük például a "רוח הקודש", avagy a "ruach ha-kodesh" valóbban Isten szelleme, valóbban Szentlélek vagy Szentszellem, azonban ez Isten egy szerves aspektusa, része, nem pedig egy önálló, elkülöníthető személy, hisz Istent nem lehet személyekre osztani, mint ahogy a kereszténység vagy a hinduizmus teszi. Ők is elfogadják a szövegek ihletettségét, azonban szerintük Isten nem akarta ilyen dologgal megihletni a szerzőt. Világi szempontból nyilván nem hivatkozhatunk hitbéli meggyőződésre, miszerint Isten ihlette így a szöveget, ebben az esetben csak világi szempontból kell néznünk a szöveget, így mivel ekkor még nem létezett Szentháromság-tan és amblock kereszténység sem, ezért nyilván nem fogadhatjuk el azt sem, hogy a keresztényi értelembe vett Szentháromságra lenne benne utalás, pontosabban, ha lehet is benne ilyen (amit nyilván nem tagadhatunk, hisz világi, nem pedig ateista megközelítést alkalmazunk, így nem feladatunk a hitbéli meggyőződéseket cáfolni), akkor azt nem fogadhatjuk el autentikus, ókori zsidó értelmezésnek. Látszólag oximoron az első és a második megközelítés, ugyanakkor ezek nem ellentétesek, ha elfogadjuk, hogy létezik hit, ami nem tudás. A keresztényi értelmezéssel nem ellentétes az, amit mond mondjuk a világi megközelítés, vagyis hogy a szöveg szerzői eredetileg nem erre szerettek volna utalni - illetve nem tudjuk, hogy pontosan mire szerettek volna utalni, de valószínű, hogy a zsidó teológiának megfelelő dologra -, hisz keresztényként elfogadjuk, hogy ihletett a szöveg, így függetlenül a földi szerző szándékától megnyilvánulhat benne Isten akarata és sugallata.

Szóval igazából tőled függ, hogy mit hiszel: keresztényként a válaszod lehet igen, zsidóként vagy muszlimként a válaszod pedig lehet nem. Ez abszolút hitbéli kérdés. Ahogy írtam megvan a lehetőség arra, hogy úgy értelmezd, hogy az isteni ihletettség miatt utal a szöveg a Szentháromságra, de elfogadhatod az ihletettséget muszlimként és zsidóként is, ebben az esetben viszont azt is hiheted, hogy a szöveget mindenféle Szentháromság nélkül ihlette ilyenre Isten. Kicsit olyan mint az ősrobbanás és teremtés gondolata: világi szempontból nem tudjuk, hogy Isten teremtette-e a világot, tudjuk, hogy volt egy ősrobbanás, ami mindennek a kezdete, így nem hivatkozhatunk isteni teremtésre objektív megközelítés esetén. Viszont ez nem ellentétes azzal, hogy valóbban Isten teremtette a világot. Az ősrobbanás egy tény a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján, míg az, hogy Isten indította-e el ezzel a teremtésaspektusnak is betudható dologgal az egész világot, az már hit kérdés. A kettő nem azonos, de mégis kapcsolódhat a személyes hitrendszerünkben.

Kedves Kérdező, az ősrobbanásra a még mindig látható háttérsugárzás meggyőző bizonyíték, millió más bizonyíték mellett.

Azt állítod, hogy csak ki lett találva. Elmondanád nekünk, mi bizonyítja az állításod, miszerint a szakterületen dolgozó tudósok hazudnak?

Megjegyzem, az említett tudósok egy része keresztény hívő.

A teremtés sztori egyértelműen bizonyított, hogy nem lehet helyes. Pl. a sorrend is hamis. Vagy te most valami szemellenzős szektát képviselsz?

#42.

"vagy csak hallottál erről az elméletről amit ateista tudósok találtak ki a teremtés történettel szembe (ami az igazság)"

Mi a frászkarikáért okoskodsz, ha fogalmad sincs róla??? Ezért szeretem Magyarországot... Lehet, hogy már nem is vagyunk 10 millióan, de még így is a 10 millió történész, orvos, sportkommentátor, politikai elemző, közgazdász/gazdasági elemző, teológus, régész stb. országa vagyunk.

Georges Lemaître atya, belga katolikus pap, teológus, fizikus, matematikus, csillagász, kozmológus, a Louvaini Katolikus Egyetem elméleti fizika professzora dolgozta ki ezt az elméletet (az amúgy leginkább panteistaként vagy panendeistaként leírható, szintén nem ateista) Einstein relativitáselméletére alapozva. Először nekiestek többen az elméletének és Lemaître-nek is, jelszóval, hogy vallási (!) indíttatású, hisz az ősrobbanás kiválóan illeszkedett egy ősi teremtésaspektus gondolatához, valamint ekkor a tudományos körökben a világ keletkezésére az arisztotelészi "örök világ" modellje volt elterjedt magyarázat, miszerint nem volt egy kiindulópontja az egésznek, hanem azt gondolták, hogy a világ mindig létezett és mindig, minden téren mozgásban, változásban volt. Mások felujjongtak, hogy a tudomány bebizonyította a teremtést. Lemaître ezeket az indulatokat lesöpörte, jelszóval egy tudományos modellt erős érvek mentén meg lehet cáfolni, viszont ha a modellje nem is lenne helyes, a hívők hite a teremtésben akkor sem lenne helytelen. És ez igaz is.

Szóval egész biztosan csak ateista tudósok "találták ki", hogy cáfolják a teremtést... A mai napig sok hívő van az elméletet támogató tudósok között.

Egyébként igen: a mai napig mérhető háttérsugárzás, ami egy eléggé erős bizonyíték, sok más mellett.